Blog

  • A Visegrádi országok mezőgazdasági vállalkozásainak gazdasági és pénzügyi helyzete

    A Visegrádi országok (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) együttműködésének célja a tagok helyzetének erősítése európai és globális szinten is. A közös történeti háttér, az elmúlt három évtized fejlődésének hasonlóságai segítenek a Visegrádi országoknak támogatni egymást gazdasági és politikai kérdésekben. Az elemzés célja a V4-es tagállamok mezőgazdaságának bemutatása, továbbá az itt működő élelmiszeripari vállalkozások pénzügyi helyzetének vizsgálata. A történelem során az elsődleges szektor fontos szerepet játszott a Visegrádi országok nemzetgazdaságában. A térségben a politikai átalakulások után a primer szektor GDP-ben való részvétele kevésbé vált fontossá, de a régió földrajzi elhelyezkedése és lehetőségei miatt az elsődleges szektor működése továbbra is döntő jelentőségű. A vállalatok pénzügyi helyzetének alapmutatóit megvizsgálva kitűnik, hogy Magyarországon és Lengyelországban az elaprózódott gazdaságszerkezet a tőkeszerkezetben és a hitelstruktúrában is megmutatkozik. Magyarországon és Lengyelországban a hosszú távú kötelezettségek aránya 2017-ben rendkívül alacsony volt Csehországhoz és Szlovákiához képest. Ez részben fakadhat a kisvállalkozások magas arányából, amelyek nem elég tőkeerősek és pénzügyileg stabilak ahhoz, hogy hosszú távú befektetésekbe invesztáljanak. Magyarországon emellett főként a rövid lejáratú kötelezettségek domináltak, ezzel szemben a V4 maradék tagállamaiban a hosszú és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya sokkal kiegyensúlyozottabb volt.

    Teljes cikk

  • A magyar kukorica exporttartóssága 1996 és 2015 között

    A kukorica Magyarország egyik legfontosabb mezőgazdasági exportterméke. A tanulmány a magyar kukoricaexport kereskedelmének élettartamát vizsgálja az 1996–2015 közötti időszakban. A szerzők különböző diszkrét időtartammodelleket alkalmaznak, hogy meghatározzák a magyar kukoricaexport befolyásoló tényezőit a világpiacon. A számítások azt mutatják, hogy a magyar kukoricaexport meglehetősen rövid életű. Eredményeink arra utalnak, hogy standard gravitációs modellváltozók, mint a piaci méret, a gazdasági fejlettség és a távolság, jelentősen befolyásolják a hazai kukoricaexport élettartamát. Ezen túlmenően, míg az EU-tagság csökkentette, a gazdasági válság inkább növelte a magyar kukoricaexport kudarcának valószínűségét.

    Teljes cikk

  • A különböző szamócatermelési módok jövedelmezősége Magyarországon

    A szamócatermesztés a bogyósgyümölcsűek között világszerte meghatározó szerepet tölt be, termőterülete Magyarországon is nőtt az elmúlt években. Magyarországon a szamóca piacát jellemzően a friss termék fogyasztása határozza meg, a hazai termelésű gyümölcs leginkább a magyar fogyasztók asztalaira kerül, ugyanakkor az itthoni érésidőn kívül az import dominál. Magyarországon a szamócatermesztés technológiái közül leginkább a szabadföldi, a fóliatakarásos bakhátas, illetve a fóliasátras hideghajtatás terjedt el. Az ezek közül a legmodernebbnek számító hajtatás leginkább a Lajosmizse környéki termesztőtájon és a fiatalabb gazdák körében gyakori, és a technológia megvalósításához sok esetben az Európai Unió fiatal gazda pályázatai is hozzájárultak.
    A tanulmány a legfontosabb magyar termesztőtájakon végzett termelői interjúk alapján vizsgálja a három említett termesztéstechnológia jövedelmezőségi viszonyait. A terméshozamon túl a szamóca esetében az érési időpont határozza meg leginkább az árbevétel alakulását, hiszen a hazai szamócaszezon elején (és végén) jóval magasabb értékesítési ár realizálható. A három vizsgált művelési mód beruházási igénye jelentősen különbözik egymástól, és a fenntartási (üzemeltetési) költségek is eltérőek. A vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy rövid távon és alacsonyabb rendelkezésre álló kezdőtőke esetén a szabadföldi termesztésmód a legjövedelmezőbb, azonban közép- és hosszú távon a hajtatásos módszer előnye szembetűnő.

