Családi tulajdonú vállalkozások azok a vállalkozások, ahol a család, üzlet és tulajdon dimenziók szorosan összekapcsolódnak. egy család vagy a családtagok tulajdonosai az üzletnek, van szavazati joguk, Vállalatpolitikai döntéseket hoznak vagy/ és aktívan dolgoznak is a vállalkozásban. A fogalmi meghatározásból kiderül, hogy a családi cégek nagy jelentőséget tulajdonítanak a tulajdonosi struktúra alakulásának a generációk közötti cégátadás során.
A Magyarországon működő, rendszerváltozás táján alakult családi vállalkozások tevékenységük azon szakaszába értek, amikor a vállalkozás átadásával, annak megtervezésével komolyabban törődniük kell, hiszen a cég alapítói elérték vagy hamarosan elérik a nyugdíjkorhatárt. Eddigi ismeretek alapján tulajdonosi kategóriák egyértelmű lehatárolására a szakirodalomban nem vagy csak elvétve található példa. A fő célkitűzés annak az állításnak a bizonyítása, miszerint a vállalkozási tevékenységben részt vevő generációk megosztják a tulajdont. Ennek bizonyításához tulajdonosi kategóriák megfogalmazása és elméleti összefüggések vizsgálata történt.
A tanulmányban ismertetésre kerül 16 magyar eset a tulajdonosi struktúra 2017-es állapotának bemutatása keretében. 2016 novembere és 2017 októbere között 13 szakértői interjú és egy esettanulmány készítésére került sor. Mindkét módszerrel Magyarországon működő családi tulajdonú vállalkozások vizsgálata történt. A szakértői interjúk alanyai mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységeket végeznek. Az esettanulmány készítésével további 3 családi gazdasági társaság helyzetének bemutatása vált lehetségessé, mely vállalkozások más ágazatban tevékenykednek. A vizsgált vállalkozások egyes generációi hat pontosan definiált (1. nem tulajdonos, 2. érzelmi tulajdonos, 3. résztulajdonos, 4. többségi tulajdonos, 5. irányító tulajdonos és 6. kizárólagos tulajdonos) tulajdonosi kategóriába kerültek besorolásra az OPTEN céginformációs rendszer adatainak segítségével. Az eredmények azt mutatják, hogy az elemzett családi cégek többségének esetében a tulajdon társasági szerződés szerinti megosztása jellemző a tevékenységben aktívan részt vevő generációk között. Az átadó generáció rész-, illetve többségi tulajdonnal rendelkezik csökkenő munkaaktivitás mellett, míg az utód generáció egyre nagyobb felelősségi és döntési jogkörei növekvő résztulajdoni hányaddal párosulnak. A tanulmányban ismertetett tulajdonosi kategóriák, a felelősségi, önállósági, irányítási és munkaaktivitási szintek együttes figyelembevételével, logikai összefüggéseinek segítségével vélhetően támogatható az eredményes utódlás a hazai és a nemzetközi gyakorlatban egyaránt. A logikai összefüggési keret segítségével a családi tulajdonú vállalkozások áttekinthetőbbé, tervezhetőbbé tudják tenni családi alkotmányuk tulajdonlással kapcsolatos fejezeteit.
Blog
-
Tulajdonosi szerkezet vizsgálata Magyarországon működő családi tulajdonú vállalkozások körében
-
A biogazdálkodás jellemzői és lehetőségei a Balaton-térségben
A tanulmány bemutatja, hogy a napjainkban növekvő szereppel bíró egészség- és környezettudatosság hatására a biotermékek – mint réspiaci árucikkek – geográfiai szempontból milyen jellemzőkkel írhatók le a Balaton kiemelt üdülőkörzetben (mintaterület; BKÜ). A turisztikai desztináció a helyi lakosokon túl olyan potenciális fogyasztói keresletet generálhat a biotermékek piacra jutásához, amely kedvező környezetet teremthet a biogazdaságok1 kialakításához és fejlesztéséhez, a munkalehetőségek bővítéséhez, valamint a régió fenntartható térségfejlesztéséhez.
