Blog

  • Egy magyar sertéságazati integráció pénzügyi modellezése

    Jelen vizsgálat egy most is sikeresen működő magyarországi nagyüzemi sertéstelepet figyelembe véve mutatja be az integráció által nyújtott pénzügyi előnyöket, amelyek egy tárgyév gazdálkodásában is jól mérhetően megmutatkoznak. Megállapítható, hogy a mezőgazdasági ágazatok versenyképességét nagyban befolyásolja a termelés pénzáramainak tervezhetősége és a nehezen előre jelezhető gazdasági események kiküszöbölése. A sertéstenyésztésben a fenti kitételek különösen fontos szerepet játszanak, mivel egy olyan forgóeszköz-igényes ágazatról van szó, amelyben akár egy rövidebb periódusban felmerülő bevételi zavar vagy pluszköltség felmerülése is termelési nehézségekhez, illetve kisebb termelők esetében akár fizetésképtelenséghez is vezethet. Ezt a problémát felismerve több vezető sertéstenyésztő ország olyan szintre fejlesztette integrációját, hogy akár a teljes termékpályát is átfogják, amely így a tenyészalapanyagtól kezdve a takarmányon át egészen a feldolgozásig szabályozva van. Ebből következően pedig a termelők a nagyobb volumen által alapanyag-beszerzéskor jelentős költségmegtakarítást érhetnek el, másrészt a végtermék értékesítése után bevételeiket is pontosan tudják tervezni. Az említett példa hazánkban kevésbé figyelhető meg közvetlenül a sertéságazatban, azonban fontos megemlíteni, hogy vannak olyan szövetkezések, ahol ezeket a módszereket alkalmazzák, és általában a fizetési határidők csökkentésével vagy a végtermék szervezett elosztásával érnek el pluszbevételt.
    Ahhoz, hogy az itthon alkalmazott módszerek sikerességét mérni lehessen, jelen vizsgálatban egy pénzáramokat alkalmazó modell felállítására került sor, melynek alapját egy 600 kocával termelő telep gazdálkodási adatai adták, levetítve a szabadpiacra és az egyik hazai vezető integrációra. A kiadási oldalon fontos kiemelni a költségek felmerülésének ütemét, ami akár heti szintű is lehet. Az így kapott adatokat különböző hatékonysági számításokkal lehet összevetni.
    Az eredmények elemzése alapján megállapíthatóvá vált, hogy az integrációhoz tartozó modell sikeresebbnek bizonyult, mivel bevételi és hatékonysági mutatók tekintetében is magasabb értékek jelentkeztek. Fontos megállapítás, hogy a jelen előnyök minimális ráfordítással elérhetők, azonban éves szinten akár több millió forintos előnyt is jelenthetnek egy ilyen méretű termelőüzem gazdálkodásában.

    Teljes cikk

  • Fenntartható élelmiszer-fogyasztás – Egészség- és környezettudatosak-e az alternatív étrendet követők?

    Az élelem biztosítása a növekvő népesség számára a környezeti externáliák minimalizálása mellett a jelenlegi fenntarthatósági vitában kulcsfontosságú témává válik. A kutatás célja megvizsgálni, hogy az eltérő alternatív étrendet követők körében milyen élelmiszer-fogyasztáshoz kapcsolódó magatartási tényezők jelennek meg, valamint azok milyen hatással vannak a fenntartható élelmiszer-fogyasztás két elemére: az egészség- és a környezettudatosságra. Célkitűzésünk megvalósítása érdekében országos kérdőíves megkérdezést bonyolítottunk le 504 magyar fogyasztó körében, melynek fő elemei a következők voltak: alternatív étrendek, élelmiszerorientált életstílus, helyi termékek. A válaszokat a nem szerinti reprezentativitás biztosítása érdekében súlyozással korrigáltuk, majd leíró statisztikai módszerekkel elemeztük, az élelmiszerorientált életstílus jegyeket pedig faktor- és klaszteranalízis alkalmazásával vizsgáltuk. Az eredmények azt mutatják, hogy egyes alternatív táplálkozási formák esetében ugyan megjelenik a környezettudatos magatartás, de a fenntarthatósághoz ez még nem elégséges feltétel. Az élelmiszerorientált életstílushoz kapcsolódó állítások alapján öt faktort különítettünk el, úgymint a vásárlási motivációkat, a minőségi aspektust, a vásárlási szokásokat, a fogyasztási szituációkat és a főzési módszereket. A főzési módszerek faktort további három faktorra bontottuk: ezek az elhivatottság-innováció, az egyszerű főzés, illetve a nemek közti (női-férfi) felelősség/szerep. A klaszteranalízis során 5 csoportot kaptunk: „Újdonságot keresők” (27,8%), „Kívülállók” (18,8%), „Konzervatívok” (15,4%), „Motiválatlan fiatalok” (16,9%), illetve „Sportos életmódú fiatalok” (21,0%). A szegmensek közül egészség- és környezettudatosnak egyedül az „Újdonságot keresők” csoportja tekinthető, ezért a vállalatok számára a szegmentum jellemzőinek megismerése indokolt lehet.

