Blog

  • A versenyképesség vállalati dimenziójának elméleti háttere a mezőgazdaságban

    Nem túlzás azt állítani – amit sokan megfogalmaztak már -, hogy a verseny, versenyképesség fogalmak értelmezésével és mérésükkel foglalkozó forrásmunkáknak könyvtárnyi irodalma van. Ennek ellenére a kapcsolódó fogalmak értelmezése nem tekinthető egységesnek. Még inkább helytálló ez a megfogalmazás a mezőgazdasági vállalatok versenyképességére. Ennek egyik okaként jelölhető meg a szerénynek mondható forrásmunkák száma és az ágazati sajátosságok is.
    ismert, hogy a mezőgazdasági termelés színtere a vidék mint a tér lehatárolt – földrajzi értelemben is értelmezhető – mezőgazdasági tevékenység folytatására alkalmas egysége. A legkisebb térbeli egység a tábla, amelynek agroökológiai potenciálja – a természeti adottságok miatt – adottnak tekinthető, és ez meghatározza annak hasznosítási módját, a termesztési feltételeket is. Mivel a mezőgazdasági termelésnek sajátos a viszonya a természeti erőforrásokhoz, és a mezőgazdasági termelés számos sajátossággal rendelkezik, a kapcsolódó kérdések tárgyalása nem nélkülözheti a rendszerelméleten és integrált szemléleten alapuló multidiszciplináris megközelítést.
    A dolgozatban arra keressük a választ, hogy a versenyképesség termék és vállalati szintű értelmezésének milyen tartalmi elemei vannak, és azok között milyen ok okozati összefüggések és kölcsönhatások állnak fenn a mezőgazdasági vállalatokban. A tartalmi elemek ismerete, a versenyképességre ható tényezők és az előzőekben vázolt megközelítési mód alapján értelmezzük a versenyképes mezőgazdasági vállalat modelljét. Gyakorlati adatok felhasználásával készült modellkalkulációk eredményeivel szemléltetjük a versenyképességre ható tényezők gazdasági vetületeit. A kalkulációk – a szükséges adatok biztosításának lehetősége miatt – a brojlercsirkére és a cukorrépára vonatkoznak. Az eredmények alátámasztják az elemzett fontosabb elméleti összefüggéseket.

  • Élet és tudomány: az agrárközgazdasági kutatás időszerű kérdései az MTA újjáválasztott Agrárközgazdasági Bizottságának nézőpontjából

    A tanulmány célja kettős: egyrészt annak elemzése, hogy a nemzetközi és hazai agrárközgazdasági kutatások előtt milyen főbb kihívások állnak a 21. század második évtizedében, másrészt annak vizsgálata, hogy a korszerű tudománymetria módszertanát alkalmazva hogyan ítélhető meg a magyar agrárközgazdasági kutatás helye, szerepe a nemzetközi összehasonlítás tükrében. A szerző alapvetően a szakirodalmi adatbázisok elemzésére, a témakörbe tartozó nemzetközi és hazai források vizsgálatára, valamint saját tapasztalataira támaszkodik elemzései során. Megállapítható, hogy a nemzetközi agrárközgazdasági kutatásoknak jelentős, új kérdésekre kell választ keresniük, mert a népességnövekedés, a klímaváltozás, valamint a táplálkozás és egészségi állapot és annak gazdasági terhei közötti kapcsolat analízise számos megoldatlan, globális jelentőségű problémát vet fel. A magyar agrárközgazdasági kutatás az elmúlt évtizedekben mindvégig képes volt arra, hogy sokoldalúan elemezze a gyorsan változó valóságot ezzel is segítve a gazdaságpolitikai döntés-előkészítést, a vállalkozások fejlődését, támogatva a szakemberképzést. A közvetkező évtizedek növekvő fontosságú feladata, hogy még inkább képesek legyünk a hazai tudományos eredmények felmutatására a nemzetközi színtéren, fokozottan integrálódva az agrárközgazdasági kutatások főáramába. Ehhez – sok minden más mellett – az alkalmazott módszerkészlet tudatos bővítésére, a kutatói utánpótlás átfogó fejlesztésére van szükség.

