Blog

  • A mezőgazdaság 4.0 technológiáinak munkaerőpiaci hatásai

    A mezőgazdaság 4.0 forradalma napjainkban zajlik. A jelenleg elérhető és fejlesztés alatt lévő technológiák és megoldások már nem elsősorban a termelési eszközt helyezik középpontba, hanem az adatok köré épülnek: az adatgyűjtésről, az adatfeldolgozásról, valamint az adatokon alapuló végrehajtásról szólnak, sok esetben automatizálva a mezőgazdasági folyamatok egy részét vagy egészét. A tanulmány szakirodalmi áttekintés alapján fogalmaz meg következtetéseket és javaslatokat a mezőgazdaság 4.0 várható munkaerőpiaci hatásaival kapcsolatban. A tanulmány első fele a 4.0 technológiák rövid áttekintését adja, bemutatva egyes adatgyűjtésre, illetve munkavégzésre kifejlesztett digitális eszközök jelenlegi fejlesztési irányait. Emellett rámutat a digitális átalakulás kontextusaira is. Ez az áttekintés alapozza meg a tanulmány második felében leírt következtetéseket, amelyek rávilágítanak arra, hogy a fejlesztés alatt lévő mezőgazdasági technológiák várhatóan milyen hatással lesznek a munkaerőpiacra az oktatás, a farmmenedzsment és a munkahelyteremtés összefüggésrendszerében. Az oktatásnak a jövő munkavállalóját a gyorsan változó digitális környezet kihívásaira kell felkészítenie. A gazdaságok vezetőinek feladatköre átalakul, mivel előtérbe kerül a megfelelő munkaerő megszerzésének, illetve a munkaerő megtartásának feladata. A munkahelyekre az átalakulás kettős hatást fejt ki: míg a mezőgazdasági telepeken munkahelyek megszűnésével járhat, addig a kutatás-fejlesztés, illetve a mezőgazdaság adatainak gyűjtésére és feldolgozására épülő startupok területén magasan kvalifikált munkahelyek létrejöttét eredményezi. A tanulmány utolsó nagyobb egysége a mezőgazdasági telepek vezetői számára fogalmaz meg javaslatokat: a mezőgazdaság digitalizálódása az új munkavállalók felvételekor szükségessé teszi majd a jelentkezők digitális tudásának felmérését is. Emellett a telepek vezetőinek olyan soft skillek elsajátítására lesz szükségük, amelyek segítenek a munkaerő megtartásában.

    Teljes cikk

  • A hatékonyság és a termelékenység fogalmi összefüggései és mérése – mezőgazdasági alkalmazások

    A szűkös erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás feltételeinek és keretrendszerének feltárása jelenti a közgazdaságtan egyik legfontosabb feladatát és egyben felelősségét is. Más megfogalmazásban: a közgazdaságtannak három alapkérdésre kellene tudományos válaszokat adnia. Nevezetesen hogy a gazdaság szereplői mit, hogyan és kinek termeljenek. A kérdések tudományos megválaszolása nem nélkülözheti a versenyképességgel, hatékonysággal, termelékenységgel, eredményességgel stb. kapcsolatos fogalmak és az értékelési, mérési módszerek eredményeinek helyes értelmezését sem. A kapcsolódó fogalmak és a gyakorlatban széles körben alkalmazott mutatószámok még napjainkban sem tekinthetők egységesnek, letisztultnak. Márpedig – és ez könnyen belátható – a megfelelően képzett mutatószámok hatékony és fontos segédeszközei (lehetnek) a három kérdés megválaszolásának. Ez tekinthető véleményünk szerint az egyik legfontosabb érvnek, ami alátámasztja annak igényét, hogy a kapcsolódó fogalmak és mutatószámok értelmezése – amennyire ez lehetséges – a lehető legegységesebb legyen. A tanulmány keretében igyekszünk feltárni a kapcsolódó fogalmak között fennálló ok-okozati összefüggéseket, értelmezzük a legfontosabb fogalmakat és ismertetjük a mérésre alkalmazható mutatószámokat azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezek a hatékonysági elemzések mellett később a vállalati szintű versenyképesség mérésére is alkalmazhatók legyenek.

