Blog

  • Jogérvényesítés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a lehetőségeihez képest egy hatékony és a tagok érdekeit minden szempontból kielégíteni képes jogérvényesítést elősegítő rendszert hozott létre, amelynek keretében az igénybe vehető eljárások egyidejűleg azonban a rendes – tipikusan – bírósági eljárásokhoz képest alternatív megoldásokként állnak rendelkezésre. mindezek ellenére nem lehet elhallgatni azt a tényt, hogy a gyakorlatban csekély számban, viszonylag szűk körben veszik igénybe ezen szolgáltatásokat. Ennek feltehetően kettő oka lehet: egyrészt az, hogy a NAK tagjai nincsenek tisztában a számukra sok esetben ingyenesen igénybe vehető lehetőségekkel, másrészt pedig éppen az, hogy ezen eljárások alternatív eljárásokként jelennek meg az állami igazságszolgáltatás eljárásai, tipikusan a polgári peres eljárás mellett.
    Kiemelendő azonban mindenképpen a NAK azon szakértő hozzáfordulása az ügyekhez, mellyel az általa biztosított jogérvényesítést elősegítő szolgáltatások esetében igyekeznek a legjobb megoldást biztosítani, azaz hogy a jogaikban és különböző érdekeikben sérelmet szenvedett tagokkal egy előzetes konzultáció, egyeztetés keretében feltárják a problémát és a probléma típusához és mélységéhez mérten „terelik” a feleket az egyes szolgáltatások irányába.

    Teljes cikk

  • Agrárgazdaság a XXI. században: perspektívák és dilemmák

    A jelen tanulmány egy cikksorozat első része. Célunk, hogy a sorozat keretében bemutassuk az európai és globális agrárfejlődés alapvető tendenciáit, főbb folyamatait, a változások alapvető mozgatórugóit és a világ mezőgazdasága és élelmiszeripara előtt álló legfőbb kihívásokat. Munkánk során széles körben fel kívánjuk használni a korszerű matematika és rendszerelemzés kiterjedt eszköztárát. Közlemény-sorozatunk első része két kérdésre keres választ: (1) Hogyan türköződik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helye, szerepe az európai állampolgárok tudatában, gondolkodásában; (2) a gazdaságstatisztikai tények alapján hogyan ítélhető meg az agrárgazdaség szerepe a nemzetgazdaságokban. Vizsgálatainkhoz az Eurobarométer felméréseit és az OECD input-output adatbázisát alkalmaztuk. Kutatási eredményeinket logisztikus regesszió-analízissel, cluster elemzéssel és hálózatelméletei módszerek alkalmazásával elemeztük. Vizsgálataink azt támasztják alá, hogy: (1) az Európai Unió polgárai továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésnek, de egyre fontosabb szerepet kap gondolkodásukban az állatjólét és a környezeti fenntarthatóság szempontja; (2) várakozásainkkal ellentétben az agárgazdaság jelentőségének megítélése viszonylag egységes, csak kis mértékben érvényesülnek a válaszadók közötti szocio-demográfiai szempontok; (3) figyelemre méltó azonban, hogy a fiatalabb generációk már sok tekintetben eltérő módon közelítik meg és értékelik az agrárgazdaság szerepét. (4) Az ÁKM modell alapján végzett számításokkal jól bizonyítható, hogy a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak továbbra is kiemelkedő fontosságú van a nemzetgazdaságok egészének működésében, mert ezek a szektorok fontos piacai számos nemzetgazdasági ágazatnak és ezzel hozzájárulnak a makrogazdsasági növekedés előmozdításához is.

    Teljes cikk

  • Adatbányászati módszerek alkalmazás a mezőgazdaságban – a gépi tanulás felhasználási lehetőségei

