Egy korábbi, 2017-2018-ban végzett primer kutatásom középpontjában a Homokhátságon gazdálkodó fiatal gazdák álltak. Választásom akkor azért esett erre a területre, mert véleményem szerint az itt gazdálkodók egyre súlyosbodó speciális problémákkal, kihívásokkal néznek szembe, melyek kifejezetten a vizsgált területre jellemzőek. A gazdákhoz akkoriban a hólabdamódszer segítségével jutottam el. Jelenlegi célkitűzésem az volt, hogy az akkor állattartással illetve vegyes gazdálkodással foglalkozó néhány homokháti gazdához visszalátogassak és megkérdezzem őket arról, hogy milyen változások érték azóta a gazdaságukat, hogyan látják az állattenyészés jelenlegi helyzetét, milyen nehézségekkel kell szembenézniük, milyen mértékben sújtja gazdaságukat az aszály, a növekvő takarmány- és terményár, milyen tényezők befolyásolják a gazdaságuk jövőjét, akár fennmaradásukat, milyen tényezők jelentenek kockázatokat. A jelenlegi látogatásom során megállapítottam, hogy az állatbetegségek megjelenése (madárinfluenza, afrikai sertéspestis), a felvásárlási árak változásai és a takarmány-és terményárak alakulása, a birtoknagyság mind meghatározzák a meglátogatott gazdaságok jövőjét. A meglátogatott gazdák többsége ugyan nem tervezi az állatállomány bővítését, a jelenlegi állomány megtartása vagy minimálisra csökkentése a cél, de ezt nagymértékben befolyásolja a gazdaság állattenyésztési ágazata. Az állattartással egyik gazdaság sem szeretne teljesen felhagyni, a sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdák is inkább kivárnak és a kocaállományt részben csökkentik, nem a teljes állományfelszámolás a céljuk. A húsmarhatartás számára kedvező, ha extenzív körülmények között tudják tartani az állatokat és az év jelentős részében a legeltetéses állattartás megoldható. A tejelő szarvasmarha tartással foglalkozó gazdaság a modernizálásban látja a jövőt, mivel a munkaerőhiány jelentős a mezőgazdaság ezen szegmensében is. A korábbi látogatásom során is nehézségként említették a fiatal gazdák a termőföld vásárlást, ami napjainkra még inkább jellemző és érezhető. A gép és eszközállomány bővítését és modernizálását mindegyik gazdaság a tervei között szerepelteti, aki elavult gép és eszközállománnyal rendelkezik, igyekszik azt fiatalítani, korszerűbb, modernebb eszközökre cserélni. Összességében nem egyértelmű, hogy javult-e a helyzetük az eltelt évek alatt, azonban bizakodásra ad okot, hogy bővíteni kívánják gazdaságukat vagy legalább is folytatják tevékenységüket.
Blog
-
Vidéki háztartások a körforgásos gazdaság megvalósulásáért – A háztartási hulladékok kezelése és a környezettudatos vásárlási döntések vizsgálata Sopronban és környékén
A hulladék mennyiségének rohamos növekedése fogyasztásunk és termelésünk eredménye. A fenntarthatóság szempontjából a hulladékok csökkentése, beleértve a háztartási hulladékokat is, általános feladattá vált. A hulladékok nem csak környezetterhelést jelentenek, de gazdasági veszteséget is okoznak. Az elmúlt évek törekvései a lineáris gazdaság helyett a körforgásos gazdaság irányába való elmozdulást sürgetik, melynek feltétele a hulladékok gazdasági körforgásba történő visszajuttatása.
A jelenlegi vizsgálattal a lakosság attitűdjét térképezzük fel, és keressük a motivációs tényezőket arra vonatkozóan, hogy mint a gazdaság mikroszintű egységei, magukénak érzik-e a fenntartható fejlődés törekvését. A törekvés egyik alapköve a körforgásos gazdaság előmozdítása környezettudatos fogyasztóként vagy a szelektív hulladékgyűjtés alkalmazása révén, a hulladékok újrahasznosítási lehetőségeit kutatva.