A másodlagos forráselemzésből megállapítást nyert a vidékfejlesztési Programon keresztül a térségbe áramló támogatástartalom fejlesztési hatása, valamint a BKÜ statisztikai adatbázisokon nyugvó főbb társadalmi-gazdasági tényezői. Utóbbiak a biogazdálkodás mint réspiaci lehetőség korlátait szemléltetik. A gazdaságok biológiai minősítését végző szervezet szakértőjével készített interjú összefoglalja a biotermesztés irányvonalait, a termékszerkezet, termelői összefogás és értékesítés jellemzőit. A régióban tevékeny biogazdák névjegyzékeinek egységesítésével készülhettek el a mélyinterjúk, amelyek feltárták a működés alapjait, termékprofilját, jövedelemszerzési és foglalkoztatási szerepét. Az eltérő értékesítési csatornák alkalmazását a kialakult felvásárlói kör és a magyar vevők bizalmatlansága, árérzékenysége eredményezi. A biotermékek a vidékfejlesztést szolgáló termelői piacokat specializálhatják, a helyi (bio)termelők egyszerű piacra jutását támogatva. A helyi biogazdák létszáma, a terméktípus, illetve feldolgozottság mértéke a piacterek termékkínálatának bővítését csekély mértékben teszik lehetővé. A gyenge kapacitáskihasználtság a humán és anyagi erőforrások hiányából együttesen következik. A biotermékek marketingstratégiája két célcsoportra irányulhat: a helyi népességre (kisgyermekes családok, kvalifikált lakosok, egészségügyi problémával küzdők) és az üdülővendégekre. Utóbbi a véletlen betérő okán is jelentősebb bevételt jelenthet a gazdának a magasabb árszint miatt, ezért a földrajzi elhelyezkedés megválasztása kitüntetett szerepű. Tekintettel a biotermékek mennyiségi-minőségi sajátosságaira, a beszállítói rendszerhez képest a piacterek, alkalmi rendezvények jó lehetőséget kínálnak a termék promóciójára vagy rendszeres megjelenésére.
A helyi termelői piacok, biopiacok fejlesztése a magas jövedelemmel rendelkező lakosság körében, főként az urbánus területen, településrészen lehet célravezető. A helyi (bio)piacok többfunkciós térként történő kialakítása biztosítja a gazdasági fenntarthatóságot, az infrastruktúra kiépítésének megtérülését. a fizetőképes kereslet és a termékkínálat fejlesztése az ágazatban nem nélkülözhető. -
A dél-koreai rizstermelés főbb gazdasági mutatóinak vizsgálata
A rizs évszázadok óta Korea egyik legfontosabb mezőgazdasági terménye, hagyományosan a legjelentősebb volumenben termesztett élelmiszernövénye, amely az agrárpolitika központi elemének is tekinthető. Ez utóbbi azonban az elmúlt évtizedekben változásokon ment keresztül, ugyanis a dél-koreai rizstermelés egyrészt a termőterület folyamatos csökkenése, másrészt a keresleti változások, harmadrészt az állami támogatások rendszerének alakulása miatt visszaesett. Ennek ellenére a koreai rizstermesztés termelékenysége javult, ráadásul kevesebb vegyszert használnak, optimalizálják a gépek használatát, miközben magas hozamot érnek el, jóllehet a gazdaságok teljesítménye az országon belül változó. A terméshozamok emelkedésével egyidejű csökkenő fogyasztás a kormányzatot támogatási politikája átértékelésére késztette. Ennek alapján a korábbi mennyiségi növekedést támogató politika a minőségorientált termelés irányába mozdult el. A rizstermelőknek nyújtott állami támogatások rendszere a jövedelemtámogatás felé tolódott el, de bizonyos támogatások még mindig közvetlenül kapcsolódnak a rizstermeléshez.
