Gazdalkodas 2026_2_1 461 Foszerkesztoi bemutatkozo_105-106
Blog
-
Az élelmiszer-biztonsági kockázatkommunikáció jelene és várható jövője
DOI: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.70.2.t.pp_107-126</a
Az élelmiszerbiztonsági kockázatkommunikáció az elmúlt évtizedekben alapvető változáson ment keresztül: a hatóságok a kockázatelemzést, vagyis a kockázatalapú megközelítést alkalmazzák, amelyben a kockázatbecslés, a kockázatkezelés és a kockázatkommunikáció egyaránt szerepet kapnak. A kockázatkommunikáció fejlődése a deficitmodell egyirányú ismeretátadásától a dialógusmodellen át vezetett el a jelenlegi legfejlettebb, gyakorlatban is létező partnerségi modellhez, amely az átláthatóságra, a kétirányú információáramlásra és a fogyasztók aktív bevonására épül. Ez a megközelítés kiemelten foglalkozik a fogyasztók szerepével a biztonságos élelmiszerláncban, amely a korábbinál nagyobb átláthatóságot, sokcsatornás intenzív, kétirányú kockázatkommunikációt feltételez, amely egyben szükségszerűség is, hiszen a fogyasztók viselkedését nem lehet közvetlen szabályozási eszközökkel befolyásolni.
A partnerségi modell ugyan jelentős előrelépést jelent, hatékonyságát azonban korlátozza, hogy a fogyasztói magatartás jelentős részét rutinszerű tevékenységek irányítják, amelyekre a klasszikus kommunikációs kampányok alig hatnak. E felismerés mentén jelent meg a fogyasztói-magatartásalapú kockázatkommunikációs modell, amely megfigyelésre épül, és olyan eszközöket alkalmaz – mint az érzelmi kizökkentés, a bevonás vagy a nudging (ösztökélés, terelés) –, amelyek képesek a rutintevékenységek tudatosítására, illetve azok formálására.
A jövő kockázatkommunikációját a technológiai fejlődés határozza meg: a mesterséges intelligenciára, szenzorokra és blokklánc-technológiára épülő, hálózatba kapcsolt intelligens rendszerek valós idejű, személyre és helyzetre szabott kockázatkommunikációt tesznek lehetővé. Az intelligens háztartási eszközök, a személyes felhasználásra szánt élelmiszer-gyorstesztek és a korábbinál hatékonyabb digitális nyomon követés várhatóan nemcsak a háztartások, hanem az egész élelmiszerlánc biztonságát új szintre emelik. -
A vágósertés-előállítás versenyképessége és annak főbb befolyásoló tényezői
A tanulmány célja egy jó színvonalon gazdálkodó üzem adatain alapuló esettanulmány segítségével bemutatni, hogy a 2024. évi gazdasági környezetben, az egyes ökonómiai és naturális tényezők változása mellett, hogyan alakul egy vágósertés-hizlaló üzem jövedelemtermelő képessége. A kutatás során üzemtani elemzés keretén belül tényadatokon alapuló modellezést végeztünk. Továbbá szakirodalmi források feldolgozásával elemeztük a sertéshizlalás globális és hazai összefüggéseit.
A tanulmány bemutatja, hogy egy jó színvonalon gazdálkodó nagyüzemet 2024-ben milyen naturális mutatók, költség- és bevételszerkezet, illetve hatékonysági mutatók jellemeznek. Vizsgálatunk kitér arra, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) és az orosz–ukrán háború miként hatott a sertéstartás jövedelmezőségére 2015–2022 között. Kereszttábla-elemzés segítségével bemutatjuk a fajlagos takarmányfelhasználás (FCR) és a takarmányár változása függvényében a jövedelemtermelő képesség változását, így reális képet kapunk a jelenlegi piaci helyzetben szükséges hatékonyságról, azaz mely szintek teszik elérhetővé a jövedelmező termelést.