    Teljes cikk

  • A magyar méz kereskedelmének komparatív előnyei

    A méhészet mint gazdasági és társadalmi tevékenység jelentős hatással van a természeti környezetre, a fenntartható fejlődés nélkülözhetetlen eleme, továbbá fontos szerepet játszik a vidéki térségek fejlesztésében. A szektor jelentősége világszerte messze túlmutat termelési funkcióin, ökológiai és biológiai szempontból is meghatározó. Az ágazat így több okból is lényeges eleme a hazai gazdaságnak, a magyar állattenyésztéshez évente csaknem 25-30 milliárd forinttal járul hozzá. A Magyarországon megtermelt méz jellemzően a nyugat-európai országokba kerül, az utóbbi évtizedekben keresett exportcikk volt, azonban Magyarország mézkivitele az elmúlt években lassulni látszik. Jelen tanulmány egy cikksorozat második része. A kutatás célja az Európai Unió és hazánk méztermelésének és kereskedelmének bemutatása, valamint a megnyilvánuló komparatív előnyök vizsgálata. Hazai és nemzetközi adatbázisokat felhasználva ismertetjük a világ, az Európai Unió, valamint Magyarország mézkereskedelmét, a hazai méztermelés alakulását. Az export- és importadatokat vizsgálva RCA-indexek alkalmazásával igazoltuk, hogy hazánknak a természetes méz vonatkozásában megnyilvánuló komparatív előnye van. Az ágazat stabilitása és a pozitív externáliák miatt fontosnak tartjuk a méhészet további támogatását.

    Teljes cikk

  • A kínai gombatermesztés és kereskedelem főbb sajátosságai

    Jelen tanulmány Kína szerepét vizsgálja a világ gombatermesztésében. Az egyik legfiatalabb kertészeti ágazat a gombatermesztés, amely a legnagyobb újításokon esett át a 20. században. Jelentősége abban rejlik, hogy mezőgazdasági, erdészeti hulladékok, melléktermékek felhasználásával minőségi, egészséges, gyógyhatású, funkcionális élelmiszert, illetve alapanyagot állít elő. Az ágazat jelenleg is számtalan kihívással néz szembe és rengeteg lehetőséget kínál a környezetvédelem, a táplálkozástudomány, a gyógyítás és a munkaszervezés területén is. Kína szerepe meghatározó a gombatermesztésben, jelenleg a világ legnagyobb termesztője és exportőre. Kína az 1990-es években robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, termelése folyamatosan növekszik. A jövőben a termelési szerkezet átalakításával, további fajok termelésbe vonásával, komposztüzemek létesítésével, ösztönzési, motivációs rendszer kialakításával, termelési folyamatok automatizálásával további termelésnövekedés várható. Világszinten a termék- és technológiafejlesztés, valamint a fajválaszték bővítése területén számíthatunk jelentős innovációkra. A tanulmány magyar, kínai és nemzetközi irodalmi források és szekunder adatbázisok segítségével mutatja be és értékeli a kínai gombatermesztés, valamint a gomba és gombatermékek kereskedelmének helyzetét.

    Teljes cikk

  • Földrajzi árujelzős termékek ismertsége és fogyasztási szokásai

    Kutatómunkánk középpontjába a földrajzi árujelzős termékek, ezen belül is csak a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek csoportjába sorolt termékkör került. Vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy a földrajzi árujelzők mennyire ismertek a hazai fogyasztók körében, valamint a jelöléshez kapcsolódó viszonyukat milyen tényezők befolyásolják, hogyan lehetne ezen megkülönböztetett minőségű termékek fogyasztását növelni. kutatási eredményeink alapján megállapítható, hogy a földrajzi árujelzős termékek ismertsége meglehetősen alacsony szintű, ebből következően a rendszeres fogyasztók aránya is mindösszesen 7% a válaszadók között. A megkérdezettek több mint fele (56%) sosem figyeli a földrajzi árujelzős logót, csak 4% keresi tudatosan. A felmérés időpontjában a hazai oltalom alatt álló, bejegyzett (15 darab) termékek közül csak a Szegedi téliszalámi, a Csabai vastagkolbász és a Gyulai pároskolbász esetében volt kiemelkedő az ismeret és a rendszeres fogyasztás aránya. Eredményeink arra is rávilágítanak, hogy a fogyasztókat élelmiszer-vásárlásuk során a származási hely és a hagyományosság kismértékben befolyásolja, ami megegyezik számos ezen témában készült korábbi kutatási vizsgálat eredményeivel. Javaslataink elsősorban arra irányulnak, hogy a földrajzi árujelzős termékek fogyasztói ismertségét növelni kell, melyhez számos marketingkommunikációs eszköz, közösségi marketingprogramok és bővülő értékesítési lehetőségek szükségesek.

    Teljes cikk