-
A mezőgazdasági termelés jövőjét meghatározó néhány fontos kérdéskör
A tanulmány összefoglalja azokat a biológiai tényezőket, amelyek a Homo sapiens evolúciója során alakultak ki, és amely mélyreható változások (pl.: emésztőrendszer, agyméret és annak drámaian megnövekedett energiaigénye) magyarázatot adnak azokra az összefüggésekre, amelyek az egy főre eső napi állatitermék-fogyasztás és a lakosság elkölthető jövedelme között kimutathatók. A szerző mértékadó irodalmi források adatai alapján bemutatja, hogy az országok mintegy kétharmada állati fehérjékből nem kellően ellátott, a szegény országok csoportja súlyosan alultáplált. A hazai adatok feldolgozásával kimutatja, hogy a magyar lakosság állatifehérje-ellátása az 1980-as évek közepén-végén elérte a kívánatos napi 52 grammos átlagot. Sajnálatos tény, hogy jelenleg a magyarországi lakosság állatifehérje-ellátása csupán mintegy 75 százalékát éri el a kívánatosnak. Egyértelmű, hogy a közepes vagy alacsonyabb jövedelmű országok esetében jelentős mértékben kívánatos lenne az állatitermék-fogyasztás növelése, számottevően bővítve az állattenyésztési ágazatok termékkibocsátását. Az állattenyésztési ágazatok között jelenleg, és a jövőben még inkább verseny alakul ki a rendelkezésre álló takarmányforrásokért. Az egyes ágazatok között már ma is jelentős hatékonyságbeli különbségek vannak abban a tekintetben, hogy egységnyi állati terméket mekkora komplex erőforrásigény terhel (pl.: takarmánytermő terület, víz és különböző környezetet terhelő emissziók). Átfogó külföldi tanulmányok és saját számítások alapján megállapítható, hogy azokban az állatfajokban, amelyekben a genetikai előrehaladás a termelőképességben gyors volt (pl.: tejtermelés, pecsenyecsirke-hizlalás) és a takarmánynövények hozamai is számottevően nőttek, az egységnyi termékre vetített erőforrások és a környezetet terhelő emissziók mennyisége is nagymértékben csökkent. A tanulmányban a jelenséget megvilágító példaként az USA tejtermelési szektorát és a hazai pecsenyecsirke-termelés időbeli változását ismerteti a szerző. A klímaváltozással kapcsolatban több példát sorol fel a tanulmány, amelyek mérsékelhetik a jelenlegi melegedő szakasz negatív hatásait az állattenyésztésben, megemlítve a zárt tartási rendszerek potenciális előnyeit. Saját kísérletek alapján ismerteti húsmarhák esetében a világos, kvázi fényvisszaverő szőrszín előnyeit a hőstressz mérséklése érdekében. A tyúkfajban a tolltakaró csökkentése genetikai úton a hőstressznek jobban ellenálló típusok kialakítását teszi lehetővé.
Nagyszámú prognózis alapján az elkövetkezendő harminc év során 60-70 százalékkal indokolt növelni az élelmiszer-termelést. A pesszimisták ezt nem tartják lehetségesnek, a szerző azonban derűlátóbb álláspontot képvisel, figyelembe véve a Föld ma még nem kellően hasznosított termőföldkészletét, ahol mind a talaj-, mind a csapadékviszonyok hatékony növénytermesztést tennének lehetővé. A már ma ismert fejlett technológiák és szakismeretek komplex alkalmazásával jelentősen növelhető lenne számos országban a növénytermesztés és az állattenyésztés hatékonysága, egyidejűleg csökkentve a környezeti lábnyomot is. Nem vitatható, hogy a nagyon számottevő pótlólagos beruházások elkerülhetetlenek, beleértve a humán erőforrásokat is. A legtöbb növény- és állatfajban még mindig jelentős genetikai tartalékok vannak, amelyek további fejlődés lehetőségét teremtik meg, amit hazai és külföldi példák is mutatnak. Aligha kétséges, hogy a fejlett biotechnológiai módszerek széles körű alkalmazása ma még alig elképzelhető fejlődés eszközei lehetnek. Elkerülhetetlenek a legújabb eljárások útján előállított növény- és állattípusok nemzetközileg is megnyugtató módon rendezett forgalmazását és termesztését lehetővé tevő szabályozások. A közeljövő mezőgazdaságára és számos határterület fejlődésére jelentős hatást fog gyakorolni az az egész világot átfogó program, amelyet a davosi világgazdasági fórumon, 2018. január 23-án jelentettek be és indítottak rangos tudományos intézetek, alapítványok egy perui milliárdos, Juan Carlos Castilla-Rubio kezdeményezésére. Az úgynevezett Föld Biogenom Program (Earth Biogenom Project) célja a Föld becsülhetően 1,5 millió faja teljes génállományának feltérképezése tíz év alatt. A rendkívül széles nemzetközi együttműködés, annak szellemi, anyagi és infrastrukturális ereje jelentősen hozzá fog járulni a Föld genetikai biodiverzításának megismeréséhez, átütő hatása lesz minden élettudománnyal kapcsolatban lévő termelési ágazatra, sőt az emberi társadalomra gyakorolt hatása sem lesz lebecsülendő – hangsúlyozták a program indítói. A tanulmány a program több részletét ismerteti. -
Együttműködések a magyarországi tejfeldolgozó szektorban – egy empirikus kutatás eredményei
A publikáció fő célja a magyarországi tejfeldolgozásban lévő együttműködésekre vonatkozó jellemzők feltárása volt. A kutatás során cél volt a teljes tejfeldolgozói piac megkérdezése (TEÁOR 1051), valamint az alapsokaság többlépcsős tisztítása, így szűrőkérdés alkalmazása után 26 vállalkozás képezte a mintavételi keretet. A megkérdezésben minden esetben vállalati vezetők szolgáltattak adatokat. Meghatároztuk, hogy jelenleg Magyarország tejiparában nagyon alacsony az együttműködések aránya és főként a szakmai szervezetekkel való együttműködés a jellemző, mely többnyire tagsági jogviszonyt jelent. A tejfeldolgozásban kevés valódi együttműködés található, azok is főként az alapanyag-beszerzés területén, míg marketing és értékesítés területen nem jellemző, K+F területen pedig teljesen hiányzik az összefogás. Ennek ellenére a piac nyitott lenne a jövőben további összefogásra. A tapasztalt együttműködések jellemzően hazai partnerrel valósulnak meg, többnyire formális keretek között, ugyanakkor a partner jellemzően nem versenytárs. Főként költségcsökkentés a partnerségek elsődleges célja. Megállapítható, hogy az együttműködések megléte és a pénzügyi eredményesség között tapasztalható egy pozitív irányú összefüggés, ugyanakkor az együttműködések számának növelésével nem lesz jobb a pénzügyi eredményesség. Az interjúk során világossá vált, hogy a modern menedzsment-hozzáállás még kevéssé van jelen ezen a piacon.