A modellszámítás eredményei alapján megállapítottuk, hogy a vágósertés-előállítás az elmúlt évek kihívásai után jövedelmező volt 2024-ben. Továbbá, kereszttáblák segítségével bizonyítottuk, hogy a kedvezőbb technológiai hatékonyság – alacsonyabb, azaz jobb FCR-érték mellett – magasabb jövedelmezőséggel párosul, ami alátámasztja, hogy az FCR javítása meghatározó a sertéshizlalás gazdasági eredményességének alakulásában. -
A kajszitermesztés jövedelmezőségének alakulása a klímaváltozás tükrében
A kajszi világszerte ismert és közkedvelt csonthéjas gyümölcsfaj, jó minőségű gyümölcsére Európában és hazánkban is stabil a piaci kereslet. Magyarország a gazdaságos termesztés északi határán helyezkedik el, ami kihívásokat és lehetőségeket egyaránt hordoz magában. A hazai 5 300 hektáros kajsziültetvény-felületen a terméshozamok erőteljesen ingadoznak – 6 000 és 34 000 tonna között –, főként a tavaszi fagyoknak és az elavult technológiának köszönhetően. Munkánk során különböző termesztéstechnológiák költségeinek, bevételeinek, jövedelemtermelő képességének alakulását értékeltük. A termesztés gazdaságossága szempontjából a fagyvédelem döntő tényező. A magas termelési színvonal (intenzív művelés) esetén még a kevésbé korszerű, félintenzív művelési rendszerű kajsziültetvények is elfogadható jövedelemtermelő képességet és jövedelmezőséget mutatnak, a magasabb tőkeigényű, termésvédelmi technológiákkal ellátott ültetvények viszont jóval nagyobb jövedelemtermelő képességgel rendelkeznek. A beruházáselemzés eredményei alapján a hasznos élettartama végére a félintenzív ültetvény csaknem 9 746 965 Ft átlagos nettó jelenértéket (NPV-t) termel hektáronként, a szuperintenzív ültetvény ennek 2,5-szeresét, a fagyvédelemmel ellátott szuperintenzív ültetvény pedig 3,6-szeresét.
-
Kutatás-fejlesztés és innováció az agrárgazdaságban – A magyar támogatási rendszer agrárgazdasági relevanciájának vizsgálata
A tanulmány a magyar agrárkutatás-fejlesztési és innovációs támogatási rendszer agrárgazdasági relevanciáját vizsgálta a 2014–2020-as és a 2021–2027-es európai uniós fejlesztési ciklusokban. Az elemzés középpontjában a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) és GINOP Plusz kutatás-fejlesztési és innovációs konstrukciói, valamint az Európai Innovációs Partnerség a mezőgazdasági termelékenységért és fenntarthatóságért (EIP-AGRI) operatív csoportjai álltak.
Az eredmények alapján megállapítható, hogy az agrárgazdasági relevanciájú projektek aránya mindkét programozási időszakban alacsony maradt. A támogatott fejlesztések jelentős része nem klasszikus kutatás-fejlesztési tevékenységhez, hanem technológiai modernizációhoz, digitalizációhoz és adaptív innovációhoz kapcsolódott. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó projektek száma különösen alacsony volt, miközben a támogatási összegek egyre inkább a nagyobb, tőkeerősebb szereplőknél összpontosultak.
A két programozási időszak összehasonlítása alapján a támogatási rendszer koncentrációja erősödött: csökkent az agrárprojektek részaránya, ugyanakkor nőtt az átlagos projektméret és támogatási volumen. Ez arra utal, hogy a vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) konstrukciók elsősorban a magasabb technológiai és önerő-kapacitással rendelkező szereplők számára váltak ténylegesen hozzáférhetővé.
Az EIP operatív csoportok jobban illeszkedtek az agrárgazdaság sajátos innovációs logikájához, mivel együttműködésre épülő, gyakorlatorientált projekteket támogattak, és kisebb szereplők számára is lehetőséget biztosítottak. Ugyanakkor a program volumene korlátozott maradt, miközben a 2021–2027-es időszakra tervezett folytatása mindeddig nem valósult meg.
A vizsgálat összességében arra utal, hogy továbbra is jelentős eltérés figyelhető meg a stratégiai innovációs prioritások és a támogatások tényleges agrárgazdasági hozzáférhetősége között. Indokolt egy differenciáltabb, az agrárágazat sajátosságaihoz jobban illeszkedő támogatási rendszer kialakítása, amely erősebben támogatja a kisebb léptékű, együttműködés-alapú és gyakorlatorientált innovációkat. Az ágazati innovációs prioritások érvényesülését az agrárkutatási intézményrendszer átalakulása és a közvetlen szakpolitikai igények korlátozott integrációja is befolyásolta. Érdemes erősíteni a Wageningeni modellhez hasonló, egyetemi és alkalmazott kutatóintézeti funkciókat ötvöző agrár-, élelmiszer- és környezettudományi tudásközpontokat, ahol a szakpolitikai prioritások jobban érvényesülhetnek. -
Az energiaellátottság hiánya, mint korlátozó tényező Újszentmargita község szemszögéből
Az elmúlt években az energiapiac bizonytalanságai és az energiaköltségek növekedése következtében az energiaszegénység kérdésköre egyre hangsúlyosabbá vált, különösen a hátrányos helyzetű településeken. A tanulmány célja az energiaszegénység helyi szintű sajátosságainak feltárása Újszentmargita község példáján keresztül. A kutatás során szekunder adatok feldolgozására, valamint primer adatgyűjtésre, kérdőíves felmérésre került sor, amelyben 35 háztartás vett részt. A vizsgálat rávilágított arra, hogy a településen élők jelentős része alacsony jövedelmi helyzete, korszerűtlen lakóingatlanai, valamint magas energiaköltségei miatt érintett az energiaszegénységben. A kutatás eredményei alapján javaslatokat fogalmaztam meg a helyi szociális és energetikai programok megerősítésére, valamint egy hosszú távú energiaszegénységi stratégia kialakítására.