Tanulmányunkban véletlen mintavételi technikával választottuk ki a soproni és Sopron környéki háztartásokat, ahol vizsgáltuk a háztartási hulladékok csökkentése érdekében tett lépéseket. A vizsgálatok során igyekeztünk rávilágítani a falvakban, a városi agglomerációban, illetve a városközpontban élők szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjének eltéréseire. A kutatásba bevont megkérdezettek esetében a környezettudatos vásárlási magatartás és a szelektív hulladékgyűjtés nagymértékű támogatását, pozitív fogadtatását várjuk a vizsgált demográfiai változóktól függetlenül.
Az eredmények közül kiemelhető, hogy a Sopronban és környékén élők többnyire tudatosak a szelektív hulladékgyűjtést illetően (amit a hajlandóságra kapott értékek és a szelektív hulladék elhelyezésére vonatkozó ismeretek támasztanak alá). Megállapítottuk, hogy az elkötelezettség nemtől független, de a lakóhely (városközpont, városi agglomeráció, falu) és az életkor befolyásolja. A hulladékot szelektíven nem gyűjtők fő okként a helyhiányt, illetve a szolgáltató részéről tapasztalható hiányos infrastruktúrát nevezték meg.
A körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósítása érdekében nélkülözhetetlen a szelektív hulladékgyűjtés és a hulladék mennyiségének csökkentése. Ennek megvalósulását a válaszadók az észszerű és csomagolásmentes, valamint a minőségi, hosszú élettartamú és környezetbarát termékek vásárlásával érik el. -
Az „agribashing” megjelenése Franciaországban
Tanulmányomban egy, egyelőre leginkább a francia társadalmi beszédben előforduló kifejezéssel foglalkozom, amely a mezőgazdaság és a társadalom közötti viszony egyik jellemzője lehet. Az agribashing fogalom azokat a támadásokat jelenti, amelyeket a mezőgazdaságnak el kell viselnie különböző szereplőktől és helyzetekben. Az írásomban ennek a fogalomnak a jelentésével, illetve a mezőgazdaság és a társadalom közötti különböző interakciókkal kívánok foglalkozni. A kifejezés a francia agráriumban jelent meg, és megpróbálja leírni azokat a vélt vagy valós „zaklatásokat”, amelyeket az agrárszektornak vagy pedig az egyes termelőknek el kell viselniük. Már a kifejezés első megközelítésekor felmerülhet a kérdés, hogy mennyire megalapozott a fogalom használata egyáltalán, illetve hogy létezik-e jogos kritika vagy felvetés a társadalom részéről, amelyeket a mezőgazdaságnak meg kellene fogadnia, és hogy mennyire bölcs dolog ebben a vitában az államnak szerepet vállalnia, vagy egyáltalán milyen módon szabad megnyilvánulnia.
Vannak kétségtelenül olyan támadások és sokszor megalapozatlan kritikák, amelyek kifejezetten a mezőgazdaság és azok szereplői felé irányulnak. Ilyenekre jelentenek példát azok a történések (bűncselekmények), amikor telephelyekre törnek be, vagy gépeket és állatokat visznek el a termelők házaiból. A médiában is sokszor megjelennek igaztalan hírek vagy ferdítések, amelyek a gazdálkodók nagy részét sérthetik.
Az agribashingot és a mezőgazdasággal kapcsolatos támadásokat akár válságjelenségként is lehet azonosítani. A cikkben több olyan problémát jelzek (megélhetés, növényvédő szerekkel kapcsolatos kérdések, külföldi áruk), amelyek inkább vannak hatással a francia mezőgazdaságra, mint a félreértésekkel teli kritikák. A bűnözés ebben a kontextusban is megjelenik, és sajnos a termelők is elvethetik a sulykot tiltakozásaik során, amellyel akár erőszakos cselekményeket is megvalósíthatnak.
