Blog

  • A magyar kukorica exporttartóssága 1996 és 2015 között

    A kukorica Magyarország egyik legfontosabb mezőgazdasági exportterméke. A tanulmány a magyar kukoricaexport kereskedelmének élettartamát vizsgálja az 1996–2015 közötti időszakban. A szerzők különböző diszkrét időtartammodelleket alkalmaznak, hogy meghatározzák a magyar kukoricaexport befolyásoló tényezőit a világpiacon. A számítások azt mutatják, hogy a magyar kukoricaexport meglehetősen rövid életű. Eredményeink arra utalnak, hogy standard gravitációs modellváltozók, mint a piaci méret, a gazdasági fejlettség és a távolság, jelentősen befolyásolják a hazai kukoricaexport élettartamát. Ezen túlmenően, míg az EU-tagság csökkentette, a gazdasági válság inkább növelte a magyar kukoricaexport kudarcának valószínűségét.

    Teljes cikk

  • A különböző szamócatermelési módok jövedelmezősége Magyarországon

    A szamócatermesztés a bogyósgyümölcsűek között világszerte meghatározó szerepet tölt be, termőterülete Magyarországon is nőtt az elmúlt években. Magyarországon a szamóca piacát jellemzően a friss termék fogyasztása határozza meg, a hazai termelésű gyümölcs leginkább a magyar fogyasztók asztalaira kerül, ugyanakkor az itthoni érésidőn kívül az import dominál. Magyarországon a szamócatermesztés technológiái közül leginkább a szabadföldi, a fóliatakarásos bakhátas, illetve a fóliasátras hideghajtatás terjedt el. Az ezek közül a legmodernebbnek számító hajtatás leginkább a Lajosmizse környéki termesztőtájon és a fiatalabb gazdák körében gyakori, és a technológia megvalósításához sok esetben az Európai Unió fiatal gazda pályázatai is hozzájárultak.
    A tanulmány a legfontosabb magyar termesztőtájakon végzett termelői interjúk alapján vizsgálja a három említett termesztéstechnológia jövedelmezőségi viszonyait. A terméshozamon túl a szamóca esetében az érési időpont határozza meg leginkább az árbevétel alakulását, hiszen a hazai szamócaszezon elején (és végén) jóval magasabb értékesítési ár realizálható. A három vizsgált művelési mód beruházási igénye jelentősen különbözik egymástól, és a fenntartási (üzemeltetési) költségek is eltérőek. A vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy rövid távon és alacsonyabb rendelkezésre álló kezdőtőke esetén a szabadföldi termesztésmód a legjövedelmezőbb, azonban közép- és hosszú távon a hajtatásos módszer előnye szembetűnő.

    Teljes cikk

  • Hozamstabilitás a növénytermesztésben

    Egy korszerű növénytermesztési technológiának biztosítania kell a magas termésátlagok eléréséhez szükséges agrotechnikai feltételeket az adott földrajzi térség változó környezeti feltételei mellett. Az időnként előforduló szélsőségesen alacsony termésátlag komoly gondot okozhat a termelőnek, ugyanakkor a hozam ingadozása – a jövedelem ingadozásán keresztül – fokozza a gazdálkodás kiszámíthatatlanságát. Fontos tehát, hogy a termésátlagok elfogadható korlátokon belül maradjanak. Az ingadozások nagyságát a statisztikai szóródási mutatókkal szokás mérni, például az adatsor szórásával, varianciájával, variációs koefficiensével, amelyek a fluktuációk átlagos mértékét mérik. Így viszont hasonló mutatószámot kapunk sok kicsi eltérés és kevés számú nagy eltérés esetén egyaránt. Jelen cikkben egy olyan korrigált hozamstabilitási indexet definiálunk, amely képes különbséget tenni a sok kicsi eltérés és a kevés nagy eltérés által okozott szóródások között. Az indexet 10 ország és 18 szántóföldi, illetve kertészeti növénykultúra termésátlagain teszteltük az 1961–2000 és a 2004–2016 közötti időszakok eredményeit összehasonlítva, és meghatároztuk, hogy mely növényeket termesztik az egyes országokban a legmegbízhatóbb technológiával. Országonként meghatároztuk a jól technologizált növények körét, amelyek termesztési technológiája több évtized távlatában is képes kis ingadozásokkal stabil termésátlagot biztosítani. Magyarország esetében a vizsgált növények több mint 70 százaléka gyengén technologizált, ilyen többek között a búza, az árpa és a kukorica is. Jól technologizáltnak mindössze 5 növény tekinthető: a napraforgó, a zöldborsó, az uborka, a káposzta és a spenót. Magyarország így a vizsgált 10 ország között a leggyengébben teljesítő.

