Ebben a tanulmányban az élelmiszerlánc koncentrációs folyamatait és a szerkezetéből fakadó kockázati lehetőségeket vizsgáljuk Magyarországon 2015 és 2019 között. A népességnövekedés, az étrend változása és a klímaváltozás miatt az élelmiszerláncnak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. Ez legtöbbször az ágazati koncentráció növekedésével és szorosabb vertikális és horizontális együttműködés kialakításával járt. Az ágazati konszolidáció során viszont a kevésbé versenyképes ágazati szereplők, főleg a kistermelők és családi gazdaságok, kiszorulnak a piacról. Az EU és Magyarország agrárpolitikájának is hangsúlyos elemei a családi gazdaságok, de a termelői struktúra gyakran elaprózódott, az ágazati szintű összefogás pedig hiányos. Ennek tükrében ez a tanulmány az élelmiszeripari koncentrációt és annak lehetséges hatásait tárgyalja, egyéb tényezők, például az áringadozás és a környezeti kérdések szempontjából is. Az eredményeink azt mutatják, hogy a kiskereskedelem, az élelmiszer-feldolgozás és az alapanyag-termelés szintjei között jelentősek a koncentrációs eltérések. Az élelmiszerláncnak a jövőben egyre inkább csökkentenie kell a környezetterhelés mértékét, amely a versenyképesség erősítését és az ágazati összefogást igényli. Ezeknek a problémáknak a megoldása eddig is fontos volt, de a környezeti kihívások növekedésével még inkább hangsúlyossá vált.
Blog
-
A generációváltás akadályai és ösztönzői a magyar mezőgazdaságban
A mezőgazdaság jövője szempontjából az egyik legnagyobb kihívás a generációs megújulás, hiszen a gazdaságvezetők elöregedése a fiatal gazdákat segítő támogatások, intézkedések ellenére is évtizedek óta tartó probléma mind az európai Unióban, mind Magyarországon. A tanulmány szakirodalmi források, szekunder adatok elemzése, valamint két primer kérdőíves adatgyűjtés és szakértőkkel, gazdálkodókkal készített interjúk tapasztalatai alapján arra keresi a választ, hogy hazánkban mi jellemző a mezőgazdasági vállalkozások generációváltási folyamatára, mely üzemtípusokban jelenti a legnagyobb problémát, melyek a gazdaságátadás legfőbb akadályai és milyen eszközök segíthetik azt a leghatékonyabban. A kutatás kitér továbbá a támogatáspolitika és szabályozás generációváltásra való befolyásának vizsgálatára is. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy hazai környezetben a mezőgazdaságban a nemzedékváltás zömmel családon belül történik, legfőbb akadályozói az idős generáció alacsony gazdaságátadási hajlandósága mellett az átadást és öröklést érintő adminisztrációs terhek, a fiatalok földhöz és hitelhez jutási nehézségei, valamint az utódlás feltételeivel kapcsolatos információhiány. A kutatási eredmények szerint a megoldást a probléma komplex szemléletű, üzemtípus és szociodemográfiai jellemzők szerint differenciált kezelése jelentheti, amelyben a pénzügyi támogatások mellett az adózási, földügyi szabályozás, valamint a személyre szabott tudásátadás és információnyújtás együttesen segíti a mezőgazdasági üzemek fiatal generációknak történő átadását.
