Az elmúlt években az energiapiac bizonytalanságai és az energiaköltségek növekedése következtében az energiaszegénység kérdésköre egyre hangsúlyosabbá vált, különösen a hátrányos helyzetű településeken. A tanulmány célja az energiaszegénység helyi szintű sajátosságainak feltárása Újszentmargita község példáján keresztül. A kutatás során szekunder adatok feldolgozására, valamint primer adatgyűjtésre, kérdőíves felmérésre került sor, amelyben 35 háztartás vett részt. A vizsgálat rávilágított arra, hogy a településen élők jelentős része alacsony jövedelmi helyzete, korszerűtlen lakóingatlanai, valamint magas energiaköltségei miatt érintett az energiaszegénységben. A kutatás eredményei alapján javaslatokat fogalmaztam meg a helyi szociális és energetikai programok megerősítésére, valamint egy hosszú távú energiaszegénységi stratégia kialakítására.
Blog
-
A munkáltatói márkaelemek megjelenése az agrárszektor álláshirdetésekben
Az elmúlt 10-15 évben végbement munkaerőpiaci folyamatok hatására hazánkban egyre sürgetőbbé vált, hogy a szervezetek a klasszikus emberi erőforrás menedzselési (HR) módszerek mellett megújult eszközöket és stratégiákat is alkalmazzanak. A mezőgazdaság ágazatra jellemző sajátosságok miatt a munkáltatói márkaépítés jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Az agráriumban működő cégek versenyképességének egyik kulcsa, hogy a tehetségekért folytatott harcot megnyerjék, és ez különösen igaz egy olyan ágazatban, amely nemzetgazdasági szinten kiemelt stratégiai jelentőséggel bír. A kutatás célja a magyarországi mezőgazdasági vállalatok álláshirdetéseiben megjelenő munkavállalói juttatások szisztematikus feltárása, valamint annak vizsgálata, hogy ezek milyen mértékben feleltethetők meg a szakirodalomban azonosított Z generációs preferenciáknak. Ennek érdekében a mezőgazdasági álláshirdetések kvantitatív tartalomelemzését végeztük el. Magyarország egyik legnagyobb állásportálját, a profession.hu felületet választottuk az álláshirdetések forrásának, kifejezetten a szellemi munkakörre vonatkozó ajánlatokra fókuszálva. A hirdetés kutatási mintába való felvételének kritériuma a teljes munkaidő és a diplomás munkakör volt.
Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a mezőgazdasági vállalkozások álláshirdetéseinek tartalma nincs összhangban a kutatásokban megjelenő munkavállalói preferenciákkal. Nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük a munka-magánélet egyensúlyra, a rugalmas munkarendre, a munkahelyi autonómiára, a szabadidő minőségi eltöltését támogató lehetőségekre, a munkavállalói étkeztetésére, a munka és a családi élet összehangolását szolgáló juttatások kommunikálására. Javaslatként fogalmazzuk meg, hogy a szabadidő és az anyagi juttatások kínálatának növelése hangsúlyosabban jelenjen meg az álláshirdetésekben, amely ezáltal erősebben vonzhatja a fiatal tehetségeket a mezőgazdaság ágazatba. Ugyancsak elengedhetetlen lenne az egyéni juttatások sajátosságainak és előnyeinek hatékonyabb kommunikációja az álláshirdetésekben, hogy a jelentkezők érdeklődését felkeltse a szervezet, vonzóvá váljon a potenciális munkavállalók számára, és a jelöltek is jobban tisztában legyenek azzal, hogy mire számíthatnak. -
Az ESG-keretrendszer összetevői a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság tükrében
A vállalati fenntarthatóság megvalósításának alapja az ESG- (Environmental, Social, Governance – környezeti, társadalmi, irányítási) keretrendszer, ami segíti a vállalkozások átlátható és minden részletre kiterjedő önértékelését a fenntartható fejlődési céljaik megvalósításával kapcsolatban. A keretrendszer a CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás), az SRI (társadalmilag felelős befektetés) és a fenntartható fejlődés koncepcióinak hatására fejlődött ki a 2000-es évek elején, és mára széles körben alkalmazzák a pénzpiaci, kormányzati és egyéb szereplők a vállalati finanszírozási döntések során. A körforgás, mint megközelítés az ESG környezeti pillérének koncentrált alkotóeleme, a körforgásos gazdaság koncepciója tulajdonképpen egy környezetgazdálkodási eszköz, amely az ESG E pillérében foglalt célkitűzések gyakorlati megvalósítását segíti. A körforgásos gazdaság a fenntartható, helyreállító és regeneratív mezőgazdaságot biztosító evolúciós megközelítésként is definiálható, amelynek célja az egészséges talajok globális szinten történő fenntartása, a természetes talajerőforrások védelme, a növényvédő szerek és rovarirtó szerek használatának megszüntetése, valamint az élelmiszerek fenntartható termesztése, előállítása. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok a körforgásos gazdaság eszköztáraként is felfoghatók, melyek a fenntarthatósági jövőképet megvalósíthatóbbá és strukturáltabbá tették, és ezáltal az ESG-célkitűzések elérését is segítik. A vállalati fenntarthatóság megvalósítása érdekében a leghatékonyabb szabályozási törekvések eddig az Európai Unióban valósultak meg, ahol számos, az ESG-beszámolást segítő rendelkezést alkottak meg. Az ESG-alapú működés szándéka a mezőgazdasági egységek oldaláról is megfogalmazódott, számos agrárvállalat folytat példaértékű gyakorlatokat a körforgásos gazdaság és ezáltal a fenntartható jövő megteremtéséért.