-
A munkáltatói márkaelemek megjelenése az agrárszektor álláshirdetésekben
Az elmúlt 10-15 évben végbement munkaerőpiaci folyamatok hatására hazánkban egyre sürgetőbbé vált, hogy a szervezetek a klasszikus emberi erőforrás menedzselési (HR) módszerek mellett megújult eszközöket és stratégiákat is alkalmazzanak. A mezőgazdaság ágazatra jellemző sajátosságok miatt a munkáltatói márkaépítés jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Az agráriumban működő cégek versenyképességének egyik kulcsa, hogy a tehetségekért folytatott harcot megnyerjék, és ez különösen igaz egy olyan ágazatban, amely nemzetgazdasági szinten kiemelt stratégiai jelentőséggel bír. A kutatás célja a magyarországi mezőgazdasági vállalatok álláshirdetéseiben megjelenő munkavállalói juttatások szisztematikus feltárása, valamint annak vizsgálata, hogy ezek milyen mértékben feleltethetők meg a szakirodalomban azonosított Z generációs preferenciáknak. Ennek érdekében a mezőgazdasági álláshirdetések kvantitatív tartalomelemzését végeztük el. Magyarország egyik legnagyobb állásportálját, a profession.hu felületet választottuk az álláshirdetések forrásának, kifejezetten a szellemi munkakörre vonatkozó ajánlatokra fókuszálva. A hirdetés kutatási mintába való felvételének kritériuma a teljes munkaidő és a diplomás munkakör volt.
Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a mezőgazdasági vállalkozások álláshirdetéseinek tartalma nincs összhangban a kutatásokban megjelenő munkavállalói preferenciákkal. Nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük a munka-magánélet egyensúlyra, a rugalmas munkarendre, a munkahelyi autonómiára, a szabadidő minőségi eltöltését támogató lehetőségekre, a munkavállalói étkeztetésére, a munka és a családi élet összehangolását szolgáló juttatások kommunikálására. Javaslatként fogalmazzuk meg, hogy a szabadidő és az anyagi juttatások kínálatának növelése hangsúlyosabban jelenjen meg az álláshirdetésekben, amely ezáltal erősebben vonzhatja a fiatal tehetségeket a mezőgazdaság ágazatba. Ugyancsak elengedhetetlen lenne az egyéni juttatások sajátosságainak és előnyeinek hatékonyabb kommunikációja az álláshirdetésekben, hogy a jelentkezők érdeklődését felkeltse a szervezet, vonzóvá váljon a potenciális munkavállalók számára, és a jelöltek is jobban tisztában legyenek azzal, hogy mire számíthatnak. -
Az ESG-keretrendszer összetevői a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság tükrében
A vállalati fenntarthatóság megvalósításának alapja az ESG- (Environmental, Social, Governance – környezeti, társadalmi, irányítási) keretrendszer, ami segíti a vállalkozások átlátható és minden részletre kiterjedő önértékelését a fenntartható fejlődési céljaik megvalósításával kapcsolatban. A keretrendszer a CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás), az SRI (társadalmilag felelős befektetés) és a fenntartható fejlődés koncepcióinak hatására fejlődött ki a 2000-es évek elején, és mára széles körben alkalmazzák a pénzpiaci, kormányzati és egyéb szereplők a vállalati finanszírozási döntések során. A körforgás, mint megközelítés az ESG környezeti pillérének koncentrált alkotóeleme, a körforgásos gazdaság koncepciója tulajdonképpen egy környezetgazdálkodási eszköz, amely az ESG E pillérében foglalt célkitűzések gyakorlati megvalósítását segíti. A körforgásos gazdaság a fenntartható, helyreállító és regeneratív mezőgazdaságot biztosító evolúciós megközelítésként is definiálható, amelynek célja az egészséges talajok globális szinten történő fenntartása, a természetes talajerőforrások védelme, a növényvédő szerek és rovarirtó szerek használatának megszüntetése, valamint az élelmiszerek fenntartható termesztése, előállítása. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok a körforgásos gazdaság eszköztáraként is felfoghatók, melyek a fenntarthatósági jövőképet megvalósíthatóbbá és strukturáltabbá tették, és ezáltal az ESG-célkitűzések elérését is segítik. A vállalati fenntarthatóság megvalósítása érdekében a leghatékonyabb szabályozási törekvések eddig az Európai Unióban valósultak meg, ahol számos, az ESG-beszámolást segítő rendelkezést alkottak meg. Az ESG-alapú működés szándéka a mezőgazdasági egységek oldaláról is megfogalmazódott, számos agrárvállalat folytat példaértékű gyakorlatokat a körforgásos gazdaság és ezáltal a fenntartható jövő megteremtéséért.