Az alacsony koleszterin- és magas fehérjetartalma miatt a nyúlhús jó alternatíva lehet az emberi táplálkozásban (baromfi, sertés stb. mellett), így érdemesnek találtam áttekinteni a nyúlhúspiac és a nyúlhúsfogyasztás alakulását Magyarországon.
A hivatalosan elérhető FAO-adatbázisok alapján látható, hogy nemcsak a világon, de az EU-ban és Magyarországon is kevés az eladott nyúl mennyisége (alacsony a nyúlhúsfogyasztás is, mivel az egy főre jutó fogyasztás 2019-ben a világon 0,46 kg volt; az EU-ban az ebből a szempontból vezető országokban: Csehország 3,72 kg/fő/év, Spanyolország 1,09 kg/év/fő, Szlovákia 0,82 kg/év/fő és Olaszország 0,75 kg/év/fő).
A FAO adatbázisa alapján a nyúlhúsfogyasztás az összes húsfogyasztás megközelítőleg 3%-át tette ki az európai Unióban 2019-ben. Az EU-ban 234 ezer tonna nyúl- vagy mezei nyúlhúst termeltek 2019-ben, ami 8,94%-kal volt alacsonyabb a megelőző évhez képest. Ennek okai véleményem szerint a gazdasági válság negatív hatásai, a fogyasztók életmódváltása, étkezési szokásaik megváltozása, illetve a fogyasztók növekvő elégedetlensége a nyulak tartási körülményeivel (emellett a nyulak háziállatként való tartása is erősödik). Az EU-s nyúlhústermelésből Spanyolország 23%-kal, olasz- és Franciaország 18-18%-kal részesült. Ez a három ország az összes nyúlhústermelés megközelítőleg 60%-át adta. Ezen országokat a Cseh köztársaság, Németország, Magyarország (a magyar nyúlhústermelés erősen exportorientált) és Bulgária követte, melyek a termelés megközelítőleg 35%-át adták 2019-ben.
Az export-import piac áttekintésénél figyelembe kellett venni, hogy egész nyúl vagy darabolt termékek kerülnek-e értékesítésre. Ennek oka, hogy azokban az országokban, ahol az egész nyulat adják el, ott az azonos mennyiség esetén kisebb árbevételhez lehet jutni. Ahol azonban darabolt termékek kerülnek értékesítésre, ott sokkal magasabb lesz az árbevétel, mivel az értékesebb hústermékek drágábban kerülnek eladásra. Az Európai Unió tagállamai közül a legnagyobb exportőrnek számító Spanyolországban kis súlyban vágják a nyulakat, így természetesen alacsonyabb áron tudják a húst értékesíteni. Ezzel szemben Magyarország a legigényesebb svájci és német piacra adja el a legtöbb darabolt termékét, ezért magasabb árbevételhez jut. Kutatásomban előrejelzést is készítettem a magyarországi nyúlhús fogyasztására vonatkozóan. A vizsgált adatok esetén látható, hogy 2019-ben a Közép-Magyarország régióban volt a legmagasabb a nyúl-, kecske- és juhhús fogyasztása (0,3 kg/fő/ év), a többi régióban alacsonyabb vagy elhanyagolható volt a mennyisége.
A régiós vizsgálat alapján megállapítható, hogy a Dél- és Észak-Alföld régióban, illetve a Nyugat-Dunántúl régióban minimális csökkenés, míg a Közép-Magyarország régióban már minimális növekedés jelezhető előre a múltbéli adatok alapján.
Blog
-
A nyúlhúspiac és az egy főre jutó nyúlhúsfogyasztás alakulása Magyarországon
-
A turizmus hatásainak megítélése Hajdúszoboszló lakosságának körében
A tanulmány a turizmus hatásai iránti lakossági attitűdöket vizsgálja az egyik leglátogatottabb vidéki fürdőváros, Hajdúszoboszló esetében, ahol arra kerestük a választ, hogy a helyi közösség tagjai mennyire érzékelik az „overtourism” jeleit településükön, megítélésük szerint többségében pozitív vagy negatív hatást gyakorol a turizmus a város fejlődésére.