    Teljes cikk

  • A tojástermelés jövedelemtermelő képességének alakulása alternatív tartásmódok (madárház/mélyalom) esetén

    Az állatjólét, a környezet- és egészségtudatosság eszméi egyre jobban terjednek a fejlett világ országaiban, melyeknek köszönhetően új jogszabályi előírások és merőben új fogyasztói igények jelennek meg az állatitermék-előállítás, azon belül a tojástermelés vonatkozásában is. Tény, hogy egyre több fogyasztó vásárol ketrecmentes termelésből származó tojást abban a hitben, hogy ezzel jót tesznek az egészségüknek, az állatoknak és a bolygónak is. Ez akkor is így van, ha az új fogyasztói igények gyakran úgynevezett fogyasztói tévhiteken alapulnak, mint például azon, hogy a szabadtartású tyúkok által termelt tojás finomabb és egészségesebb, valamint környezetbarátabb, mint a ketreces tartásból származó tojás. Mindezek miatt az Európai Unióban a módosított ketreces tartásmód mellett az alternatív tartástechnológiák egyre nagyobb részarányt képviselnek, bár ez az arány tagországonként jelentősen eltér. Magyarországon jelenleg a tojóállomány mintegy 83%-a ketrecben termel, viszont az uniós tendenciát tekintve a jövőben az alternatív rendszerek arányának további bővülése várható.
    A tanulmány célja annak megállapítása, hogy a jelenlegi (2016–2017) magyarországi gazdasági és piaci viszonyok között mennyire jövedelmező az alternatív tartásmódban történő tojástermelés. A Szerzők a kérdést esettanulmányi jelleggel vizsgálják, amelyhez primer adatgyűjtésen alapuló gazdasági kalkulációt (determinisztikus elven működő szimulációs modellt) készítettek két magyarországi alternatív technológiában (madárház és mélyalom) termelő gazdaság termelési adatai alapján. Az ökonómiai kalkuláció nem az analitikus nyilvántartásokból és a számviteli adatokból, hanem a technológiai paraméterekből indult ki, a felmért naturális ráfordításokhoz rendeli azok egységárait. A termelési és technológiai paraméterek kiterjedtek többek között az üzemméretre, az alkalmazott hibridre, az állatállomány-változásra, a tojástermelésre és a takarmányfogyasztásra. Ezek mellett input és output árak, valamint fajlagos költségtételek is felhasználásra kerültek.
    Az egyik vizsgált telep madárházas (más néven volier) technológiát használ, 10 ezer tyúkférőhellyel rendelkezik és Lohmann Brown Lite hibriddel termel, míg a másik gazdaságban mélyalmos technológiával, 3 ezer db Tetra SL hibriddel állítják elő a tojást. A kétféle telep esetében a vizsgált paraméterek (a tojástermelési ciklus hossza, az átlagos tojástermelési intenzitás és az egy tyúkra jutó tojástermelés) értékei eltérőek voltak. A voliert használó gazdaságban a tojástermelési ciklus hossza 73 hét, az átlagos tojástermelési intenzitás 74% és az egy tyúkra jutó tojástermelés 360 tojás/tyúk, míg a mélyalmos telepen ugyanezen tényezők értékei 65 hét, 85% és 382 tojás/tyúk voltak. A napi fajlagos takarmányfelhasználás is jelentős mértékben eltért, a volieres üzemben 110 g/tyúk, a mélyalmos gazdaságnál 145 g/tyúk értéket kaptak. A kalkuláció eredményei alapján, az egységnyi főtermékre („A” osztályú tojás) jutó termelési érték és közvetlen termelési költség a volieres technológia esetén 24,17 Ft/db illetve 22,44 Ft/db, míg a mélyalmos technológiánál 30,6 Ft/db, illetve 24,33 Ft/ db volt. A fajlagos fedezeti összeg a volieres technológiát alkalmazó üzemben 1,73 Ft/db, míg a mélyalmos gazdaságban 6,26 Ft/db volt. A kapott eredmények általánosíthatósága a vizsgálat esettanulmányi jellegéből adódóan korlátos. Ugyanakkor kijelenthetjük, hogy mindkét alternatív technológiát alkalmazó üzem esetében jövedelmező volt a tojástermelés a vizsgált időszakban, amely köszönhető annak is, hogy a kisebb üzemméretből adódóan mások az értékesítési kondíciók. Az is kiemelendő, hogy a két vizsgált üzem különböző tartástechnológiája és állatállománya miatt a termelési és gazdasági mutatók is jelentős különbségeket mutattak.