    Teljes cikk

  • Hozamstabilitás a növénytermesztésben

    Egy korszerű növénytermesztési technológiának biztosítania kell a magas termésátlagok eléréséhez szükséges agrotechnikai feltételeket az adott földrajzi térség változó környezeti feltételei mellett. Az időnként előforduló szélsőségesen alacsony termésátlag komoly gondot okozhat a termelőnek, ugyanakkor a hozam ingadozása – a jövedelem ingadozásán keresztül – fokozza a gazdálkodás kiszámíthatatlanságát. Fontos tehát, hogy a termésátlagok elfogadható korlátokon belül maradjanak. Az ingadozások nagyságát a statisztikai szóródási mutatókkal szokás mérni, például az adatsor szórásával, varianciájával, variációs koefficiensével, amelyek a fluktuációk átlagos mértékét mérik. Így viszont hasonló mutatószámot kapunk sok kicsi eltérés és kevés számú nagy eltérés esetén egyaránt. Jelen cikkben egy olyan korrigált hozamstabilitási indexet definiálunk, amely képes különbséget tenni a sok kicsi eltérés és a kevés nagy eltérés által okozott szóródások között. Az indexet 10 ország és 18 szántóföldi, illetve kertészeti növénykultúra termésátlagain teszteltük az 1961–2000 és a 2004–2016 közötti időszakok eredményeit összehasonlítva, és meghatároztuk, hogy mely növényeket termesztik az egyes országokban a legmegbízhatóbb technológiával. Országonként meghatároztuk a jól technologizált növények körét, amelyek termesztési technológiája több évtized távlatában is képes kis ingadozásokkal stabil termésátlagot biztosítani. Magyarország esetében a vizsgált növények több mint 70 százaléka gyengén technologizált, ilyen többek között a búza, az árpa és a kukorica is. Jól technologizáltnak mindössze 5 növény tekinthető: a napraforgó, a zöldborsó, az uborka, a káposzta és a spenót. Magyarország így a vizsgált 10 ország között a leggyengébben teljesítő.

    Teljes cikk

  • A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai

    Az urbánus és vidéki környezet közötti ellentétek az utóbbi évtizedek folyamán tovább élesedtek. A falvak, amelyek hagyományosan hasznosítják a vidéki környezetben elérhető erőforrásokat például a mezőgazdasági termelés során, egyre kevésbé tudnak versenyképes alternatívát mutatni a városi életmód iránt vonzódó vidékiek számára. Ennek eredményeként a vidéki népesség Magyarországon és az európai Unióban is csökken.
    A leírt folyamat hatására a mezőgazdasági munkaerő struktúrája folyamatosan romlik. Egyre kevesebben végeznek agrármunkát, ez a tendencia pedig különösen igaz a fiatal munkavállalókra. Az agráriumban dolgozó munkaerő ennek hatására folyamatos elöregedő tendenciát mutat úgy az önálló gazdálkodók, mint a mezőgazdasági alkalmazott munkavállalók körében. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági munka folyamatos aktivitást kíván a munkavállalótól, azonban az elérhető bérek sok esetben nem tükrözik megfelelően a befektetett energia mennyiségét. Az utóbbi évek tendenciája Magyarországon emellett azt is mutatja, hogy a fizetetlen mezőgazdasági munkaerő igénybevétele (elsősorban segítő családtagok részvétele) egyre csökkenő mértéket mutat.
    A 2004-ben vagy azt követően csatlakozott uniós tagországok, így Magyarország esetén is különösen szembeötlő, hogy a bruttó hozzáadott érték és a munkaerő-ráfordítás a mezőgazdasági munka esetében sokkal kevésbé tekinthető eredményesnek, mint az EU15 esetében. Magyarországon a mezőgazdaság hozzájárulása az össz-GDP-hez igen alacsony, illetve nem is tudott az utóbbi években stabilan növekedő ütemet mutatni.

    Teljes cikk

  • Családi vállalkozások utódlástervezése és a kontrollinghasználat kapcsolata – empirikus tapasztalatok