A téma a magyar tudomány és társadalom számára sem irreleváns, mivel a mezőgazdaság és a társadalom kapcsolata nálunk is számos kérdést vet fel. Ha esetleg ennek a fogalomnak a magyar átvételére gondolnánk, akkor elővigyázatosan kellene eljárni, mert nem kellően tisztázott, és a folyamatos megalapozatlan használata akadályozhatja a kiegyensúlyozott társadalmi párbeszédet, ugyanakkor a magyar mezőgazdaságnak (párhuzamosan a franciával) számos egyéb problémája is akad jelenleg (akár fontosabbak is). -
Uganda agrárkereskedelmi versenyképességének vizsgálata, különös tekintettel a kávékereskedelemre
Uganda földrajzi elhelyezkedése, kiemelkedő természeti adottságai és természeti erőforrásai révén alapvetően agrárországnak tekinthető. A gazdaságában és a nemzetközi kereskedelmében óriási szerepet játszik az agrárkereskedelem. Uganda a világ egyik legnagyobb kávétermelő és -exportáló országa. A tanulmány az ugandai mezőgazdaság külkereskedelmi versenyképességének vizsgálatával foglalkozik. Bemutatja a kelet-afrikai ország agrárgazdaságát és a még kiaknázatlan agrárkereskedelmének helyzetét, illetve lehetőségeit. Emellett Uganda agrárkereskedelmének legfőbb partnerországait, valamint a kávéfélék termékcsoportjának külkereskedelmi versenyképességét is vizsgálja Balassa-féle komparatívelőny-mutatók segítségével az 1994 és 2017 közötti időszakban. Továbbá a kereskedelem gravitációs modellje segítségével bemutatjuk, milyen főbb tényezők ösztönzik az ugandai kétoldalú agrárkereskedelmet. Az eredmények alapján megállapítható, hogy Uganda főbb exportpartnerei közül Kenya és Szudán áll az első helyen, míg a legfontosabb exporttermékcsoportok között a kávéfélék és a halfélék töltenek be jelentős szerepet. A Balassa-féle komparatívelőny-mutatók megmutatják, hogy hét kávé, tea, matétea és fűszerek főcsoportjába tartozó termék rendelkezett komparatív előnnyel. A gravitációs modell segítségével a tanulmányból kiderül, hogy az ugandai agrártermékek főként a földrajzilag közeli, hasonló hivatalos nyelvet beszélő, rendszerint magas GDP-vel rendelkező országokba kerülnek exportálásra.
-
Ágazati koncentráció az élelmiszerlánc mentén Magyarországon
Ebben a tanulmányban az élelmiszerlánc koncentrációs folyamatait és a szerkezetéből fakadó kockázati lehetőségeket vizsgáljuk Magyarországon 2015 és 2019 között. A népességnövekedés, az étrend változása és a klímaváltozás miatt az élelmiszerláncnak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. Ez legtöbbször az ágazati koncentráció növekedésével és szorosabb vertikális és horizontális együttműködés kialakításával járt. Az ágazati konszolidáció során viszont a kevésbé versenyképes ágazati szereplők, főleg a kistermelők és családi gazdaságok, kiszorulnak a piacról. Az EU és Magyarország agrárpolitikájának is hangsúlyos elemei a családi gazdaságok, de a termelői struktúra gyakran elaprózódott, az ágazati szintű összefogás pedig hiányos. Ennek tükrében ez a tanulmány az élelmiszeripari koncentrációt és annak lehetséges hatásait tárgyalja, egyéb tényezők, például az áringadozás és a környezeti kérdések szempontjából is. Az eredményeink azt mutatják, hogy a kiskereskedelem, az élelmiszer-feldolgozás és az alapanyag-termelés szintjei között jelentősek a koncentrációs eltérések. Az élelmiszerláncnak a jövőben egyre inkább csökkentenie kell a környezetterhelés mértékét, amely a versenyképesség erősítését és az ágazati összefogást igényli. Ezeknek a problémáknak a megoldása eddig is fontos volt, de a környezeti kihívások növekedésével még inkább hangsúlyossá vált.