  • A fenntartható energiagazdálkodás szociális dimenziói

    Magyarországon a szilárd biomassza, főként a tűzifa az egyik legelterjedtebb háztartási tüzelőanyag, különösen vidéken, a kertvárosokban, illetve a szegényebb társadalmi csoportok körében. Kutatási célunk a háztartási szilárd biomassza hasznosításának többszempontú fenntarthatósági elemzése. Tanulmányunkban részletesen elemezzük a tűzifához és energiaszegénységhez kapcsolódó szociális dimenziókat, azaz a fenntarthatóság-vidék-szegénység komplex témakör kapcsolódó kérdéseit, továbbá áttekintjük a szakpolitikai környezetet, valamint jog- és stratégiaalkotási javaslatokat fogalmazunk meg. Kutatásunk egyik kiinduló következtetése, hogy a lakossági villamosenergia- és földgázárak önmagukban nem képezik az energiaszegénység egyedüli hajtóerőit, hiszen az energiaszegénységgel sújtott háztartások jellemzően szilárd biomassza-alapú fűtést használnak. Magyarországon a 2010-es évek közepe óta a tűzifa ára tartósan elszakadt a földgázétól, miközben kb. 1 millió család képtelen kitörni a több szempontból is problémás tűzifahasználatból. Jelen cikk keretei között vizsgáltuk, hogy a tűzifához kötöttség milyen környezeti problémákat von maga után többek között a települési levegőminőség és az egészségkárosító környezeti kockázatok szempontjából. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy téves az a közvélekedés, hogy a fatüzelés ártalmatlan, sőt környezetbarát. A bemutatott komplex problémakör megoldásához elengedhetetlen a szociál-, az energia- és a klímapolitika összehangolása, amelyben az önkormányzatoknak kitüntetett szerepe lehet. Olyan vidékfejlesztési stratégia kidolgozását látjuk szükségesnek, amely a vidéki térségek fenntartható energiarendszereinek kialakítását állítja a fókuszba.

  • A magyar élelmiszerek megítélése és vásárlása a koronavírus-járvány hatására – generációs különbségek

    A koronavírus-járvány hatására az élelmiszer-fogyasztási szokások hazánkban is jelentősen megváltoztak. A járvány újabb és újabb hullámainak hatására a fogyasztók tudatosabbá váltak beszerzéseikben, a helyi üzletek, piacok és a házhoz szállítás szerepe felértékelődött és megnőtt a bizalom a helyi élelmiszerek iránt.
    Az elmúlt két évben az online vásárlás trendje is felerősödött az élelmiszer-beszerzések tekintetében és a fogyasztók a hazai termékek esetén is változatlanul a jó minőségű, megbízható forrásból származó élelmiszereket részesítették előnyben.
    Jelen tanulmányunk egy korábbi kutatásunk folytatása: a szekunder források vizsgálata után primer kutatás elvégzésével arra kerestük a választ, hogy a koronavírus-járvány milyen mértékben hatott a magyar élelmiszerek vásárlására, különös tekintettel a generációk közötti különbségekre. Vizsgálatunkban kvantitatív eljárást alkalmaztunk, a sztenderdizált kérdőív segítségével lefolytatott online megkérdezés után 1151 válaszadó véleményének feldolgozásával vontunk le következtetéseket.
    Eredményeink alapján elmondható, hogy a magyar élelmiszerek vásárlása általánosságban előtérbe került a koronavírus-járvány hatására. A hazai élelmiszerek vásárlásának legfőbb motivációja a magyar gazdaság támogatása volt. Egyfajta érzelmi kötődés alakult ki a vizsgált időszakban: a válaszadók véleménye szerint a hazai élelmiszerek vásárlása összekapcsolódott a magyar gazdaság előmozdításával.
    Generációs aspektusból vizsgálva az X generáció tagjai részesítették leginkább előnyben a magyar élelmiszereket, ám kutatásunkból az is kiderül, hogy az Y és a Z generáció meggyőzésére is reális esély van további népszerűsítő kampányok keretében.
    A magyar élelmiszerek vásárlásának ösztönzését véleményünk szerint érzelmi alapú, a jó minőséget és a vásárlási élményt fókuszba helyező kommunikációs aktivitással lehetne megvalósítani, amely a közösséghez tartozás érzésén keresztül ismertetné meg a fiatalabb generációval a helyi termékek előnyeit.