    Az agrárdigitalizáció mind szélesebb körű térnyerésével több egymással szorosan összefüggő kérdés is felmerül. A mind nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló adatok automatikusan több információt biztosítanak? A hagyományos elemzési módszerek mellett és/vagy helyett milyen új módszerek alkalmazása válik szükségszerűvé? A cikk keretében arra kerestük a választ, hogy a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK AKI) által gyűjtött tesztüzemi (FADN) adatok esetében milyen kérdéseknél lehet módszerként alkalmazni a mátrixfaktorizációs (MF) modellt. Arra az eredményre jutottunk, hogy egy jól felépített MF-modell hatékonyan képes tanulni ellenőrzött és megbízható adatokon. Fontos tanulság, hogy a hiányzó adatok jellemzően szisztematikusak, azaz a hiányzó elemek közel minden felhasználónál jelentkeznek. Két, mezőgazdasági adatbázisok esetén gyakran előforduló felhasználási lehetőséget azonosítottunk: egyrészt lehetőség van hiányzó adatok becslésére, másrészt alkalmas lehet adatszolgáltatás ellenőrzésére. Az eredmények alapján további adatkörök esetében is érdemes megvizsgálni a módszer alkalmazása által elérhető eredményeket. Végezetül fontos hangsúlyozni, hogy a módszer alkalmazhatóságának fontos feltétele a mezőgazdasági összefüggések figyelembevétele és a megválaszolandó kérdés MF-problémaként történő meghatározása.

    Teljes cikk

  • A pilisi erdőirtás és kopárfásítás

    Az ipari forradalom hajnalán egész európában nagy méretű erdőirtás kezdődött. A Habsburg-udvar gazdaságpolitikája miatt Magyarországot jobban érintette a folyamat, mint a birodalom többi részét. A 18. századi hamuzsírlázhoz kapcsolódó extenzív erdőirtások után a kormányzat megpróbálta szabályozni az erdők védelmét, és a saját eszközeivel támogatta az alternatív energiaforrások feltárását is. A gazdasági motiváció azonban erősebb volt a szabályozásnál. Az erdőirtás nagy erővel folytatódott az ipari forradalom energiaigényének kielégítésére.
    A folyamatot közgazdasági szempontból úgy értelmezhetjük, hogy a fakivágás után az erdők pótlásának költségét a következő generációkkal fizettették meg. Ezért volt olcsó energiaforrás a fa az ipari forradalom idején.
    Magyarországon a törvényhozó az 1879-es törvényben megpróbálkozott azzal, hogy az előző nemzedékek által hátrahagyott költségeket a területek aktuális tulajdonosaival fizettessék meg. A nemzetközi gyakorlatból és a későbbi megoldásokból is az látszik, hogy a károk hatásainak felszámolását az állam finanszírozta. A rekultivációval azonban Európában elbillent az erdők aránya a fenyvesek felé. Magyarországon is többször felhívták a figyelmet a szakemberek a monokultúrás telepítések hátrányaira. Az 1993-as pilisvörösvári nagy erdőtűz rámutatott a fenyvesekkel járó közvetlen veszélyekre, ezután már lombos fákat telepítettek a kopárokra.
    Az erdőirtások története arra hívja fel a figyelmet, hogy vannak olyan negatív externáliák, amelyeket a tevékenység végzésének idején nem lehet azonosítani. Ezekben az esetekben nem megoldás az a törekvés, hogy internalizáljuk az externáliákat. Erre a problémára a gazdasági tevékenységekre vonatkozó általános környezeti adó adhat megoldást.

    Teljes cikk

  • Az etnocentrizmus szerepe a vásárlói döntésekben

    A tanulmány a hazai etnocentrikus fogyasztói magatartásra ható tényezőket, azok összetevőit, és a közöttük lévő kapcsolatrendszert vizsgálja élelmiszeripari termékek fogyasztásának a vonatkozásában. A fogyasztói etnocentrizmusra ható személyhez kötődő tényezők vizsgálata megerősítette azon korábbi kutatásokat, miszerint a cetScale állításokkal való egyetértés mértéke az iskolázottság növekedésével csökken. A kutatás eredményei szerint a községben, illetve falvakban élő megkérdezettek a leginkább etnocentrikus fogyasztók, a fővárosi lakhellyel rendelkező válaszadók mintegy fele tekinthető a legkevésbé etnocentrikusnak. A 10 állítást tartalmazó vásárlói költési önkontroll skála (consumers’ spending self-control, CSSC) alkalmazásával válaszadóink költési, pénzügyi szokásainak megismerésére törekedtünk. A hazai termékekkel kapcsolatos attitűd vizsgálatakor elsősorban a magyar élelmiszeripari tanúsító védjegyek preferenciájára fókuszáltunk. Az eredmények alapján a tanúsító védjegyek vásárlási preferenciája, és a CETSCALE állításokkal mért fogyasztói etnocentrizmus között közepes, pozitív irányú korreláció mutatható ki. A fogyasztói gondolkodás közös elemeinek feltárása céljából végzett faktoranalízis eredménye alapján Magyarország esetében a fogyasztói etnocentrizmus tendenciáját mérő skála egydimenziós.