-
Dísznövény-nagykereskedések helyzete Magyarországon
A dísznövény-nagykereskedelem a hazai kertészeti ágazat egyik dinamikusan változó területe, amely jelentős szerepet tölt be a termelők és a végső fogyasztók közötti ellátási láncban. A tanulmány célja, hogy feltárja a magyarországi dísznövény-nagykereskedések aktuális gazdasági helyzetét, működési sajátosságait és alkalmazkodási stratégiáit. A kutatás kvalitatív és kvantitatív módszerekkel, többek között interjúkkal és pénzügyi adatelemzéssel készült. A hazai dísznövény-nagykereskedelem pénzügyi mutatói (ROA – eszközarányos jövedelmezőség, ROE – sajáttőke-arányos jövedelmezőség, likviditási mutatók) a pandémia okozta visszaesést követően ugyan javultak, de a válság előtti szintet nem érték el, így a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség válik a versenyelőny kulcsává az ágazatban. Az ágazat szereplői egyre erősebben szembesülnek a globális piaci nyomással, a munkaerőhiánnyal, valamint az infláció és logisztikai költségek növekedésével. Ugyanakkor lehetőségek is kirajzolódnak, különösen a digitalizáció, az automatizáció és a környezettudatos kínálat bővítése terén. A tanulmány kitér a Covid–19 és a geopolitikai válságok ágazatra gyakorolt hatásaira is, különös tekintettel a beszerzési útvonalak átrendeződésére. A cikk végkövetkeztetése szerint a hazai dísznövény-nagykereskedelem stabil, de strukturális átalakulás előtt áll, amelyben a rugalmasság, a partnerségi hálózatok és az innováció kulcsszerepet játszanak.
-
Vízvisszatartás a gazdák szemével
Az aszályos időszakok gyakoriságának és hosszának várható növekedése miatt a mezőgazdasági termelők számára létfontosságúvá vált a vízvisszatartás, a vízmegtartás és a talajnedvesség megőrzése. A KAP Stratégiai Terv is ösztönzi a vizek minél hosszabb ideig történő tájban tartását a földhasználat megváltoztatásával, vizes élőhelyek létrehozásával és területi vízvisszatartást szolgáló kis léptékű vízi létesítmények kialakításával. A pályázati kiírás megjelenése előtt a lehetséges célterületek, az érintettek igényeinek, tudásának és hajlandóságának felmérése volt a cél. A több mint tízezer gazdálkodót elérő kérdőíves felmérés alapján a válaszadók 80,7%-a fontosnak tartotta a víz tájban tartását, illetve a mezőgazdasági területen történő vízvisszatartást, és 20,1%-a szabályozott víz be- és kivezetést lehetővé tevő területek kialakítását is vállalná. Ezen célterületek felén az 1–5 hektár közötti területnagyságot jelölték meg, és közel azonos arányban vállalnának állandó vízszintű, illetve időszakos vízvisszatartást. Ugyanakkor a nagyobb, több gazdálkodót érintő célterületeken a válaszadók elképzelése sokszor nem egyezett a vízvisszatartás típusára, időtartamára, illetve a földhasználat megváltoztatására vonatkozóan. Az eredmények alapján szükség van a gazdálkodók támogatására és szemléletformálására a vízvédelmi célú pályázatok sikeressége érdekében. Ezt szolgálja az az öt mintaterület, amelyek a kérdőíves felmérés eredményeire alapozottan, a műszaki és vízkészlet-lehetőségek alapján kerültek kiválasztásra. Ezeken a mintaterületeken az érintett tulajdonosok és földhasználók szakmai workshopok keretében megismerhették a helyi lehetőségeket, valamint a vízügyi szakemberek által elkészített műszaki tervdokumentációk támogatják a gazdálkodói együttműködést és a beruházások tervezését.
