Blog

  • Dísznövény-nagykereskedések helyzete Magyarországon

    A dísznövény-nagykereskedelem a hazai kertészeti ágazat egyik dinamikusan változó területe, amely jelentős szerepet tölt be a termelők és a végső fogyasztók közötti ellátási láncban. A tanulmány célja, hogy feltárja a magyarországi dísznövény-nagykereskedések aktuális gazdasági helyzetét, működési sajátosságait és alkalmazkodási stratégiáit. A kutatás kvalitatív és kvantitatív módszerekkel, többek között interjúkkal és pénzügyi adatelemzéssel készült. A hazai dísznövény-nagykereskedelem pénzügyi mutatói (ROA – eszközarányos jövedelmezőség, ROE – sajáttőke-arányos jövedelmezőség, likviditási mutatók) a pandémia okozta visszaesést követően ugyan javultak, de a válság előtti szintet nem érték el, így a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség válik a versenyelőny kulcsává az ágazatban. Az ágazat szereplői egyre erősebben szembesülnek a globális piaci nyomással, a munkaerőhiánnyal, valamint az infláció és logisztikai költségek növekedésével. Ugyanakkor lehetőségek is kirajzolódnak, különösen a digitalizáció, az automatizáció és a környezettudatos kínálat bővítése terén. A tanulmány kitér a Covid–19 és a geopolitikai válságok ágazatra gyakorolt hatásaira is, különös tekintettel a beszerzési útvonalak átrendeződésére. A cikk végkövetkeztetése szerint a hazai dísznövény-nagykereskedelem stabil, de strukturális átalakulás előtt áll, amelyben a rugalmasság, a partnerségi hálózatok és az innováció kulcsszerepet játszanak.

  • A szálas fehérjetakarmány-növény támogatásának vizsgálata a területi eloszlás és az igénylők típusa szerint a Magyar Államkincstár adatai alapján

    A földalapú támogatások megszerzése és megtartása kiemelt fontosságú lett a gazdálkodók számára. A folyamatosan bonyolultabbá váló szabályrendszerek miatt az uniós támogatások nélkülözhetetlen forrásokká váltak, amely mellett a termelés jövedelmezősége nem minden esetben pozitív. A forint gyengülése miatt még nagyobb súllyal jelenik meg a mezőgazdasági bevételek között. A gazdálkodók és földtulajdonosok számára mérlegelendő a termelés és támogatásigénylés összehangolása, a támogatások kapcsolása. Kutatásunkban a szálas fehérjetakarmány-növény támogatásigényléseit vizsgáltuk lakóhely/székhely szerint magánszemély és nem magányszemély igénylők között. Üzemméret kategóriákba sorolva határoztuk meg a forrásfelhasználást, amely rámutat a birtokkoncentrációra is. Területi egyenlőtlenségi mutatókkal támasztottuk alá az eredményeinket, miszerint a támogatások eloszlása továbbra is koncentrált, különösen a nagyobb üzemméretek javára. A korrelációs elemzések a magán- és nem magánszemély igénylők szoros összefüggéseire világítottak rá, amely kapcsolat az állattartó gazdaságok szerepével magyarázható. Vizsgálatunk alapján megfogalmazható, hogy a támogatási rendszer finomhangolása szükséges: a nagyobb gazdaságok ellenőrzésének szigorítása, a kisebb üzemek erősítése, a jogcímek célzottabb összehangolása az állattartással, valamint differenciált szabályozási eszközök bevezetése a területi egyenlőtlenségek mérséklése érdekében.

  • Egy hazai tejhasznú szarvasmarhákat tartó telep korszerűsítő beruházásának gazdasági elemzése

    Ebben a cikkben, egy a magyarországi tejelőszarvasmarha-ágazatban történt telepi korszerűsítő beruházással foglalkoztunk. Az említett beruházás egy új, európai színvonalú, fejőrobotos technológiát alkalmazó szarvasmarhatelep létrehozása volt. A kutatómunka során megvizsgáltuk Magyarország tejtermelésének utóbbi évtizedeit, valamint azt, hogy mik azok a kulcskérdések, amik ökonómiai szempontból lényegesek a tejtermelés során. Ezenkívül a telepi beruházás költségszerkezetét is vizsgáltuk. A kutatás során számításokat végeztünk azzal kapcsolatban, hogy milyen időtávon belül, milyen eredményekkel érhető el a telepi beruházás megtérülése. A beruházás gazdasági megítélése során a kamatok, az adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA), a nettó jelenérték (NPV), a jövedelmezőségi index (PI) és a belső megtérülési ráta (IRR) mutatókat használtunk. A kutatás során azt a hipotézist állítottuk fel, hogy az általunk tervezett működési paraméterekkel – abban az esetben, ha nincs vis maior helyzet – a beruházás 10 éven belül megtérül. Vizsgálataink alapján kijelenthetjük, hogy a hipotézisünk beigazolódott, mivel a 8. évben – a jelenlegi gazdasági környezetet feltételezve – a beruházás megtérült.

