Jelen vizsgálatban több hazai és nyugat-európai heti élősertés-értékesítési ár összehasonlításával mutatjuk be az ágazaton belüli integráció előnyeit. A rendszerváltást követően a magyar mezőgazdaságban lezajlott privatizáció következtében megszűntek a korábbi vertikális integrációk és a sertéságazatot is a teljes széttagolódás jellemezte. A sertéstartók sorra számolták fel állományaikat, aminek eredményeként a sertéslétszám a rendszerváltás előtti 8 millió darabról egy év alatt 5,9 millió darabra esett vissza. A probléma megoldására az ágazatban integrációs célokat fogalmazott meg a szaktárca. A termelői csoportokról szóló 85/2002.(IX.18.) FVM rendelet rendelkezett az integrációs folyamatok beindításáról. Ennek hatására 2003-ban Magyarországon sorra alakultak a termelői csoportok, ezek egyike volt az alföldi Sertés Értékesítő és beszerző mezőgazdasági Szövetkezet.
Napjainkban megállapítható, hogy Európa vezető sertéstartó országaiban a sikeres sertéstartás záloga az integráció megléte a teljes vertikumban. Hazánkban az ilyen szabályozottság hiánya hátrányt jelent a magyar sertéshús versenyképességében. Ezért a kutatásban azt vizsgáltuk, hogy a meglévő integrációk, ezen belül az „Alföldi Sertés Integráció” milyen előnyt tud biztosítani tagjainak, figyelembe véve az árak változásait és hosszú távú kiszámíthatóságát. A fentieket az alábbi módszerekkel kívánjuk alátámasztani:
– A vizsgálat alapját egy 8 éves távlatra kiterjedő heti szintű árelemzés adta, négy piacot figyelembe véve (magyar szabadpiac, alföldi Sertés, német ZMP, Holland) ennek során volatilitás, variációs koefficiens és szezonalitás vizsgálatot alkalmaztunk.
Az eredmények elemzése alapján megállapítható, hogy a szövetkezés konkrét, számszerűen kimutatható előnyökkel jár az árelemzés szempontjából. Jól látható, hogy az integrációt alkalmazó piaci csatornák jóval kiegyensúlyozottabbak, ebből adódóan a tervezhetőség is jelentősebb. Ezek alapján vélhető, hogy a hazai sertéságazat egyik kitörési pontja az integráció kiterjesztése lehet.
Blog
-
Árelemzés a magyarországi sertésintegrációban
-
Agrárgazdaság a XXI. században: perspektívák és dilemmák
A jelen tanulmány egy cikksorozat első része. Célunk, hogy a sorozat keretében bemutassuk az európai és globális agrárfejlődés alapvető tendenciáit, főbb folyamatait, a változások alapvető mozgatórugóit és a világ mezőgazdasága és élelmiszeripara előtt álló legfőbb kihívásokat. Munkánk során széles körben fel kívánjuk használni a korszerű matematika és rendszerelemzés kiterjedt eszköztárát. Közlemény-sorozatunk első része két kérdésre keres választ: (1) Hogyan türköződik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helye, szerepe az európai állampolgárok tudatában, gondolkodásában; (2) a gazdaságstatisztikai tények alapján hogyan ítélhető meg az agrárgazdaség szerepe a nemzetgazdaságokban. Vizsgálatainkhoz az Eurobarométer felméréseit és az OECD input-output adatbázisát alkalmaztuk. Kutatási eredményeinket logisztikus regesszió-analízissel, cluster elemzéssel és hálózatelméletei módszerek alkalmazásával elemeztük. Vizsgálataink azt támasztják alá, hogy: (1) az Európai Unió polgárai továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésnek, de egyre fontosabb szerepet kap gondolkodásukban az állatjólét és a környezeti fenntarthatóság szempontja; (2) várakozásainkkal ellentétben az agárgazdaság jelentőségének megítélése viszonylag egységes, csak kis mértékben érvényesülnek a válaszadók közötti szocio-demográfiai szempontok; (3) figyelemre méltó azonban, hogy a fiatalabb generációk már sok tekintetben eltérő módon közelítik meg és értékelik az agrárgazdaság szerepét. (4) Az ÁKM modell alapján végzett számításokkal jól bizonyítható, hogy a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak továbbra is kiemelkedő fontosságú van a nemzetgazdaságok egészének működésében, mert ezek a szektorok fontos piacai számos nemzetgazdasági ágazatnak és ezzel hozzájárulnak a makrogazdsasági növekedés előmozdításához is.
