Blog

  • A hatékonyságot befolyásoló tényezők kapcsolata a versenyképességgel

    A szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás, az erőforrások megfelelő felhasználási céljának és módjának meghatározása a versenyképesség alapvető kérdése. Ezért a versenyképesség szoros kapcsolatban áll a termelékenység és hatékonyság fogalmaival, bár számos más tényező is befolyásolja azt. A versenyképesség mérését megnehezíti, hogy számos jelenleg még nehezen mérhető, számszerűsíthető tényező is jelentősen befolyásolhatja alakulását, ezért is van kiemelt jelentősége a számszerűsíthető elemek pontos értékelésének, köztük a termelékenységet és hatékonyságot befolyásoló tényezőknek. A jelen tanulmány a szerzők egy korábbi, a hatékonyság és termelékenység fogalmát vizsgáló tanulmánya folytatásának tekinthető, az ott elemzett mutatószámoknak a versenyképességgel való kapcsolatát, a versenyképességi vizsgálatokban való megjelenését kívánja elemezni.

    Teljes cikk

  • Hízóalapanyag-előállításra specializálódott magyarországi sertéstelep létesítésének és üzemeltetésének költség-jövedelem és megtérülési viszonyai

    A magyarországi sertéshizlalás nemzetközi összehasonlításban magas önköltsége alapvetően a genetikai alapokra, a tartás- és takarmányozástechnológiára, illetve a méretgazdaságossági kérdésekre vezethető vissza. Hazánkban a technológia azért is kiemelt kérdés, mert e tekintetben jelentős a lemaradásunk a fejlett európai versenytársakhoz képest.
    A tanulmány célja, hogy esettanulmány jelleggel bemutassa egy zöldmezős beruházás eredményeként létrejött, kizárólag hízóalapanyag-utánpótlás előállítására szakosodott sertéstelep termelési és gazdasági mutatóinak alakulását a jelenlegi gazdasági környezetben. Ehhez a Szerzők primer adatgyűjtésen alapuló gazdasági kalkulációt (determinisztikus elven működő szimulációs modellt) készítettek, modellezve a telep reál- és pénzügyi folyamatait. A modell nem a számviteli nyilvántartásokból vezeti le a legfőbb gazdasági mutatókat, hanem a technológiai paraméterekből indult ki és a felmért naturális ráfordításokhoz rendeli azok egységárait. Az adatgyűjtés a 2017–2019 közötti időszakra irányult, és magában foglalja a termelési és technológiai adatokat, az input- és outputárakat, valamint a fajlagos költségtételeket.
    A bemutatott, zöldmezős beruházás eredményeként létrejött, hízóalapanyag-utánpótlás előállítására szakosodott sertéstelep nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő termelési mutatókkal (kocaforgó, választott malacok száma, munkaerő-hatékonyság) jellemezhető, s ennek eredményeként a tevékenység jövedelemtermelő képessége is kedvező. Az egy kocára jutó nettó jövedelem 74 ezer forint, a költségarányos jövedelmezőség 19,7%. Ezzel magyarázható, hogy a tőkebefektetés megfelelő megtérülést mutat (IRR = 8,6%), amelyet a jelenlegi támogatási politika és finanszírozási környezet még kedvezőbbé tesz a vállalkozások számára. A kapott eredmények általánosíthatósága a vizsgálat esettanulmány jellegéből adódóan korlátos. Ugyanakkor az eredmények alátámasztják azt, hogy a hasonlóan nagy tőkeigényű, nagyméretű, nemzetközi szinten is korszerűnek tekinthető üzemek kialakítására szükség van a hatékonyság és a nemzetközi versenyképesség javítása érdekében. Természetesen ehhez megfelelő genetika, takarmányozástechnológia és szakértelem is szükséges.