  • Vízvisszatartás a gazdák szemével

    Az aszályos időszakok gyakoriságának és hosszának várható növekedése miatt a mezőgazdasági termelők számára létfontosságúvá vált a vízvisszatartás, a vízmegtartás és a talajnedvesség megőrzése. A KAP Stratégiai Terv is ösztönzi a vizek minél hosszabb ideig történő tájban tartását a földhasználat megváltoztatásával, vizes élőhelyek létrehozásával és területi vízvisszatartást szolgáló kis léptékű vízi létesítmények kialakításával. A pályázati kiírás megjelenése előtt a lehetséges célterületek, az érintettek igényeinek, tudásának és hajlandóságának felmérése volt a cél. A több mint tízezer gazdálkodót elérő kérdőíves felmérés alapján a válaszadók 80,7%-a fontosnak tartotta a víz tájban tartását, illetve a mezőgazdasági területen történő vízvisszatartást, és 20,1%-a szabályozott víz be- és kivezetést lehetővé tevő területek kialakítását is vállalná. Ezen célterületek felén az 1–5 hektár közötti területnagyságot jelölték meg, és közel azonos arányban vállalnának állandó vízszintű, illetve időszakos vízvisszatartást. Ugyanakkor a nagyobb, több gazdálkodót érintő célterületeken a válaszadók elképzelése sokszor nem egyezett a vízvisszatartás típusára, időtartamára, illetve a földhasználat megváltoztatására vonatkozóan. Az eredmények alapján szükség van a gazdálkodók támogatására és szemléletformálására a vízvédelmi célú pályázatok sikeressége érdekében. Ezt szolgálja az az öt mintaterület, amelyek a kérdőíves felmérés eredményeire alapozottan, a műszaki és vízkészlet-lehetőségek alapján kerültek kiválasztásra. Ezeken a mintaterületeken az érintett tulajdonosok és földhasználók szakmai workshopok keretében megismerhették a helyi lehetőségeket, valamint a vízügyi szakemberek által elkészített műszaki tervdokumentációk támogatják a gazdálkodói együttműködést és a beruházások tervezését.

  • Zöldhitelezés a mezőgazdaságban és az élelmiszer-feldolgozásban

    Az Európai Unió (EU) által kitűzött fenntarthatósági célok, a zöldátállás megvalósításához jelentős összegű forrás mozgósítására van szükség. Többéves jogalkotási folyamat eredményeként megszületett az az uniós szabályozási háttér, amely biztosítja az ehhez szükséges egységes kereteket, és amely mentén néhány éve megindult a zöldhitelezés. Magyarországon zöldhitel felvételére már az EU Taxonómia keretrendszerét megelőzően is volt lehetőség a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tőkekövetelmény-kedvezmény programjának köszönhetően. Tanulmányunkban a zöldhitelezés fogalmi és jogszabályi hátteréről, valamint állományának alakulásáról adunk képet az élelmiszer-gazdaságban.
    A mezőgazdaságban és az élelmiszer-feldolgozásban a zöldhitelezés a felfutási szakasz kezdetén van. A környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó banki finanszírozás részaránya az élelmiszeriparban megközelítette az 1 százalékot, a mezőgazdaságban az alatt alakult 2024-ben, amely arányok elmaradnak a nemzetgazdaság hasonló, közel 6 százalékos értékétől. Az elmaradás hátterében elsősorban ágazati sajátosságok húzódnak meg, úgymint az üzemszerkezeti eltérések vagy a környezeti fenntarthatóság mérhetőségének különbségei, valamint az agrárhitelezést meghatározó közös agrárpolitika (KAP) keretében megjelent pályázatok, illetve az utóbbi években jellemző kedvezőtlenebb jövedelemhelyzet. A felsoroltakon túl fontos tényező a makrogazdasági feltételek romlása, a zöldhitelezéshez szükséges specifikus tudás megszerzésének időigénye – különösen a mezőgazdasággal összefüggésben –, illetve a fenntarthatósággal kapcsolatos jelentős többletadminisztráció is.