    A családi szerveződésen alapuló KKV-k kevésbé tudatosan alkalmazzák a kontrollingtevékenységet, különös tekintettel az utódlással kapcsolatos kérdések, az információ- és tudásátadás vonatkozásában.
    A kutatómunka fő célkitűzése annak vizsgálata volt, hogy van-e összefüggés az utódlás tervezése és a vállalkozásnál használt kontrollingrendszer között.
    Kutatásom során feltártam, hogy a kontrollingszemlélet megléte, kontrollingtevékenységek folytatása az utódlás tervezésére pozitívan hat. Kimutatásra került, hogy azoknál a cégeknél, ahol a kontrolling jobban jelen van a vállalati életben, az utódlástervezés is hangsúlyosabb, ezáltal maga az utódlás sikeres lebonyolítása is megjósolható. Ezek alapján a családi KKV kontrollingjellegű tevékenységek végzése ajánlott, mely során kialakul a kontrollingszemlélet, ami az utódlással kapcsolatos döntéseket is jótékonyan befolyásolja.
    Javaslom a családi cégek számára a kontrollingszemléletű utódlási terv kidolgozását és bevezetését. A családi vállalkozások számára egy utódlástervezési modellt alakítottam ki, amely segítheti a generációváltás megtervezését és sikeres lebonyolítását. Az utódlási folyamat célja az utódjelölt integrálása a családi vállalkozásba, egyre fontosabb pozíciók betöltésével és ezzel járó feladatok ellátásával. Ennek alapját a SEW (szociális és emocionális értékek) képezi, amely a család és a vállalkozás közös normarendszerére építve hozzájuttatja a tagokat érzelmi és szociális értékekhez, mint például a bizalom, biztonságérzet, a teljesítmény elismerése, elkötelezettség, együvé tartozás élménye.
    Az utódlási folyamatot ketté kell bontani az utódot és az elődöt érintő utódlási kérdésekre. A létrejött megállapodásokat írásban kell rögzíteni a későbbi vita elkerülése érdekében.
    Mindezek alapján javaslok egy utódlási naplót vezetni, amiben rögzítik a folyamat fő pontjait, várható idejét és az adott szakaszhoz tartozó részcélok teljesítésének feltételeit. Egy ilyen naplóban lehetne vezetni az utódlási folyamathoz kialakított fő mutatószámok alakulását. Érdemes lenne családi tradíciót kialakítani a napló kezelésével kapcsolatban, ezzel is erősítve az utódban az átvétel folyamatának fontosságát.

    Teljes cikk

  • A hajtatott paradicsomtermesztés hatékonysága különböző műszaki-technológiai színvonalú termesztőberendezésekben

    A jelen tanulmány fő célkitűzése annak meghatározása, hogy a hajtatott paradicsomtermesztés milyen hatékonysági, illetve gazdaságossági paraméterek mellett végezhető különböző típusú hajtatóberendezésekben, mely termelési mód a leghatékonyabb, továbbá gazdaságossági szempontból mely változatot érdemes választani. Három termelési mód összehasonlítására kerül sor, melyek egyben különböző műszaki-technológiai változatot testesítenek meg: alacsony belmagasságú hagyományos fóliasátor; nagy belmagasságú, nagy légterű blokkrendszerű fólia; korszerű, nagy belmagasságú, nagy légterű, holland rendszerű üvegház.
    Mindegyik esetben talaj nélkül, termesztőközegen és fűtött körülmények között zajlik a termelés, és fürtös paradicsomot állítanak elő, ugyanazzal a fajtával. Az eredmények nem az országos átlagot reprezentálják, hanem a hazánkban legmagasabb színvonalon gazdálkodó termelő vállalkozások viszonyait.
    Az elemzések eredményeiből kiderül, hogy a hagyományos fóliasátrakban folytatható a legszerényebb gazdaságossági paraméterekkel a paradicsomtermelés, még akkor is, ha ennek legalacsonyabb a tőkeigénye. A relatíve alacsony fajlagos hozamok és átlagárak, továbbá a rossz élőmunka-hatékonyság miatt gazdaságtalan a termelés, így ez már semmiképpen nem javasolható termelési mód. Ennélfogva alternatíva csak a blokkrendszerű fólia és a korszerű üvegház lehet, melyekben elfogadhatók a gazdaságossági paraméterek. A blokkrendszerű fóliaházak – elsősorban alacsonyabb befektetett tőkeigényük okán – kedvezőbb értékeket mutatnak a tőkearányos jövedelmezőséget kifejező mutatók terén (IRR, PI), míg a korszerű üvegházak jóval kedvezőbb jövedelemtermelő képességgel (NPV) rendelkeznek. E két termelő berendezés megtérülési idejében ugyanakkor nincs számottevő különbség. Beruházási támogatásokkal együtt egyértelműen a korszerű üvegházak mutatják a legkedvezőbb képet. Mivel a beruházási támogatás és a hozamszint döntő hatással van a gazdaságosságra, a versenyképes termelés szempontjából mindenképpen kulcskérdés a támogatások hatékony kihasználása és a magas, professzionális termelési színvonal (fajlagos hozamok) elérése.

    Teljes cikk