  • A magyar pálinkaágazat – a bérfőzdék és a kereskedelmi főzdék összehasonlító elemzése

    A tanulmány a magyar pálinkaágazat gazdasági teljesítményét vizsgálja. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve az M&A Research Catalyst adatbázisa alapján összesen 461 főzdét sikerült beazonosítani a 2009–2017-ig terjedő időszakban. A tanulmány célja, hogy gazdasági teljesítmény szempontjából (árbevétel, üzemi eredmény, adózott eredmény) különböző dimenziók mentén vizsgálja meg a bérfőzdéket, valamint a kereskedelmi főzdéket. Az eredmények azt mutatják, hogy jelentős különbségek vannak a két főzdetípus között. A kereskedelmi főzdék üzemméretben, alkalmazotti létszámban és életkorban is felülmúlják a bérfőzdéket. Továbbá az ökonometriai vizsgálatok eredményei is azt mutatják, hogy a kereskedelmi főzdék gazdasági teljesítménye kedvezőbben alakult a vizsgált időszakban, ami elsősorban a mérethatékonyságban rejlő lehetőségek jobb kihasználásának köszönhető.

  • Karcagi őszibúza fajták nemesítése, piaci lehetőségeik

    A szántóföldi Növények Nemzeti Fajtajegyzék 2021. évi listáján – a MATE Karcagi Kutatóintézetben folyó növénynemesítési tevékenység eredményeképpen – 14 karcagi növényfaj 36 fajtája szerepel, ebből 10 őszibúza fajta. A karcagi búzafajták nemesítése a Közép-Tisza régió egyik legszélsőségesebb termőhelyi tájegységében zajlik, ez a klasszikus nemesítésben komparatív előnyt jelent. Az itt nemesített fajták a karcagi tájkörzet éghajlati adottságaihoz jól alkalmazkodtak, természetes és a mesterséges kiválogatás hatására alakultak ki; intenzív, félintenzív és ökológiai termesztésre is alkalmasak. A pedigré szelekción alapuló klasszikus nemesítés elsődleges célja, hogy az új fajta egy vagy több tulajdonság tekintetében felülmúlja az elődeit. A nemesítőnek ismernie kell a helyi ökológiai adottságokat, az adott fajta minőségi, mennyiségi mutatóit, figyelnie kell az évjárat hatását és az ökonómiai elvárásokat is: az elit, I. és II. fok előállítása során követni kell ezek fedezeti hozzájárulásának alakulását is. ennek számítása, vizsgálata azért fontos, mert egy gazdaságban az agronómus döntéseivel csak a változó költségekre gyakorol hatást, tehát a fedezeti hozzájárulás minősíti a végzett munkát. A piaci szereplők számára sem másodlagosak a mennyiségi és minőségi mutatók, hisz az árualap értékesítésekor az meg kell feleljen az előírt minőségi szempontoknak annak ellenére, hogy még napjainkban sem mindig fizetik meg a minőségi felárat. Egy bevételnövelő, fontos tényező a fémzárolt vetőmag, amely a minőségi árualap biztosítéka, garantálja a fajtatisztaságot, a kiváló használati értéket. Sajnálatos, hogy a fémzárolt vetőmag használatának aránya országosan még mindig elkeserítően alacsony, 25 százalék körüli. Egy gazdálkodónak tisztában kell lennie azzal, hogy – az adott gazdálkodási körzetében – mely fajtákat érdemes termesztenie a ráfordítások szempontjából, az adott évjárathoz alkalmazkodva milyen agrotechnikát alkalmazzon. Gazdálkodásának eredményességét 40 százalékban a termőhely és az évjárat, 30-30 százalékban a választott fajta és az alkalmazott műveléstechnika határozzák meg. A sűrűsödő regionális klímatanácskozásokon egyre gyakrabban hangzik el, hogy a Kárpát-medencében megszaporodtak a szélsőséges időjárási kilengések. Erre megfelelő fajtaválasztással, e mögött álló növénynemesítéssel, a szélsőséges időjárási körülményekhez alkalmazkodó agrotechnikával, gazdasági elemzésekkel lehet és kell válaszolni.