    Teljes cikk

  • A háztartási tűzifafelhasználás ökonometriai modellezésének indokoltsága és lehetséges megközelítései

    A dolgozat alapját azok a környezeti és népegészségügyi problémák adják, amelyek szükségessé teszik, hogy a tűzifára hol „áldásként”, hol „átokként” tekintsünk. A nagymértékű felhasználáshoz kötődő erdőirtás, defláció és a fokozott légszennyezettség főleg a fejlődő országokra jellemző. ezekben a térségekben a modellezés a tűzifa fogyasztás visszafogását segítheti. Ekkor azokat a tényezőket keressük, amelyek szabályozásával hatásosan terelhetők a fogyasztók más, tisztább energiaforrások felé. ezzel szemben a fejlett országok általában az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint az importfüggő fosszilis energiaforrások felhasználását csökkenténék a tűzifa fokozottabb használatával. Ez esetben tehát az elemzés feladata azon hatótényezők felderítése, amelyekbe való beavatkozással bővíthető a fafogyasztás. A leggyakrabban alkalmazott kapcsolatvizsgálati módszerek legtöbbször valamilyen regressziós modellen alapulnak, amelyek háztartás szintű vagy szektorális adatokból indulnak ki. A fogyasztás befolyásolásához 8 fő területet azonosítottunk, amelyek a következők: fa ára, helyettesítő termék ára, fűtűberendezés, energiahatékonyság, infrastruktúra léte/állapota, tudatosság, jövedelem, iskolázottság. Ezek azok a tipikus területek, amelyek a szabályozó hatóságok célkeresztjébe kerülnek, ugyanis erőteljesen hatnak a fafogyasztásra. A kérdés hazánk szempontjából sem hanyagolható el: a nagy mennyiségű fa elavult készülékekben és alacsony energiahatékonyságú épületekben való elégetése a levegő magas részecske szennyezettségéhez járul hozzá, amely számos betegség kialakulását segíti. A fatüzelés optimalizálása érdekében fontos feladat a fogyasztás elemzése, s a befolyásolni kívánt területek azonosítása. Ezt az empirikus elemzést egy következő dolgozatban végezzük el, amelynek jelen tanulmány képezi az alapját, s mutatja szükségességét.

    Teljes cikk

  • A Visegrádi országok mezőgazdasági vállalkozásainak gazdasági és pénzügyi helyzete

    A Visegrádi országok (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) együttműködésének célja a tagok helyzetének erősítése európai és globális szinten is. A közös történeti háttér, az elmúlt három évtized fejlődésének hasonlóságai segítenek a Visegrádi országoknak támogatni egymást gazdasági és politikai kérdésekben. Az elemzés célja a V4-es tagállamok mezőgazdaságának bemutatása, továbbá az itt működő élelmiszeripari vállalkozások pénzügyi helyzetének vizsgálata. A történelem során az elsődleges szektor fontos szerepet játszott a Visegrádi országok nemzetgazdaságában. A térségben a politikai átalakulások után a primer szektor GDP-ben való részvétele kevésbé vált fontossá, de a régió földrajzi elhelyezkedése és lehetőségei miatt az elsődleges szektor működése továbbra is döntő jelentőségű. A vállalatok pénzügyi helyzetének alapmutatóit megvizsgálva kitűnik, hogy Magyarországon és Lengyelországban az elaprózódott gazdaságszerkezet a tőkeszerkezetben és a hitelstruktúrában is megmutatkozik. Magyarországon és Lengyelországban a hosszú távú kötelezettségek aránya 2017-ben rendkívül alacsony volt Csehországhoz és Szlovákiához képest. Ez részben fakadhat a kisvállalkozások magas arányából, amelyek nem elég tőkeerősek és pénzügyileg stabilak ahhoz, hogy hosszú távú befektetésekbe invesztáljanak. Magyarországon emellett főként a rövid lejáratú kötelezettségek domináltak, ezzel szemben a V4 maradék tagállamaiban a hosszú és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya sokkal kiegyensúlyozottabb volt.

    Teljes cikk