    Teljes cikk

  • Hazai földnyilvántartási problémák a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban

    Kutatásunk célkitűzése volt a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) és az egységes ingatlan-nyilvántartás működésének megismerése, elsősorban szakirodalmi kutatások segítségével, majd e nyilvántartási rendszerek egymással, illetve a valós területadatokkal való összevetése helyszíni, precíziós földmérő műszerrel végzett mérések alapján.
    A vizsgálat eredményeiből megállapítható, hogy a különböző földterület-nyilvántartási rendszerek által tárolt területadatok jelentősen eltérhetnek egymástól, melynek legfőbb oka az egyes rendszerek eltérő szemléletében, valamint az alkalmazott különböző vetítési alapokban keresendő. A kutatás által igazolt hipotézis alapján a fenti probléma megoldására a javaslatunk egy egységes földterület-nyilvántartó rendszer létrehozása, mely egyaránt tartalmazza az ingatlan-nyilvántartási, természetvédelmi és a mezőgazdasági támogatások szempontjából jelentős területi információkat.

    Teljes cikk

  • Az agrárerdészeti rendszerek megítélése az erdőgazdálkodó szakemberek szemszögéből

    Tanulmányunkban az agrárerdészeti rendszerek megítélését vizsgáljuk az erdőgazdálkodók szempontjából. A primer kutatás során 12 felsőfokú (erdőmérnök szakirányú vagy erdészeti szaktanácsadó) végzettségű gazdálkodóval készítettünk szakértői mélyinterjút, amelynek eredményei szerint mind gazdasági, mind környezeti szempontból jelentős lehet az agrárerdészet szerepe a mezőgazdaságban. Nehézséget jelent a pályázati rendszer működése, a szaktudás és a tájékoztatás hiánya. További adatgyűjtés céljából a hazai viszonylatban még újnak tekinthető Q-módszerrel gyűjtöttünk információkat az erdőtulajdonosok (ők mindannyian rendelkeznek szántóterületekkel is) körében. Ennek során három véleménycsoport (faktor) elkülönítésére került sor. Az első csoportba a bizalmatlanok tartoznak, akiknek a gyakorlati tapasztalatok megszerzése lenne ösztönző az agrárerdészeti gazdálkodásra történő átállásban. A második csoportba a bizonytalanok sorolhatók, megítélésüket a kételyeik eloszlatása segítené elő. Az érdeklődőket pedig anyagi támogatással és bővebb információkkal lehetne motiválni. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy az agrárerdészeti tevékenységbe történő bekapcsolódást vélhetően komplex stratégiával lehet megvalósítani, amelynek legfontosabb eleme a tudás, az információátadás.

    Teljes cikk

  • A precíziós vetéstechnológia kukoricahozamra gyakorolt hatásának vizsgálata – esettanulmány

    Somogy megyei mintaterületen végeztünk vizsgálatokat precíziós vető- és betakarítógépek gyűjtött adatainak felhasználásával. A vizsgálat célja volt, hogy a differenciált tőszámú vetéssel kapcsolatos vezetői döntések megalapozásában segítséget adjunk a gazdálkodónak. Közepes tenyészidejű árukukorica terméseredményét, valamint a vetéselőírási térkép, a vetőgépek vetőmagkiosztási és a betakarítás precíziós adatait, továbbá a terület NDVI-adatait használtuk, amelyet kiegészítettünk a GPS-mérésből kapott magassági adatokkal. Tanulmányunkban bemutatjuk a differenciált tőszámú vetés eredményességére vonatkozó eredményeket és annak hatását a kukorica hozamának alakulására. QGIS program segítségével a területet lefedő rácsot hoztunk létre; 6110 db megfigyelési egységhez rendeltük a felsorolt adatokat. A vetőgéptípus, valamint a vetéselőírási kategóriák hatásának leírására lineáris modellt, a páronkénti összehasonlításra Bonferroni-tesztet és Student-féle t-próbát alkalmaztunk. A vizsgálatok igazolták, hogy a differenciált dózisú vetőmagkiosztás hatást gyakorol a betakarított hozamra, azonban abban jelentős módosító szerepet játszik a vetőgéptípus, valamint a tábla heterogén talajadottságai. Eredményeink szerint ha hagyományos vetőgép helyett differenciált vetésre alkalmas vetőgépet és 60 ezres helyett 70 ezres tőszámot alkalmazunk, akkor 0,42-0,69 tonnával nagyobb a hozam; a 80 ezres tőszám esetén a hozamnövekmény kisebb, átlagosan 0,23-0,63 tonna hektáronként. A későbbiekben a domborzat és a termőképességi adatok bevonásával többváltozós hozam-előrejelzési modell kidolgozása a célunk. A gazdaság a mintaterületen a továbbiakban is gyűjti a precíziós adatokat, így hozamtérképezési vizsgálatokra is sor kerülhet.