-
A Covid–19-járvány hatásainak vizsgálata a nemteljesítő hitelek trendjére
A pénzügyi stabilitás érdekében az európai Unió intézményrendszere kiemelt figyelmet fordít a nemteljesítő hitelek (non-performing loans, NPl) megelőzésére és kezelésére. Az összes érintettre kiterjedő tudatos és tervszerűen végrehajtott stratégia eredményeként mára az európai Unióban látványosan csökkent, Magyarországon pedig történelmi mélypontra süllyedt a nemteljesítő hitelek aránya. Jelen tanulmány célja a Covid–19 NPl-re gyakorolt hatásának vizsgálata az EU-ban, különös tekintettel a hazai mezőgazdasági ágazatra. A szerzők hipotézise szerint az NPl-ráta trendjét a Covid–19-járvány szignifikánsan nem befolyásolta sem az EU-ban általában, sem a hazai mezőgazdasági ágazatban. A kutatás longitudinális (trendelemzés) és keresztmetszeti vizsgálati módszerek alkalmazásával igazolja a hipotézis megalapozottságát. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a Covid–19 az egyes ágazatokat eltérően érintette, de a mezőgazdasági ágazat – az átmeneti zavarokat követően – az EU-ban és hazánkban is rugalmasan és jó eredménnyel reagált, amely a központi beavatkozások mellett szerepet játszott az ágazat NPl-szintjének alacsonyan tartásában. Az EU szintjén és hazánkban is bevezetett központi intézkedések hozzájárultak a pénzügyi stabilitás fenntartásához. A hazai mezőgazdasági ágazat sikeres alkalmazkodását a Covid–19 okozta helyzethez az is mutatja, hogy élen jár a Covid–19 alatt bevezetett fizetési moratóriumból a piaci feltételek közé való visszatérésben, amely egybeesik az uniós és a hazai bankfelügyelet ajánlásával. A tanulmány eredményei alapján a hazai mezőgazdaság fejlesztését biztosító külső, banki finanszírozás további fejlődésére lehet következtetni. A humánegészségügyi járványnak azonban még nincs vége, ezért továbbra is indokolt a Covid–19-hatások nyomon követése és elemzése.
-
Kelet-közép-európai növénytermesztő gazdaságok hatékonyságvizsgálata
A visegrádi országok különböző gazdasági aspektusokban történő összehasonlítása sok évre nyúlik vissza. Tanulmányunkban egyes közép- és kelet-európai országok mezőgazdasági és ezen belül a szántóföldi termelés jellemzői kerültek vizsgálataink körébe. A benchmarking jellegű vizsgálatok eredményei segítenek különböző rangsorok felállításában, ezáltal további lehetőségeket adnak ahhoz, hogy amennyiben egy ország adott területen fejlett, azt még tovább fejlessze, ezáltal a régióban vezető szerepet töltsön be. A vizsgálatok eredményei továbbá hozzájárulnak ahhoz is, hogy ha egy ország adott gazdasági mutatói esetlegesen átlagérték alattiak, akkor azok erősítésére, javítására helyezzenek nagyobb hangsúlyt.
A mezőgazdaság és ezen belül a szántóföldi növénytermesztés az elmúlt évtizedekben folyamatos technikai és technológiai fejlődésen ment keresztül, amely – természetesen más tényezőktől is függően – segítette az ágazat hatékonyságának növekedését. A termelési szerkezet, az emberi erőforrás, az eszközállomány, a tőkejavak mind-mind összefüggnek a kibocsátással, az eredménytermeléssel, amely összefüggéseket esetünkben leíró statisztikai módszerekkel igyekeztünk feltárni. Eredményeink a kilencéves idősoros adatok alapján rámutattak az emberi erőforrás, valamint az eszközellátottság különbségeire a növénytermesztő gazdaságoknál az országok között. Az elemzés során az eltérő output-input tényezők kombinációival a mezőgazdasági tevékenység hatékonyságát is értékelni tudtuk. Az eredményekre ugyanúgy hatással voltak az egyes országok rendszerváltást követő agrárgazdaság-politikai intézkedései, mint az azt megelőző termelési tradíció és az elmúlt három évtized piacorientált viszonyai is. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a nagyobb átlagos üzemi méretű cseh és szlovák gazdaságok teljesítmény- és hatékonyságmutatói a legtöbb esetben kedvezőbb értéket képviselnek a többi vizsgált országhoz képest. A lengyel és a román gazdaságok élőmunka-ráfordításának hatékonysága elmarad a többi országhoz képest, de ezen mutató alakulása mindegyik ország esetén növekvő tendenciájú. Az eszközellátottság gazdaságokra vetített értéke szintén növekszik minden vizsgált országban. -
A fenntartható élelmiszer-fogyasztás szociális reprezentációja Veszprém megyében
Élelmiszerrendszerünk jelenlegi állapotában nem fenntartható, és egyre sérülékenyebbé válik a gyorsuló és kiszámíthatatlan változások miatt, ezek többek közt a klímaváltozás, az újonnan megjelenő betegségek, a biodiverzitás csökkenése, a túlnépesedés és az emberek közti egyenlőtlenségek növekedése. A fejlett régiókban az élelmiszer jelentős részét a pazarló fogyasztói magatartás miatt veszítjük el, vizsgálatuk kulcsfontosságú.