    Teljes cikk

  • Magyarországi száraztészta-fogyasztók szokásainak kérdőíves felmérése

    A száraztészta-fogyasztói magatartást kutattam azzal a céllal, hogy a mikro- és kisvállalkozók számára javaslatokat tegyek versenyképességük javítására. A tésztafogyasztási szokásokról 2019-ben kérdőív segítségével gyűjtöttem az adatokat (n=118). Arra voltam kíváncsi, hogy a tésztafogyasztóknak milyenek a vásárlási szokásai, milyen trend állapítható meg a termékpreferencia terén.
    A vásárlói szokások kutatása során elméleti útmutatásokat kaptam több olyan hasonló tanulmányból, amely a fogyasztói magatartást vizsgálta, a kockázatcsökkentő fogyasztói magatartásról, a fogyasztói értékrendekről, és a várható fogyasztói trendek kutatásáról, valamint az emocionális alapú termékdifferenciálásról.
    A kérdőívet úgy állítottam össze, hogy feltáruljanak a tésztavásárlási szokások, valamint az azonosítható terméktulajdonságok és tésztafogyasztói szegmensek. A változók, a vásárlási szokások a gyakoriságról informálnak. A prémiumár-fizetési hajlandóságot a kiskereskedelmi árakhoz viszonyítottam. Először a tésztatermékek közvetlen tulajdonságait leíró változókat vizsgáltam meg. Ezután a liszt alapanyag szerinti csoportot vettem figyelembe. Az érzékszervi terméktulajdonságokat kérdeztem, a tészta íze, illata, formája, színe elemzésére került sor. Majd a külső tulajdonságok a csomagolás, márka, gyártó szempontjából elemeztem, illetve az absztrakt termék tulajdonságokat emeltem ki. A „készműves tészta” fogalmának leírása, az „egészséges tészta”, és a márka spontán említésének a rangsora következett.
    Elsőként a tésztafogyasztók vásárlási gyakoriságát és a prémiumár-fizetési hajlandóságot elemeztem, majd a tészta terméktulajdonságait vizsgáltam. Azután az absztrakt terméktulajdonságok közül a „kézműves tészta, az egészséges tészta” jelentését tártam fel, végül összehasonlítottam a kereskedelmi és gyártói tésztamárkák választási gyakoriságát. Az elemzés megállapította, hogy a kereskedelmi márkák piaci részesedésének növekedése a várható. A tésztatermék trendjeit kutatva a tésztatermékek tulajdonságai közötti összefüggést kerestem, eszerint kirajzolódott három tésztatermék faktor, a valamitől „mentes” tésztatermékek, a valamivel „dúsított” tésztatermékek, végül a „hagyományos” (sok tojásos) tésztatermékek faktora.
    A kérdőívet kitöltő fogyasztók négyféle klaszterre oszthatók: a márka iránti bizalom, a gyártó iránti bizalom, az illatot kedvelők csoportja, a dúsított terméket kedvelők csoportja. A mikro-, és kisvállalkozások számára fontos, hogy a tésztapiacon innovatív termékekkel jelenjenek meg.