    Teljes cikk

  • A versenyképesség térgazdaságtani összefüggései a mezőgazdaságban

    A verseny, versenyképesség fogalmak értelmezése, a kapcsolódó közgazdasági kérdések tudományos előélete nem tekinthető kevésbé kutatott területnek. Ennek ellenére sem lehet azt állítani, hogy a fogalmak értelmezése, a kapcsolódó kérdésekre adott válaszok, a versenyképesség megjelenítésére alkalmas mutatószámok, azok számításának algoritmusa egységes és letisztult lenne.
    Még inkább igaznak tekinthető ez a megállapítás a mezőgazdaság esetében, mivel a mezőgazdasági termelés ismert sajátosságai nagyon sok esetben módosítanak, vagy adott esetben felülírnak közgazdasági összefüggéseket a sajátosságok, a gazdálkodás rendszerében bekövetkezett változások miatt. A versenyképességhez kapcsolódó kérdések megválaszolásánál ma már nem nélkülözhetők a regionális tudományok által definiált és sok vonatkozásban kikutatott kategóriák, a fennálló összefüggések értelmezése: úgymint a külső és belső tér, a vidék, a vidékgazdaság, a térbeli egység versenyképessége stb. Mindez azért van így, mert a mezőgazdaságnak sajátos a viszonya az erőforrásokhoz (természeti erőforrásokat aktívan felhasználja), azok egy része korlátos, térbeni elhelyezkedésük pozíciója, a versenyképességben betöltött szerepük folyamatosan átértékelődik, módosul.
    A tanulmányban a következő kérdésekre keressük a választ: a mezőgazdasági termelés térbeli elhelyezkedésével együtt járó komparatív előnyök gazdasági vetületei érvényesülnek-e? A mezőgazdasági vállalatok által generált relációs viszonyok (belső terek), összességében a mezőgazdaság térgazdaságtani vonatkozásai hogyan hatnak a termék, illetve a mezőgazdasági vállalat versenyképességére? A mezőgazdaság térgazdasági vonatkozásainak van-e, illetve a jövőt illetően lesz-e aktualitása?

    Teljes cikk

  • Közösségi alapú vidékfejlesztés Magyarországon – A LEADER-intézkedés eredményei a 2014– 2020-as tervezési időszak félidejében