Az élelmiszerrendszer fenntarthatóságának témaköre összetett, melynek egyik alapköve a fogyasztók magatartása, valamint annak vizsgálata. Ahhoz, hogy feltárhassuk azokat az eddig ismeretlen implicit tartalmakat, amelyek a fogyasztói döntések során felmerülnek, a szociális reprezentációt vizsgáltuk. A kutatásban a Veszprém megyei fogyasztók (213 fő) szociális reprezentációját vizsgáljuk a fenntartható élelmiszer-fogyasztás szempontjából a szabad asszociációs játék segítségével, amely lehetőséget biztosít arra, hogy feltárja az implicit tartalmakat, és ennek köszönhetően jobban megérthetjük a fogyasztókat (implicit tudás alatt a nem tudatos emlékezést értjük).
A fenntartható élelmiszer-fogyasztásra érzelmi töltettel rendelkező, jellemzően pozitív asszociációk érkeztek, a polaritásindex magas, és a neutralitásindex alacsony. A leggyakrabban említett szavak az egészség (f = 75), a bio (f = 62) és a helyi termelő (f = 47). Jellemzően a helyi gazdasághoz kapcsolódó szavakra asszociáltak, az átlagnál magasabb pozitív polaritással, amiből arra lehet következtetni, hogy a Veszprém megyei fogyasztók szerint a helyi élelmiszerek preferálása a fenntarthatóság szempontjából fontos. Az eredmények utalnak emellett az egészség egyre növekvő szerepére, az adalékanyagok és egyéb vegyszerek negatív megítélésére, illetve arra a tényre, hogy az állati eredetű élelmiszerek túlfogyasztásának káros következményeit egyre többen ismerik fel. -
Jólléti gazdálkodás – új nézőpontok az agrárgazdaságban
A gazdálkodók, mezőgazdaságban dolgozók jólléte viszonylag kevés figyelmet kap a hazai közbeszédben és a tudományos diskurzusokban. A cikk célja a gazdálkodók jóllétének vizsgálata, azon belül az egészséggel, mentális közérzettel, személyes kapcsolatokkal, bizalommal összefüggő jellemzőik értékelése. A tanulmányt megalapozó kutatómunka során a tudományos források mellett különböző, az eurostattól és a KSH-tól származó statisztikai adatokat elemeztünk. Felhasználtuk a Mikrocenzus 2016 szubjektív jóllétre irányuló felmérésének mentális közérzetre, egészségre és intézményekbe vetett bizalomra vonatkozó adatait, a 2020-as agrár Cenzus előzetes adatait, a tesztüzemi gazdaságokat felmérő FLINT projekt eredményeit, továbbá félstrukturált interjúkat készítettünk.