A helyi lakosok körében végzett kérdőíves felmérés eredményei szerint a szociális kapcsolatok és a kulturális élet felélénkülése, a szolgáltatási szektor szerepének növekedése, a szakképzettség, nyelvtudás felértékelődése mind olyan pozitív hatás, melyet a helyiek nagymértékben érzékelnek. A nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően a hazai turisztikai desztinációk, így Hajdúszoboszló lakói is szembesülhetnek a turizmus fejlődéséből eredő ingatlanár-emelkedéssel, amely az összefüggés-vizsgálat eredményei szerint főként az alkalmazottként dolgozó válaszadókat érinti negatívan. A válaszadók egyértelműen tapasztalják a zsúfoltság negatív hatásait, az ezekkel összefüggő környezeti problémákat.
A helyi lakosok és a turisták közötti kapcsolat megítélése ambivalens volt: a megkérdezettek a többi hajdúszoboszlói polgárt kevésbé tartják vendégszeretőnek és segítőkésznek a turistákkal, mint saját magukat. Véleményük szerint más lakosok kevésbé örülnek a turistáknak, mint a válaszadók maguk, valamint a városlakók nagy része inkább negatív érzéseket táplál a látogatókkal szemben. Az eredmények tükrében megállapítható, hogy a túlzott turizmus számos jele tapasztalható volt a fürdővárosban a pandémia előtt, melyek a turizmus újraindulásával felerősödhetnek. A helyi döntéshozóknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a turizmus hatásainak nyomon követésére, beavatkozásra is szükség lehet a turisták elégedettségének és a lakosság életminőségének megőrzése, javítása érdekében, így például a zajvédelem, hulladékmenedzsment javítására, hagyományőrző rendezvények szervezésére, valamint kedvezmények bevezetésére a helyi lakosok számára. -
A klímainnovációs törekvések vizsgálata a dunántúli tervezési-statisztikai régiókban
A mezőgazdasági ágazat rendkívül kiszolgáltatott az éghajlatváltozás egyre fokozódó hatásaival szemben. A szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése, az elhúzódó és egyre intenzívebb hőhullámok, a vízszűkösség új keletű kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A kutatás feltárja a hazai agrárgazdaságok klímaváltozással kapcsolatos tapasztalatait és tevékenységeit, továbbá bemutatja a Dunántúl (NUTS 2) országrészben vizsgált vállalkozásoknál megjelenő klímaorientált okos mezőgazdasági (Climate-Smart Agriculture, továbbiakban CSA) megoldásokat, illetve eszközöket, lehetőséget teremtve ezzel a figyelemfelkeltésre, a klímainnovációs tématerület jobb megismerésére és a jó gyakorlatok átadására, ezzel is segítve az ágazat fenntarthatósági szempontból pozitív irányú elmozdulását. Kutatásaink középpontjában az a hipotézis áll, miszerint a CSA-megoldások alkalmazása hatékonyan hozzájárul a fenntartható agrár- és vidékfejlesztés megvalósításához. Tanulmányunkban az országos mintából három dunántúli régió gazdálkodóinak CSA-fókuszú kvalitatív és kvantitatív értékelése kerül bemutatásra, melyben a mitigációs és adaptációs szempontok egyaránt megjelennek.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy a klímaorientált okos megközelítés a vállalatok, vállalkozások tervezési stratégiáiba, illetve tevékenységi portfóliójába történő beépítése hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaságok termelékenysége és digitális átállása fenntartható módon váljon fejleszthetővé, miközben a klímakockázatok, az üvegházhatású gázok kibocsátása és az ágazat éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége is csökkenthető. A magyarországi fenntartható agrár- és vidékfejlesztés megteremtése érdekében a CSA-eszközök fejlesztése és alkalmazása is meghatározó jelentőségű, kiemelkedő potenciállal bír, hiszen nemcsak az uniós klímapolitikai célokat, hanem a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket is támogathatja, összhangban a zöld gazdaságfejlesztési célok és a digitális átmenet gyakorlati megvalósításával.