    Teljes cikk

  • A jemeni mezőgazdaság helyzete és jövőbeni kilátásai

    A tanulmány Jemennek, az Arab-félsziget délnyugati részében elhelyezkedő arab országnak a gazdasági kihívásaival foglalkozik, azon belül is hangsúlyosan az agrárágazat helyzetére és kritikus kérdéseire összpontosítva.
    Jemen, bár az Arab-félsziget országai közül egyedül nem klasszikus „olajállam”, ennek ellenére számottevő természeti erőforrásokkal és kereskedelmi, illetve stratégiai szempontból kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, mivel a Vörös-tenger és az Indiai-óceán közti hajózási útvonal kritikus pontja, a Bab el-Mandeb szoros mentén helyezkedik el. Az ország ugyanakkor az utóbbi évtizedekben igen nehéz időszakot élt át. A függetlenség megszerzése óta az ország két részre szakadása, majd ténylegesen máig sem működő újraegyesítése következett be. Ez stagnáló, romló gazdasági körülményeket és a jemeni társadalom helyzetének további gazdasági nehézségeit okozta. Azonban az utóbbi időben Jemen gazdasági élénkülését számos belső és külső tényező segítette. Ezek között a mezőgazdaság infrastrukturális és logisztikai fejlesztése és a lakosság mind nagyobb részének megélhetését biztosító mezőgazdaság fellendítése és szerkezeti átalakításának előmozdítása említhető elsősorban. Ehhez szorosan kapcsolódik az ádeni kikötő kiépítése és így a hajózási-szállítási forgalmának újbóli fejlesztése.
    Tanulmányunkban Jemen mezőgazdasági helyzetének átfogó bemutatása mellett a kibontakozási lehetőségeit, kilátásait és a fejlesztés főbb irányait kívánjuk elemezni, amelyek között az egyik legjelentősebb terület a mezőgazdaság további strukturális fejlesztése. A jemeni agrártermelés helyzetének, kilátásainak és problémáinak ismeretében lehetséges az ágazat fejlesztési irányainak meghatározása. Jelenleg az ország komoly mértékben élelmiszer-behozatalra szorul, ezért fontos, hogy szükségleteinek mind nagyobb részét belföldön állítsák elő az élelmiszer-önellátás biztosítása érdekében. Emellett fontos cél az is, hogy Jemen egyes hazai terményekből, például kávéból jelentős exportőrré váljon a közeljövőben. A mezőgazdaság fejlesztése a vidéki foglalkoztatottság növelését is célozza a bővülő belföldi élelmiszer-ellátás helyzetének javítása és az ország exportbevételeinek diverzifikálása mellett.

    Teljes cikk

  • A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai

    Az urbánus és vidéki környezet közötti ellentétek az utóbbi évtizedek folyamán tovább élesedtek. A falvak, amelyek hagyományosan hasznosítják a vidéki környezetben elérhető erőforrásokat például a mezőgazdasági termelés során, egyre kevésbé tudnak versenyképes alternatívát mutatni a városi életmód iránt vonzódó vidékiek számára. Ennek eredményeként a vidéki népesség Magyarországon és az európai Unióban is csökken.
    A leírt folyamat hatására a mezőgazdasági munkaerő struktúrája folyamatosan romlik. Egyre kevesebben végeznek agrármunkát, ez a tendencia pedig különösen igaz a fiatal munkavállalókra. Az agráriumban dolgozó munkaerő ennek hatására folyamatos elöregedő tendenciát mutat úgy az önálló gazdálkodók, mint a mezőgazdasági alkalmazott munkavállalók körében. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági munka folyamatos aktivitást kíván a munkavállalótól, azonban az elérhető bérek sok esetben nem tükrözik megfelelően a befektetett energia mennyiségét. Az utóbbi évek tendenciája Magyarországon emellett azt is mutatja, hogy a fizetetlen mezőgazdasági munkaerő igénybevétele (elsősorban segítő családtagok részvétele) egyre csökkenő mértéket mutat.
    A 2004-ben vagy azt követően csatlakozott uniós tagországok, így Magyarország esetén is különösen szembeötlő, hogy a bruttó hozzáadott érték és a munkaerő-ráfordítás a mezőgazdasági munka esetében sokkal kevésbé tekinthető eredményesnek, mint az EU15 esetében. Magyarországon a mezőgazdaság hozzájárulása az össz-GDP-hez igen alacsony, illetve nem is tudott az utóbbi években stabilan növekedő ütemet mutatni.

    Teljes cikk