-
Fedezeti pont alkalmazási lehetőségei a tejtermelésben
A hazai tejtermelés helyzetét számos tényező negatívan befolyásolja: magas az eszközigénye, fokozott a munkaerő-szükséglete, a klímaváltozásból eredő szélsőséges időjárás, a piaci helyzet instabil, és napjainkban – más állattenyésztési ágazatokhoz hasonlóan – az elszabadult takarmányárak okoznak komoly gondot a termelőknek. Ebben a helyzetben minden olyan hiteles eszköz, amely elemző, döntéstámogató szerepet tölt be, komoly segítséget jelenthet a gyakorlati szakemberek számára. A munkánk első részeként ezért egy termelésszimulációs modellt hoztunk létre, amely a két ellés közötti időszak (laktáció és szárazonállási időszak) termelési, költség- és jövedelemhelyzetét elemzi takarmányozási napokra lebontva, egy rögzített szempontrendszer alapján kiválasztott mintalaktáción keresztül. A modellel számos szcenárió elemezhető, ebben az anyagban a fedezeti pont tejtermelésben való alkalmazhatóságát vizsgáltuk. A munkát nehezítette, hogy a gyakorlatból átvett laktációk mindegyike hektikus lefutást mutat, így nehéz meghatározni egy pontot, ahol a nyereséges termelés veszteségessé változik. Az elemzésben többféle megközelítést alkalmaztunk, amelyeket részletesen bemutatunk. A fedezeti pont gyakorlatban való alkalmazásának alapja, hogy a tejelő szarvasmarha az egyetlen gazdasági állatfaj, amely esetében az üzemvezetési döntések meghozatalakor nagyüzemi körülmények között is lehet naprakész, egyedi termelési adatokat használni.
-
A paradicsom és az uborka versenyhelyzetének értékelése az Európai Unióban
A versenyképességgel szorosan összefügg a nemzetközi kereskedelem és a hozzá kapcsolódó kereskedelemelmélet. Az alábbi tanulmány fókuszában Magyarország versenyképessége áll, amely a kertészeti termékek közül a két legmeghatározóbb, a paradicsom és az uborka aspektusában veszi górcső alá a komparatív előny alakulását. Éppen ezért fő célkitűzés annak vizsgálata, hogy Magyarország rendelkezik-e komparatív előnnyel az EU28 országaival szemben a frisspiaci paradicsom és uborka esetében. A vizsgálat adatait a Faostat1 adatbázisa biztosította. A vizsgálat a 2004–2019 közötti időszakra koncentrál, ezeket 5 éves (átlag) ciklusokra bontja.
A választott módszer a komparatív előny mérésére leginkább elismert és elterjedt RCA-indexcsoport volt.
Bár Magyarország európai viszonylatban nem meghatározó zöldségtermelő ország, mégis jelentősége számottevő, a mezőgazdaság termelési értékének 10-13%-át képviseli a zöldség-gyümölcs ágazat. Az eredmények vonatkozásában megállapítható, hogy Magyarország sem a paradicsom, sem pedig az uborka esetén nem rendelkezik komparatív előnnyel. A paradicsomágazat értékeinél az RCA-mutató a 0 és 1 közötti tartományba esik, tehát komparatív előnyünk nincs. Stabil versenyelőnnyel Spanyolország és Hollandia rendelkezik, ezen országok minden vizsgált időszakban gyenge komparatív előnyt mutatnak, hiszen a mutató érteke meghaladja az 1-et, de nem éri el a 2-t. Az uborkaágazat esetében az eredmények szintén elmaradnak az elvárt értéktől. Az RCA-mutató a 0 és 1 közötti tartományba esik, értéke a 2004–2019-es időszakban 0,28, tehát egyértelműen megállapítható, hogy komparatív előnye hazánknak ebben az ágazatban sincs. Két ország esetében állapítható meg versenyelőny: Spanyolország és Hollandia indexei folyamatosan 1 feletti értéket mutatnak, így ezek az országok gyenge komparatív előnyt tudhatnak magukénak az EU28 viszonylatában.