A tanulmány legfontosabb eredményei az alábbiakban összegezhetők. Fizikai és mentális szempontból egyaránt megerőltetőbb a mezőgazdasági szektorban dolgozni, mint más ágazatokban, ami részben azzal magyarázható, hogy a gazdálkodók nagyobb stressznek vannak kitéve. A gazdálkodók a végzett tevékenységek tartalmasságáról, a lakókörnyezetük minőségéről és a jelenlegi munkájukról vélekednek a legpozitívabban, a legelégedetlenebbek pedig a saját és háztartásuk jövedelmével, illetve az általuk kedvelt dolgokkal tölthető idővel. A mezőgazdaságban dolgozók a közérzetüket előnyösen befolyásoló tényezők közül elsősorban a biztos és nyugodt családi háttér, a kikapcsolódás és a szabadidő, valamint a személyes kapcsolatok megléte és az együttműködések emelhetők ki. A közérzetükre negatívan ható tényezők közül a politikai közhangulat, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a munkaerőhiány, a túlzott adminisztráció, az elszigeteltség és a magány, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság érzése, a kikapcsolódásra, pihenésre fordítható idő hiánya, a monoton munkavégzés, az elismerés és a megbecsültség hiánya, valamint a piaci, megélhetési, időjárási kockázatok okozta stressz került megjelölésre. Az emberekbe vetett bizalommal kapcsolatban elmondható, hogy az a teljes lakosság vonatkozásában is alacsony, ám a mezőgazdaságból élők körében még ennél is alacsonyabb. Hasonló tendencia jellemzi az intézményekbe vetett bizalmat is. A gazdálkodók jóllétét hátrányosan befolyásoló tényezők köre láthatóan meglehetősen széles, ám azok orvoslására egyelőre nem alakultak ki az ágazati sajátosságokhoz illeszkedő, rendszerszintű megoldások. Ezek hatására jelentősen javulhatna a gazdálkodók egészsége, mentális közérzete és önértékelése, amely makrogazdasági szinten is értelmezhető hasznokat eredményezhet. -
Merre tovább magyar vidék, magyar falu?
Magyarország csatlakozása az európai Unióhoz minden szempontból stratégiai fontosságú volt. A csatlakozás révén adódó lehetőségek kihasználása, a vidékgazdaság fejlesztése napjaink komoly kihívása.
A témához kapcsolódó irodalom a vidéki társadalom és a vidéki területek felértékeléséről ír, ugyanakkor a vidék helyzete sok területen súlyos válságot mutat. Az eltérő adottságok és lehetőségek miatt az egyes vidéki területek fejlődése jelentősen eltérő, így súlyosan sérül az esélyegyenlőség.
A vidék gazdasági, ökológiai és társadalmi, kulturális funkciókkal rendelkezik. Ez az adottság azt jelenti, hogy okszerűen kell gazdálkodni a természeti erőforrásokkal, meg kell óvni az élő és élettelen környezetet, meg kell őrizni a biodiverzitás lehetőségeit és szerephez kell jutniuk a vidéki közösségeknek, valamint tanulmányozandók és meg kell tartani a csak vidéken megismerhető népi értékeket.
Ha fejlődést akarunk, akkor meg kell erősíteni a gazdasági alapokat. A vidékfejlesztés komplex tevékenység, melynek sikere nagyban függ a politikai elképzelésektől. A falvak jelentősen különbözhetnek, hiszen beszélhetünk: tanyás, aprófalvas és magas arányú cigány népességgel rendelkező térségekről.
Az elmaradott térségekben munkahelyek teremtése és a foglalkoztatás növelése nélkül nincs előrelépés. A társadalmi beilleszkedés útvonala az iskolán és a munkán keresztül vezet. De munka nincs, ha nincs legalább minimális iskolai végzettség, amihez az szükséges, hogy a szülők betartsák a tankötelezettségi törvényt. A gyerekek felzárkóztatásához leghatékonyabb intézménytípus a kis létszámmal működő családias kisiskola.
Sok esetben segít a közmunka, de csak azok az emberek kapjanak ilyen lehetőséget, akiknek a gyermeke iskolába jár. A közmunkásoknak – munka mellett – el kellene végezni legalább a 8 osztályt, hogy a szükséglethez és a továbblépéshez igazodó képzésre alkalmasak legyenek. A falutípusoktól függően differenciált képzésre van szükség.
kiemelten fontos a népességmegtartó erő fejlődése. Idő kell a legfontosabb gazdasági és szociális körülmények megteremtéséhez, meg kell oldani a lakhatást és a munkavállalást, a minőségi élet feltételeinek megteremtése pedig segíthet a helyben maradásban.