  • 100 éves a gödöllői egyetem Üzemtani Tanszéke

    100 évvel ezelőtt nevezték ki Reichenbach Béla professzort az akkor létesült Üzemtani tanszék élére a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának (1921-től Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem) mezőgazdasági osztályán. A tanszék különböző politikai rendszereken, egy világháborún és egy forradalmon keresztül, egy székhelyváltozáson és hat különböző egyetemi név- és szervezeti változáson átesve, különböző vezetőkkel töltötte be fontos szerepét az agrárfelsőoktatásban. A „gödöllői üzemtani iskola” néven vált híressé, és több generáció agrármérnökét, üzemszervező agrármérnökét, gazdasági agrármérnökét, vállalatgazdasági szakmérnökét, doktoranduszát és menedzserét képezte. A tanulmány az alapítás óta eltelt 100 év változásait tekinti át abban a reményben, hogy a tanszék a jövőben is folytatni tudja a magyar mezőgazdaság sikere érdekében kifejtett oktatási és kutatási tevékenységét. A tanulmány a tanszék jelenlegi helyzetéhez vezető utat vázolja fel, és kitér a következményekre is.

  • A növényi alapú húsimitátumok fogyasztói preferenciáinak vizsgálata Magyarországon

    Az utóbbi évtizedekben bizonyossá vált, hogy nem csak a hiányos táplálkozás, de a túlzott étel fogyasztás is károsodást okozhat a szervezetben. Ezeknek jelentős része összefüggésbe hozható a nem megfelelő életmóddal, melyben a legnagyobb problémának két alappillér minősül, az egyik az egészségtelen táplálkozás, a másik a rendszeres testmozgás hiánya. A kutatás legfontosabb célkitűzése a fogyasztói preferenciák feltárása a növényi alapú húsimitátum termékekkel kapcsolatban. A kutatás célkitűzéseinek megvalósítására egy 500 fős országos reprezentatív megkérdezést indítottunk 2020 októberében. A kérdőív két fő részből állt össze. Elsőként a jellemző táplálkozási módokra kérdeztünk rá, majd a húshelyettesítők fogyasztói preferenciáit vizsgáltuk. A kutatás eredményei szerint a vezető táplálkozási mód a mindenevő, ehhez képest a többi alternatív táplálkozási forma aránya elenyésző. Megállapítottuk, hogy a mérsékelt húsfogyasztás egyre inkább jellemző a mindenevőkre is. A válaszadók 35%-a próbálta már ki a növényi alapú termékeket. Ebben az esetben a fiatalabbak és a nők nagyobb aránya figyelhető meg, illetve olyan személyeké, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ebben az esetben is erős befolyásoló tényező az észlelt egészségtudatosság mértéke. A nem-fogyasztás legfontosabb indokai közé tartoznak az ízhez kapcsolódó negatív hiedelmek és attitűdök, a húsevésről történő nehéz lemondás, valamint a növényi alapú húsimitátumokkal kapcsolatos egészség-anomáliák. A gyártók számára ez azt jelenti, hogy olyan növényi alapú termékeket kell kifejleszteniük, amelyek kiválóan imitálják a húsok megszokott állományát (állagát), színét és élvezeti értékét. Minél természetesebb összetételű egy növényi húsanalóg, annál nagyobb az esélye a sikeres piaci bevezetésre. A gyártmányfejlesztés legfontosabb szempontja tehát a két kategória azonossága, ami a helyettesíthetőség alapfeltétele lehet. A kutatás további következtetése, hogy a gyártók egyszerre célozhatják meg a vegetáriánus, vegán, illetve a flexitáriánus és a kevesebb húst fogyasztani akaró célcsoportokat.