Blog

  • Utolsó lehetőség előtt a magyarországi agrárgazdaság!

    A koppenhágai folyamat lezárásával a magyar élelmiszergazdaság szereplői 2004-től – mint a sikeres diákok – felsőbb osztályba léphetnek, új környezetben, új tananyaggal ismerkedhetnek. A leendő új tag, társaival quasi egyenlőségi helyzetben kell vetélkedjen, csak évek múltán, fokozatosan lesz egyenlőbb, ami legalább két fontos tényre irányítja a figyelmet:
    – őszintén és reálisan kell felmérni felkészültségét (ebben segítség lehet egy ágazati SWOT analízis)
    – kritikusan és szakmai hozzáértéssel, alázattal kell foglalkozni eddig elhanyagolt, illetve mellékesen kezelt kérdésekkel.

  • A magyar agrárfinanszírozás jellemzői az EU csatlakozás küszöbén

    Napjainkban a mezőgazdasági társas vállalkozásoknál koncentrálódik az államilag támogatott agrár hitelek közel 90%-a. Banki oldalról ez a társas vállalkozások kedvezőbb „hitelképességét” igazolja. Előnyös, hogy az államilag támogatott hiteleken belül a rövid lejáratú hitelek aránya csökkenő, míg az ágazat igényeihez jobban igazodó éven túli hitelezések részaránya emelkedő. A fejlett piacgazdaságok mezőgazdasági hitelintézményeinek magyarországi adaptálását késlelteti a mezőgazdasági termőterületek „fél-piaci viszonyok” között tartása, illetve „belpolitikai erővonallakkal” való levédettsége. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy az üzemképes birtok méret kialakulásáig egyik agrárfinanszírozási intézményi modell átvételére sem kerülhet sor teljes körűen, ám a jó finanszírozási politika segítheti az üzemképes birtokméretek kialakulását Magyarországon. A mezőgazdaság számottevő hatékonyság javulása pedig csak akkor következhet be, ha a hitelt biztosító bankok az általuk finanszírozott tőkés társaságok birtokain érvényesíteni is tudják a jelzálogjogukat. Ennek érdekében célszerű, hogyha a magyar földpiac az EU csatlakozás közeledtével a magyar társadalmi és gazdasági adottságok figyelembevételével megnyitásra kerül, a hitelt folyósító bankok és lízing társaságok pedig a kihelyezett tőke visszafizetés esetleges elmaradásakor tulajdonosi, illetve vagyonkezelői szerepkörbe léphetnek, a korábbi tulajdonosok pedig visszabérelhetik, vagy visszalízingelhetik a tőkés típusúvá váló mezőgazdasági üzemeiket.

  • Darányi Ignác feledhetetlen érdemei

    „Aki a maga korának eleget tett, az élt minden kornak”
    – Schiller

    Darányi Ignác születésének 150. évfordulója ugyan már mögöttünk van, de a kegyelet teljes megemlékezésen és a megbecsült visszapillantáson túlmenően a Gazdálkodás azért adja közre Kovács Ferenc akadémikus megemlékező beszédét – amit a Magyar Állatorvosok Lapja 2000. 1. számában közöltek alapján állítottunk össze –, mert Darányi munkásságának vezérfonala napjainkban is tanulságos. Különös figyelmet érdemel az ahogyan az elgondolások anyagi erővé, mindennapi gyakorlattá váltak, az új tudományos eredmények oktatáson keresztül viszonylag gyorsan elterjedtek, vagy az intézetek (intézmények) szervezése segítette elő a fejlesztést.

  • A gyümölcs és zöldségfélék termelői szabványa az EUREPGAP

    Az élelmiszerláncban a gyümölcsök és zöldségek meghatározó helyet foglalnak el. A termelési körülmények, a növényvédő szerek alkalmazása, a szedés előtti kezelés, a tárolási viszonyok együttesen befolyásolják a gyümölcsök és zöldségek minőségi és élelmezésegészségügyi megfelelőségét. A megfelelőség külső szakértő általi tanúsításával a kereskedelemben megjelenő szállítmányok esetén az átvételi minősítés érzékszervi bírálatra egyszerűsödik. Egy Európában (és más világrészeken) honos testület szabványalkotó és rendszertanúsító tevékenységét mutatja be a cikk.

  • Információtechnológia az agrárgazdaságban

    Az információ-technológiai eszközök és alkalmazások robbanásszerű fejlődése, a különböző információtechnológiák konvergenciája mélyreható gazdasági és társadalmi változásokat indított el a világban. Bármilyen gazdasági stratégiát követve ma már figyelembe kell venni az információs technológiák fejlődéséből és alkalmazásából eredő hatásokat. A gazdasági tevékenység eredményességét egyre inkább a tudás határozza meg, vagyis a különböző munkahelyek egyre több képességet, tudást igényelnek. Az OECD-országok gazdasági növekedésének kulcstényezője lett a tudás alapú innováció. Ennek segítése, támogatása igényli informatikai rendszerek létrehozását. Az igények alapján a fejlett országokban és az EU-ban létrejöttek az innováció közvetítő központok. Az EU agrárgazdaságában is gyorsan szaporodnak az internet hálózatra alapozott tartalom és alkalmazásszolgáltatások, melyeknél a folyamatos minőségi javulás figyelhető meg. A hazai ágazati informatikai rendszerek és alkalmazások valamint a szakismeretek fejlesztésénél célszerű figyelembe venni fejlettebb országok tapasztalatait, a nemzetközi követelményeket és trendeket.

  • A magyar élelmiszeripari vállalkozások innovációs tevékenységének lehetőségei és korlátai

    A világgazdasági korszakváltás, a globalizáció és az EU tagság kézzelfogható közelségbe kerülésének időszakában a magyar élelmiszer-ipari vállalkozásoknak új modernizációs kihívásokkal kell szembesülniük. Mind egyértelműbbé válik, hogy az olcsóbb értékesítési árak stratégiájára épülő stratégiában rejlő lehetőségek kimerültek a kis- és közepes vállalkozások számára. A tanulmány kérdőíves felmérés alapján elemzi az élelmiszeriparban működő vállalkozások innovációs tevékenységét. A differenciáló stratégia alkalmazásának jelentős, effektív korlátja a tőkehiány, ugyanakkor az ismeret- és kereslethiányt már kevésbé érzékelik gátnak a válaszadók. A kis- és közepes vállalkozások piaci sikereinek csak szükséges, de semmiképp sem elégséges feltétele a versenyképes termék: emellett ugyanilyen fontos szerepe van a termék keresletének növelését támogató kollektív marketingrendszer fejlesztésének és a disztribúciós stratégia modernizálásának is. Ezt mindjobban sürgeti az éleződő importverseny és a kereskedelmi vállalatok egyre nyomasztóbbá váló erőfölénye. A válaszadók a termékfejlesztés és a piacépítés feladatát nem kapcsolják össze a régió egészének hírnév-fejlesztésétől. Továbbra is alacsony a bizalom a termelők-feldolgozók különböző együttműködési formáinak keretében végzett imázsépítő tevékenységgel szemben.