    Teljes cikk

  • A gazdasági teljesítmény és a pénzügyi stabilitás elemzése a magyar élelmiszerszeriparban

    Egy magyar élelmiszeripari ágazati mintának a gazdasági teljesítményét és pénzügyi biztonságát a multikauzális ok-okozati kapcsolatok feltárásával vizsgáltuk 2014 és 2017 között. Az alkalmazott módszertant a FiNel és az EkoWIN szakértői rendszerből vettük. Az ágazati minta pénzügyi diagnózisa a következő: az értékesítési folyamatok kedvező alakulása mérsékelt profitabilitással, kevésbé biztonságos fizetőképességgel, de megfelelő tőkeellátottsággal valósult meg; a mérsékelt eszközhatékonyság alacsony termelékenységgel és pénzügyi realizációval párosult. Az üzleti környezetet tekintve viszont kiaknázatlan és a jövőben tovább nyíló lehetőségekkel számolhatunk. A kapott vizsgálati eredmények alapján lehetőséget látunk a növekedési pálya megvalósítására. Ennek első feltétele az ágazat működésének pénzügyi stabilizálása annak érdekében, hogy a növekedés belső finanszírozási forrásokra alapozható legyen. A következő cél kitűzését javasoljuk: a pénzügyi realizációt és a termelékenységet növelni, valamint a likviditási helyzetet javítani. a stabilizált és profi tábilis működés megnyitja a lehetőségeket a további növekedés előtt.
    A vizsgálat eredményei segítik a pénzügyi vezetők
    – tervezési munkáját a növekedési ráták, valamint a (statikus és dinamikus) likviditás számításával, a működési cash ciklus pénzlekötési és hitelnyújtási idejének kalkulálásával;
    – menedzselési munkáját különösen az operatív üzletmenet területén;
    – monitoring és kontrolling munkáját, itt különösen a belső és a fenntartható növekedési ráták vizsgálatát az elért árbevétel ismeretében, a haszontermelés és az eszközfinanszírozás megfelelőségében, valamint az időpontra és -tartamra vonatkozó likviditás menedzselésében.

    Teljes cikk

  • Vásárlói döntéshozatal vizsgálata egy fejlődő gazdaság élelmiszerpiacán

    Kérdőíves vizsgálatunk célja az élelmiszer-fogyasztást befolyásoló főbb tényezők azonosítása egy fejlődő gazdaság fővárosában élő 300 élelmiszer-fogyasztó bevonásával. A modern kor munkamegosztásával a népesség egy része közvetett úton, az élelmiszer ellátási lánc révén jut hozzá a fogyasztásra szánt termékekhez, kapcsolódó szolgáltatásokhoz. Fejlődő gazdaságok fogyasztói komoly problémákkal szembesülnek vásárlási döntéseik kapcsán. Az élelmiszerekhez való hozzáférés mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben akadályozott lehet. A lakosság ellátását több tényező befolyásolja: elégtelen hazai élelmiszertermelés és feldolgozás; robbanásszerű népességnövekedés; infrastrukturális és logisztikai hiányosságok miatt az áru ellátási lánchoz való kapcsolódásának akadályozottsága; megkérdőjelezhető élelmiszerbiztonság; kidolgozatlan minőségbiztosítási rendszer. A folyamatos hiánnyal küzdő élelmiszer-gazdaság a vásárlási döntés újraértékelésére kényszeríti a kiszolgáltatott fogyasztót, anélkül, hogy adekvát információ birtokában lenne.
    Eredményeink alapján elmondható, hogy Luanda lakosságának nagyobb része jelenleg is a hagyományos, többgenerációs családmodellben él, a szegénységi küszöb közelében, tradicionális élelmiszer-fogyasztási és beszerzési szokásokkal. Számukra a mindennapi élelmiszer-szükséglet kielégítése a szűkös anyagi lehetőségek, az eltartottak magas aránya, a közlekedési nehézségek, valamint a magas és gyorsan változó élelmiszerárak miatt komoly nehézségekbe ütközik. Ugyanakkor egyre szélesedik a középosztályhoz tartozó fiatal-középkorú, iskolázott, jövedelemmel rendelkező, kisebb családban élő társadalmi középréteg fogyasztói kapacitása, a fejlett gazdaságokra jellemző fogyasztói igények megjelenésével. Ez a réteg az ellátási lánc elégtelensége valamint az információhiány miatt szembesül jelentős fogyasztói kockázattal. A piac és a fogyasztói döntési folyamat ismeretében diverzifikált, a hagyományos, és a bővülő igények kielégítésére egyaránt alkalmas, hatékony marketing stratégiák kialakítására nyílik lehetőség.