-
Zöldhitelezés a mezőgazdaságban és az élelmiszer-feldolgozásban
Az Európai Unió (EU) által kitűzött fenntarthatósági célok, a zöldátállás megvalósításához jelentős összegű forrás mozgósítására van szükség. Többéves jogalkotási folyamat eredményeként megszületett az az uniós szabályozási háttér, amely biztosítja az ehhez szükséges egységes kereteket, és amely mentén néhány éve megindult a zöldhitelezés. Magyarországon zöldhitel felvételére már az EU Taxonómia keretrendszerét megelőzően is volt lehetőség a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tőkekövetelmény-kedvezmény programjának köszönhetően. Tanulmányunkban a zöldhitelezés fogalmi és jogszabályi hátteréről, valamint állományának alakulásáról adunk képet az élelmiszer-gazdaságban.
A mezőgazdaságban és az élelmiszer-feldolgozásban a zöldhitelezés a felfutási szakasz kezdetén van. A környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó banki finanszírozás részaránya az élelmiszeriparban megközelítette az 1 százalékot, a mezőgazdaságban az alatt alakult 2024-ben, amely arányok elmaradnak a nemzetgazdaság hasonló, közel 6 százalékos értékétől. Az elmaradás hátterében elsősorban ágazati sajátosságok húzódnak meg, úgymint az üzemszerkezeti eltérések vagy a környezeti fenntarthatóság mérhetőségének különbségei, valamint az agrárhitelezést meghatározó közös agrárpolitika (KAP) keretében megjelent pályázatok, illetve az utóbbi években jellemző kedvezőtlenebb jövedelemhelyzet. A felsoroltakon túl fontos tényező a makrogazdasági feltételek romlása, a zöldhitelezéshez szükséges specifikus tudás megszerzésének időigénye – különösen a mezőgazdasággal összefüggésben –, illetve a fenntarthatósággal kapcsolatos jelentős többletadminisztráció is. -
A szálas fehérjetakarmány-növény támogatásának vizsgálata a területi eloszlás és az igénylők típusa szerint a Magyar Államkincstár adatai alapján
A földalapú támogatások megszerzése és megtartása kiemelt fontosságú lett a gazdálkodók számára. A folyamatosan bonyolultabbá váló szabályrendszerek miatt az uniós támogatások nélkülözhetetlen forrásokká váltak, amely mellett a termelés jövedelmezősége nem minden esetben pozitív. A forint gyengülése miatt még nagyobb súllyal jelenik meg a mezőgazdasági bevételek között. A gazdálkodók és földtulajdonosok számára mérlegelendő a termelés és támogatásigénylés összehangolása, a támogatások kapcsolása. Kutatásunkban a szálas fehérjetakarmány-növény támogatásigényléseit vizsgáltuk lakóhely/székhely szerint magánszemély és nem magányszemély igénylők között. Üzemméret kategóriákba sorolva határoztuk meg a forrásfelhasználást, amely rámutat a birtokkoncentrációra is. Területi egyenlőtlenségi mutatókkal támasztottuk alá az eredményeinket, miszerint a támogatások eloszlása továbbra is koncentrált, különösen a nagyobb üzemméretek javára. A korrelációs elemzések a magán- és nem magánszemély igénylők szoros összefüggéseire világítottak rá, amely kapcsolat az állattartó gazdaságok szerepével magyarázható. Vizsgálatunk alapján megfogalmazható, hogy a támogatási rendszer finomhangolása szükséges: a nagyobb gazdaságok ellenőrzésének szigorítása, a kisebb üzemek erősítése, a jogcímek célzottabb összehangolása az állattartással, valamint differenciált szabályozási eszközök bevezetése a területi egyenlőtlenségek mérséklése érdekében.
-
Egy hazai tejhasznú szarvasmarhákat tartó telep korszerűsítő beruházásának gazdasági elemzése
Ebben a cikkben, egy a magyarországi tejelőszarvasmarha-ágazatban történt telepi korszerűsítő beruházással foglalkoztunk. Az említett beruházás egy új, európai színvonalú, fejőrobotos technológiát alkalmazó szarvasmarhatelep létrehozása volt. A kutatómunka során megvizsgáltuk Magyarország tejtermelésének utóbbi évtizedeit, valamint azt, hogy mik azok a kulcskérdések, amik ökonómiai szempontból lényegesek a tejtermelés során. Ezenkívül a telepi beruházás költségszerkezetét is vizsgáltuk. A kutatás során számításokat végeztünk azzal kapcsolatban, hogy milyen időtávon belül, milyen eredményekkel érhető el a telepi beruházás megtérülése. A beruházás gazdasági megítélése során a kamatok, az adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA), a nettó jelenérték (NPV), a jövedelmezőségi index (PI) és a belső megtérülési ráta (IRR) mutatókat használtunk. A kutatás során azt a hipotézist állítottuk fel, hogy az általunk tervezett működési paraméterekkel – abban az esetben, ha nincs vis maior helyzet – a beruházás 10 éven belül megtérül. Vizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy a hipotézisünk beigazolódott, mivel a 8. évben – a jelenlegi gazdasági környezetet feltételezve – a beruházás megtérült.