-
Adatbányászati módszerek alkalmazás a mezőgazdaságban – a gépi tanulás felhasználási lehetőségei
Az agrárdigitalizáció mind szélesebb körű térnyerésével több egymással szorosan összefüggő kérdés is felmerül. A mind nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló adatok automatikusan több információt biztosítanak? A hagyományos elemzési módszerek mellett és/vagy helyett milyen új módszerek alkalmazása válik szükségszerűvé? A cikk keretében arra kerestük a választ, hogy a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) által gyűjtött tesztüzemi (FADN) adatok esetében milyen kérdéseknél lehet módszerként alkalmazni a mátrixfaktorizációs (MF) modellt. Arra az eredményre jutottunk, hogy egy jól felépített MF-modell hatékonyan képes tanulni ellenőrzött és megbízható adatokon. Fontos tanulság, hogy a hiányzó adatok jellemzően szisztematikusak, azaz a hiányzó elemek közel minden felhasználónál jelentkeznek. Két, mezőgazdasági adatbázisok esetén gyakran előforduló felhasználási lehetőséget azonosítottunk: egyrészt lehetőség van hiányzó adatok becslésére, másrészt alkalmas lehet adatszolgáltatás ellenőrzésére. Az eredmények alapján további adatkörök esetében is érdemes megvizsgálni a módszer alkalmazása által elérhető eredményeket. Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy a módszer alkalmazhatóságának fontos feltétele a mezőgazdasági összefüggések figyelembevétele és a megválaszolandó kérdés MF-problémaként történő meghatározása.
-
A pilisi erdőirtás és kopárfásítás
Az ipari forradalom hajnalán egész európában nagy méretű erdőirtás kezdődött. A Habsburg-udvar gazdaságpolitikája miatt Magyarországot jobban érintette a folyamat, mint a birodalom többi részét. A 18. századi hamuzsírlázhoz kapcsolódó extenzív erdőirtások után a kormányzat megpróbálta szabályozni az erdők védelmét, és a saját eszközeivel támogatta az alternatív energiaforrások feltárását is. A gazdasági motiváció azonban erősebb volt a szabályozásnál. Az erdőirtás nagy erővel folytatódott az ipari forradalom energiaigényének kielégítésére.
A folyamatot közgazdasági szempontból úgy értelmezhetjük, hogy a fakivágás után az erdők pótlásának költségét a következő generációkkal fizettették meg. Ezért volt olcsó energiaforrás a fa az ipari forradalom idején.
Magyarországon a törvényhozó az 1879-es törvényben megpróbálkozott azzal, hogy az előző nemzedékek által hátrahagyott költségeket a területek aktuális tulajdonosaival fizettessék meg. A nemzetközi gyakorlatból és a későbbi megoldásokból is az látszik, hogy a károk hatásainak felszámolását az állam finanszírozta. A rekultivációval azonban Európában elbillent az erdők aránya a fenyvesek felé. Magyarországon is többször felhívták a figyelmet a szakemberek a monokultúrás telepítések hátrányaira. Az 1993-as pilisvörösvári nagy erdőtűz rámutatott a fenyvesekkel járó közvetlen veszélyekre, ezután már lombos fákat telepítettek a kopárokra.
Az erdőirtások története arra hívja fel a figyelmet, hogy vannak olyan negatív externáliák, amelyeket a tevékenység végzésének idején nem lehet azonosítani. Ezekben az esetekben nem megoldás az a törekvés, hogy internalizáljuk az externáliákat. Erre a problémára a gazdasági tevékenységekre vonatkozó általános környezeti adó adhat megoldást. -
Az etnocentrizmus szerepe a vásárlói döntésekben
A tanulmány a hazai etnocentrikus fogyasztói magatartásra ható tényezőket, azok összetevőit, és a közöttük lévő kapcsolatrendszert vizsgálja élelmiszeripari termékek fogyasztásának a vonatkozásában. A fogyasztói etnocentrizmusra ható személyhez kötődő tényezők vizsgálata megerősítette azon korábbi kutatásokat, miszerint a cetScale állításokkal való egyetértés mértéke az iskolázottság növekedésével csökken. A kutatás eredményei szerint a községben, illetve falvakban élő megkérdezettek a leginkább etnocentrikus fogyasztók, a fővárosi lakhellyel rendelkező válaszadók mintegy fele tekinthető a legkevésbé etnocentrikusnak. A 10 állítást tartalmazó vásárlói költési önkontroll skála (consumers’ spending self-control, CSSC) alkalmazásával válaszadóink költési, pénzügyi szokásainak megismerésére törekedtünk. A hazai termékekkel kapcsolatos attitűd vizsgálatakor elsősorban a magyar élelmiszeripari tanúsító védjegyek preferenciájára fókuszáltunk. Az eredmények alapján a tanúsító védjegyek vásárlási preferenciája, és a CETSCALE állításokkal mért fogyasztói etnocentrizmus között közepes, pozitív irányú korreláció mutatható ki. A fogyasztói gondolkodás közös elemeinek feltárása céljából végzett faktoranalízis eredménye alapján Magyarország esetében a fogyasztói etnocentrizmus tendenciáját mérő skála egydimenziós.