    Teljes cikk

  • Árelemzés a magyarországi sertésintegrációban

    Jelen vizsgálatban több hazai és nyugat-európai heti élősertés-értékesítési ár összehasonlításával mutatjuk be az ágazaton belüli integráció előnyeit. A rendszerváltást követően a magyar mezőgazdaságban lezajlott privatizáció következtében megszűntek a korábbi vertikális integrációk és a sertéságazatot is a teljes széttagolódás jellemezte. A sertéstartók sorra számolták fel állományaikat, aminek eredményeként a sertéslétszám a rendszerváltás előtti 8 millió darabról egy év alatt 5,9 millió darabra esett vissza. A probléma megoldására az ágazatban integrációs célokat fogalmazott meg a szaktárca. A termelői csoportokról szóló 85/2002.(IX.18.) FVM rendelet rendelkezett az integrációs folyamatok beindításáról. Ennek hatására 2003-ban Magyarországon sorra alakultak a termelői csoportok, ezek egyike volt az alföldi Sertés Értékesítő és beszerző mezőgazdasági Szövetkezet.
    Napjainkban megállapítható, hogy Európa vezető sertéstartó országaiban a sikeres sertéstartás záloga az integráció megléte a teljes vertikumban. Hazánkban az ilyen szabályozottság hiánya hátrányt jelent a magyar sertéshús versenyképességében. Ezért a kutatásban azt vizsgáltuk, hogy a meglévő integrációk, ezen belül az „Alföldi Sertés Integráció” milyen előnyt tud biztosítani tagjainak, figyelembe véve az árak változásait és hosszú távú kiszámíthatóságát. A fentieket az alábbi módszerekkel kívánjuk alátámasztani:
    – A vizsgálat alapját egy 8 éves távlatra kiterjedő heti szintű árelemzés adta, négy piacot figyelembe véve (magyar szabadpiac, alföldi Sertés, német ZMP, Holland) ennek során volatilitás, variációs koefficiens és szezonalitás vizsgálatot alkalmaztunk.
    Az eredmények elemzése alapján megállapítható, hogy a szövetkezés konkrét, számszerűen kimutatható előnyökkel jár az árelemzés szempontjából. Jól látható, hogy az integrációt alkalmazó piaci csatornák jóval kiegyensúlyozottabbak, ebből adódóan a tervezhetőség is jelentősebb. Ezek alapján vélhető, hogy a hazai sertéságazat egyik kitörési pontja az integráció kiterjesztése lehet.

    Teljes cikk

  • A közvetlenül értékesítő kistermelők problémái és lehetséges megoldási javaslatai