    Tanulmányunk a 2014–2020-as Vidékfejlesztési Program (VP) értékelési tervében szereplő „a CLLD megközelítés hozzáadott értékének értékelése” c. tematikus értékelésen alapul. Az értékelés eredeti célja annak bemutatása volt, hogy a „LEADER helyi fejlesztésre (közösségvezérelt helyi fejlesztésre) irányuló támogatás” megvalósításának módja eredményezett-e, és ha igen, milyen mértékben és módon olyan hozzáadott értékeket, amelyek hagyományos, központilag meghirdetett pályázati felhívások megvalósítása során nem jöttek volna létre. Ennek megválaszolásához a LEADER-specifikumok – az innovativitás, a partnerség, a hálózatosodás, az alulról jövő kezdeményezések elve, az ágazatokat összekapcsoló fejlesztések és a helyi szereplők közötti együttműködések – megvalósulása került górcső alá. Az értékeléshez a VP 2018-as kibővített éves Végrehajtási Jelentése, a HACS-ok stratégiáinak és saját pályázati felhívásainak tartalomelemzése, a HACS-ok körében felvett reprezentatív kérdőív és a velük elvégzett kvalitatív, validáló műhelymunka szolgált empirikus alapul.
    Összegzésképpen a Vidékfejlesztési Program megvalósítása 2018. december 31-ig terjedő szakaszának eredménye, hogy az ország teljes vidéki térségét lefedően megalakultak a helyi partnerségek, megtervezték a helyi fejlesztési stratégiáikat és megjelentettek több mint 600 helyi felhívást. Konkrét fejlesztések megvalósítására a vizsgált időszakban nem került sor. A HACS-munkaszervezetek szerint a LEADER-módszer alkalmazásának hozzáadott értéke a program megvalósításának vizsgált szakaszában összességében csökkent az előző programozási időszakhoz viszonyítva. Ehhez hozzájárult az elhúzódó kérelemkezelés miatti bizalomvesztés, a fejlesztési források korábbi időszakhoz képest jelentős csökkentése, ezáltal a projektgenerálásra, hálózatépítésre, animációra fordítható kapacitások csökkenése. Mindennek hatására a LEADER veszített jelentőségéből a helyi szintű fejlesztéspolitikában és a vállalkozók körében egyaránt. A 2020 utáni időszakban javasolt a LEADER HACS-ok által kezelendő forráskeret növelése az EMVA egyes, a LEADER-en kívüli beavatkozástípusainak LEADER HACS-ok kezelésébe rendelésével (pl.: alapszolgáltatások fejlesztése, a gazdálkodók és a nem gazdálkodók nem mezőgazdasági tevékenységeinek indítása). Javasolt továbbá a többi beruházási alap (ERFA, ESZA, ETHA) LEADER HACS-ok számára történő célzott elérhetővé tétele. A LEADER-re allokálandó forráskeret, illetve az egy HACS-ra jutó minimális forrás meghatározásánál javasolt figyelembe venni, hogy az arra jutó működési költség legalább két-három fő teljes munkaidős foglalkoztatását lehetővé tegye a program megvalósításának teljes időtartamára. A LEADER-specifikumok és hozzáadott érték növelése érdekében javasolt a megvalósításban részt vevő humán kapacitás erősítése.

    Teljes cikk

  • A magyar méhészeti ágazat elmúlt 20 éve – Termelési alapok

    A méhészet alapvető szerepet játszik a mezőgazdaságban, egyrészt a növények beporzása, másrészt a méz és az egyéb méhészeti termékek előállítása kapcsán. A méhészet a magyar mezőgazdaság bruttó termelési értékéhez megközelítőleg 1%-kal, az állattenyésztés értékéhez csaknem 5%-kal járul hozzá. Az utóbbi években a Magyarországon megtermelt méz jelentős része, több mint 80%-a hordós kiszerelésben exportra került, jellemzően nyugat-európai országokba. Azonban a jelenlegi gazdasági helyzet komoly kihívások elé állítja a hazai ágazat szereplőit, Magyarország mézexportja csökkenő tendenciát mutat és a koronavírus által okozott gazdasági károk magyar méhészetekre gyakorolt hatása jelenleg még kiszámíthatatlan. Jelen tanulmány egy cikksorozat első része. Célunk, hogy a sorozat keretében bemutassuk a magyar méhészeti ágazat elmúlt 20 évének alapvető tendenciáit, főbb folyamatait, a változások alapvető mozgatórugóit és az ágazat előtt álló legfőbb kihívásokat. A cikk a magyar méhészet fontosabb gazdasági mutatóit és azok változásait ismerteti a 2000 és 2018 közötti időszakra vonatkozóan. Részletesen bemutatásra kerül a méhészetek és méhcsaládok számának, az éves átlagos méhsűrűség és méztermelés, valamint a méhcsaládonkénti éves átlagos mézhozam változása. Az eredményekből kiderül, hogy mely régiókban a legmagasabb a méhcsaládok száma, illetve a méhészetek területi koncentráltságát is bemutatjuk. Az elemzéshez felhasznált adatokat a magyar méhészeti nemzeti programok, az Országos Magyar Méhészeti egyesület (a továbbiakban OMME), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Faostat, a Statista és a Trade Map biztosította.

    Teljes cikk