Újszerű elképzelés, hogy a MATE gyöngyösi tangazdasága segítségével és szervezésével indítják újra a falusi kertekben a termelést.
A vidék problémái súlyosak, de a vidéki területeken jelentkező nehézségek orvosolhatók, ám a megoldás igen összetett cselekvéssorozatokat kíván a kormánytól, az önkormányzatoktól és maguktól a lakosoktól is. A siker a települések élhetőségének megteremtésén múlik. A mezőgazdasági tevékenység jól szervezve sok ember foglalkoztatását oldhatja meg. Ezért törekszünk a gyöngyöshöz közeli falvak tevékenységét felmérni, a legjobb lehetőségeket feltárni és a kívánatos tevékenységhez tanácsot adni.
Indokolt a változtatás, sok esetben a zöldség-gyümölcs termelés arányának növelése, az öntözött területek kiterjesztése, az erőforrások fenntartható használata egyre sürgetőbb. A hatékonyság és versenyképesség javítása mellett a népességmegtartás, valamint a környezet- és tájvédelem is fontos célként kezelendő.
A 2016-os kutatás során részletes adatok és felmérések alapján határoztuk meg az egyes községek javasolt agrártermelését. Új kutatásunkban az adatbázis bővítése folyamatosan történik, így megítélésünk szerint az adatbázis alapján komoly következtetéseket vonhatunk le. Kutatásunk jelenlegi fázisában a hipotéziseket javaslatként fogalmaztuk meg. -
A mezőgazdasági szén-dioxid-kibocsátást befolyásoló legfőbb tényezők vizsgálata
A 21. századi mezőgazdaságban a fenntarthatóság világszerte kiemelt jelentőséggel bír, ezért kezeli többek között az EU is prioritásként ezt a kérdést. A szakirodalmi adatok alapján a mezőgazdaság felelős a Co2-kibocsátás egy – ha nem is túl nagy szeletéért. A klímaváltozásért elsősorban az üvegházhatású gázok tehetők felelőssé, amelyek közül a szén-dioxid mennyisége a legjelentősebb. A mezőgazdaság Co2-kibocsátása (ami a teljes Co2-kibocsátás 7,7-13,8%-át teszi ki) és a mezőgazdaság által kibocsátott összes üvegházhatású gáz együttes mennyisége (ami a teljes kibocsátás 14-18,4%-át adja) nagyon hasonló módon változott világviszonylatban a vizsgált időszakban, vagyis 1990 és 2016 között. Mind az állati eredetű termékek előállítása, mind a műtrágya használata növeli a Co2-kibocsátást.
A jelen vizsgálat legfőbb célja annak megállapítása volt, hogy milyen tényezők határozzák meg a mezőgazdasági termelés Co2-kibocsátását – hiszen a mezőgazdaság Co2-kibocsátására ható tényezők feltárásával lehetőség nyílik lépéseket tenni a fenntarthatóság növelése érdekében. A kutatás a rendelkezésre álló világbanki és egyéb adatbázisokat felhasználva, több évtized adatait áttekintve vizsgálta országonként és országcsoportonként ezen tényezőket és az egyes tényezők kapcsolatát. A statisztikai módszerekkel feltárt összefüggések segítséget nyújtanak a szakembereknek, illetve a döntéshozóknak abban, hogy megtalálják azokat a beavatkozási lehetőségeket, melyekkel pozitívan befolyásolhatják a klímaváltozás megfékezését elősegítő folyamatokat. A megművelt területek optimális, kevesebb Co2-kibocsátással járó használata mindenképpen javasolt. Az állattenyésztés korlátozása és a kapcsolódó melléktermékek mennyiségének mérséklése szintén csökkenti a káros gázok kibocsátását, ezenkívül érdemes a trágyahasználatot is optimalizálni, megszüntetve az ideálisnál nagyobb mennyiségek felhasználását.