    A koncentrált élelmiszer-kereskedelemben a mezőgazdasági kistermelők kiszorulhatnak a piacokról. A 2014 és 2020 közötti európai uniós költségvetési ciklusban a rövid ellátási láncok támogatott prioritásnak minősülnek, és értékesítési alternatívát jelentenek, főként a kistermelők számára. A jelenlegi tanulmány gyöngyös és Budapest térségében, különböző típusú piacokon árusító, összesen 214 kistermelő egyéni véleményét dolgozza fel arra vonatkozóan, hogy milyen problémákkal kénytelenek szembenézni a szakmájukban (a termelés és az értékesítés területén), illetve hogy milyen megoldási javaslatokat fogalmaztak meg ezekre a nehézségekre. Több száz egyéni információ összegzésének tapasztalata, hogy a legtöbb kritika, illetve módosítási javaslat az állami szerepkört érintette. A kistermelők jellemzően nem találnak az ő üzemméretükre és fejlődési képességeikre optimalizált támogatásokat. Elhangoztak konkrét támogatási ötletek, illetve a válaszadók beszámoltak arról, hogy milyen, főként az értékesítést befolyásoló szabályozásokkal nem értenek egyet. A kereslet növelésére tett legfőbb javaslatuk a termékpromócióra épülő, különféle marketingtevékenységek végzése volt, amelyek célja, hogy megismertessék a termékeket a fogyasztókkal, illetve hogy törzsvásárlói kört alakíthassanak ki. A jól működő termelői piacokon csak korlátozott számú termelő értékesíthet, a bejutás pedig erős versenyt generálhat a termelők között. Általános probléma volt a mezőgazdasági munkaerő hiánya, a kereskedelemben folyó verseny, a termelők alacsony tőkeháttere, valamint a fejlesztések hiánya, amely részben ebből fakad. További problémát jelentenek a piaci értékesítés infrastrukturális hiányosságai, a vidéki területek korlátozott kereslete, vagy a (megfelelő) vidéki értékesítési lehetőségek hiánya. Többször felmerült, hogy a fiatalok kevésbé hajlandóak átvenni a gazdaságot a szüleiktől. Ez a tendencia a piaci értékesítés jelentőségének további csökkenését vetítette elő.

    Teljes cikk

  • Autonóm üzemű traktorok alkalmazásának hatása a géphasználati költségekre

    A digitalizáció, az automatizálás, illetve a mesterséges intelligencia eszközeinek fokozatos térhódítása az agráriumot, illetve a mezőgazdasági termelési technológiákat is elérte. Az egyes mezőgépgyártók részéről sorra jelennek meg az újabb és újabb autonóm üzemre alkalmas erőgépek. Előre vetítve a közeli jövőt, amely a mezőgazdaságban is a személyes közreműködés mérséklését, a hatékonyság növelését tűzi ki célul. Az emberi munkaerő mellőzése által a termelés kevésbé lesz kiszolgáltatott az olykor kedvezőtlen munkaerőpiaci körülményeknek, továbbá megfelelő műszaki feltételek mellett a gépi munkavégzés fokozott hatékonysága, precizitása a fokozódó árversenyben a termelés jövedelmezőségét is segíti.
    Felvetődik a kérdés, miként befolyásolhatja az automatizálás fokozatos fejlődése a gépesítési trendeket. Az erőgépek esetében az újonnan vásárolt gépek átlagteljesítménye évről évre fokozatosan nő, hiszen az egy kezelő személy által elvégzett munka mennyisége, ill. a területteljesítmény nő. A robottechnika azonban más elveken alapul: Itt nem elsődleges szempont a nagy gépméret. Elektromos üzemű gépek esetében, napjaink technikai feltételei mellett, szinte megvalósíthatatlan a felső teljesítménykategóriákba sorolható erőgépekkel történő munkavégzés. A kisebb teljesítményű robotok kerülnek előtérbe, amelyek alkalmazása agrotechnikai szempontból előnyös elemeket is tartalmazhat.
    Munkám során megvizsgáltam, hogy a szántóföldi növénytermesztés adott üzemi méreteinél alkalmazott költségszempontból legkedvezőbb erőgépek autonómra cserélése milyen hatással van az egyes traktor- vagy betakarítógép-kategóriába tartozó erőgépek műveleti költségszintjére, s ezáltal a géphasználat összes költségére. Célom megállapítani és bemutatni, hogy az üzemi méret és ezáltal a gépkihasználtság milyen mértékben befolyásolja az autonóm üzemű gépek műveleti költségszintjét.
    A kutatómunka során megállapítást nyert, hogy közepes, és nagyüzemi méreteken autonóm erőgépek alkalmazásával 15, de akár a kiemelkedő 25%-os műszakórára jutó költségszint-csökkenés is realizálható, ami géppark szinten 10, esetenként 15%-kal kedvezőbb géphasználati költséget jelent. Kis üzemi méreteknél az önvezető robottraktorok magas műveleti költségét ellensúlyozandó a kisteljesítményű elektromos üzemű robotok, illetve robotcsoportok szolgáltathatnak megoldást ott, ahol a robotcsoportokat alkotó egyedek száma a munkaműveletek volumenének függvényében változhat.

    Teljes cikk