-
A háztartási tűzifafelhasználás ökonometriai modellezésének indokoltsága és lehetséges megközelítései
A dolgozat alapját azok a környezeti és népegészségügyi problémák adják, amelyek szükségessé teszik, hogy a tűzifára hol „áldásként”, hol „átokként” tekintsünk. A nagymértékű felhasználáshoz kötődő erdőirtás, defláció és a fokozott légszennyezettség főleg a fejlődő országokra jellemző. ezekben a térségekben a modellezés a tűzifa fogyasztás visszafogását segítheti. Ekkor azokat a tényezőket keressük, amelyek szabályozásával hatásosan terelhetők a fogyasztók más, tisztább energiaforrások felé. ezzel szemben a fejlett országok általában az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint az importfüggő fosszilis energiaforrások felhasználását csökkenténék a tűzifa fokozottabb használatával. Ez esetben tehát az elemzés feladata azon hatótényezők felderítése, amelyekbe való beavatkozással bővíthető a fafogyasztás. A leggyakrabban alkalmazott kapcsolatvizsgálati módszerek legtöbbször valamilyen regressziós modellen alapulnak, amelyek háztartás szintű vagy szektorális adatokból indulnak ki. A fogyasztás befolyásolásához 8 fő területet azonosítottunk, amelyek a következők: fa ára, helyettesítő termék ára, fűtűberendezés, energiahatékonyság, infrastruktúra léte/állapota, tudatosság, jövedelem, iskolázottság. Ezek azok a tipikus területek, amelyek a szabályozó hatóságok célkeresztjébe kerülnek, ugyanis erőteljesen hatnak a fafogyasztásra. A kérdés hazánk szempontjából sem hanyagolható el: a nagy mennyiségű fa elavult készülékekben és alacsony energiahatékonyságú épületekben való elégetése a levegő magas részecske szennyezettségéhez járul hozzá, amely számos betegség kialakulását segíti. A fatüzelés optimalizálása érdekében fontos feladat a fogyasztás elemzése, s a befolyásolni kívánt területek azonosítása. Ezt az empirikus elemzést egy következő dolgozatban végezzük el, amelynek jelen tanulmány képezi az alapját, s mutatja szükségességét.
-
Jogérvényesítés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a lehetőségeihez képest egy hatékony és a tagok érdekeit minden szempontból kielégíteni képes jogérvényesítést elősegítő rendszert hozott létre, amelynek keretében az igénybe vehető eljárások egyidejűleg azonban a rendes – tipikusan – bírósági eljárásokhoz képest alternatív megoldásokként állnak rendelkezésre. mindezek ellenére nem lehet elhallgatni azt a tényt, hogy a gyakorlatban csekély számban, viszonylag szűk körben veszik igénybe ezen szolgáltatásokat. Ennek feltehetően kettő oka lehet: egyrészt az, hogy a NAK tagjai nincsenek tisztában a számukra sok esetben ingyenesen igénybe vehető lehetőségekkel, másrészt pedig éppen az, hogy ezen eljárások alternatív eljárásokként jelennek meg az állami igazságszolgáltatás eljárásai, tipikusan a polgári peres eljárás mellett.
Kiemelendő azonban mindenképpen a NAK azon szakértő hozzáfordulása az ügyekhez, mellyel az általa biztosított jogérvényesítést elősegítő szolgáltatások esetében igyekeznek a legjobb megoldást biztosítani, azaz hogy a jogaikban és különböző érdekeikben sérelmet szenvedett tagokkal egy előzetes konzultáció, egyeztetés keretében feltárják a problémát és a probléma típusához és mélységéhez mérten „terelik” a feleket az egyes szolgáltatások irányába. -
A különböző szamócatermelési módok jövedelmezősége Magyarországon
A szamócatermesztés a bogyósgyümölcsűek között világszerte meghatározó szerepet tölt be, termőterülete Magyarországon is nőtt az elmúlt években. Magyarországon a szamóca piacát jellemzően a friss termék fogyasztása határozza meg, a hazai termelésű gyümölcs leginkább a magyar fogyasztók asztalaira kerül, ugyanakkor az itthoni érésidőn kívül az import dominál. Magyarországon a szamócatermesztés technológiái közül leginkább a szabadföldi, a fóliatakarásos bakhátas, illetve a fóliasátras hideghajtatás terjedt el. Az ezek közül a legmodernebbnek számító hajtatás leginkább a Lajosmizse környéki termesztőtájon és a fiatalabb gazdák körében gyakori, és a technológia megvalósításához sok esetben az Európai Unió fiatal gazda pályázatai is hozzájárultak.
A tanulmány a legfontosabb magyar termesztőtájakon végzett termelői interjúk alapján vizsgálja a három említett termesztéstechnológia jövedelmezőségi viszonyait. A terméshozamon túl a szamóca esetében az érési időpont határozza meg leginkább az árbevétel alakulását, hiszen a hazai szamócaszezon elején (és végén) jóval magasabb értékesítési ár realizálható. A három vizsgált művelési mód beruházási igénye jelentősen különbözik egymástól, és a fenntartási (üzemeltetési) költségek is eltérőek. A vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy rövid távon és alacsonyabb rendelkezésre álló kezdőtőke esetén a szabadföldi termesztésmód a legjövedelmezőbb, azonban közép- és hosszú távon a hajtatásos módszer előnye szembetűnő.