-
A leanmenedzsment és a globalizáció kapcsolatának vizsgálata a magyar mezőgazdasági gépgyártóknál
A magyar gazdaságban a mezőgazdaság mindig is kiemelkedő szerepet játszott. A hazánkban mezőgépgyártással foglalkozó külföldi cégek a technológiai importon túl a határon túli piacokat is bevonják a szektor érdekeltségi körébe, és ezzel a magyar mezőgazdaság külgazdasági kapcsolattőkéjét emelik.
A magyar mezőgazdasági gépgyártók versenypozíciójának javításához célszerű a globalizáció és a leanmenedzsment kapcsolatát feltárni. Jelen tanulmányban a magyar mezőgazdasági gépgyártók körében végzett ilyen irányú kutatásunk eredményeit foglaljuk össze és mutatjuk be. A statisztikai módszerekkel létrehozott leanmenedzsment tematika, valamint a globalizáció redukcióelemei közti kapcsolatot vizsgálva eredményül kaptuk, hogy a leanmenedzsment az ellátási lánc globalizációjára hatást gyakorol. A leanmenedzsment alkalmazásának három főkomponenséből mind a három (belső rugalmasság, hibák kiküszöbölése, rendszerintegritás) legalább 95 százalékos megbízhatósággal kölcsönös viszonyban áll az ellátási lánc globalizációjával (termékközpontú, ellátásilánc-fókuszú). Következésképpen elmondható, hogy a leanmenedzsment tematika, belső rugalmasság jelenlétének mértéke párhuzamosan befolyásolja a globalizáció megjelenését a termék konkrét előállítási folyamatához tartozó vagy a termék-előállítási folyamat előtti, illetve utáni tevékenységekhez kapcsolódó területeken. A hibák kiküszöbölésére használt leangyakorlat inverz kapcsolatban áll a termékközpontú globalizációval, továbbá a gyártási folyamatban felmerülő akadályok fordítottan hatnak az ellátási lánc globalizációjának megvalósulására.
Vizsgálatainkkal bizonyítást nyert, hogy a hazai mezőgazdasági gépgyártók leanmenedzsment-használata és a vállalati globalizációs stratégia egymástól nem független tényezők. -
Élelmiszer-jelölések hatása a fogyasztói döntésekre – különös tekintettel a nyomon követésre
Az élelmiszer-minőséggel és -biztonsággal kapcsolatos, a médiában nagy visszhangot keltő riasztó esetek Magyarországon és Európában is megnövelték a fogyasztói tudatosságot. Ezért az élelmiszer-biztonság megléte vagy annak hiánya a globális kereskedelmet befolyásoló jelentős korláttá léphet elő. Napjainkban egyre növekszik azonban azon fogyasztók száma, akik további információkat igényelnek az élelmiszerek eredetével kapcsolatban. Kutatásunk során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a termék gyártójába vetett bizalom, valamilyen tanúsítás (védjegy) vagy a részletes nyomonkövetési információk szolgáltatása növeli-e leginkább egy termék elfogadását és értékesítését. Továbbá vizsgáltuk, hogy milyen szintű (részletességű) nyomonkövetési információk megadását igényli a magyar fogyasztó, hajlandó-e esetlegesen magasabb árat fizetni a jogszabályokon felüli nyomonkövetési adatokért. Eredményeink azt mutatják (a munka primer fogyasztói megkérdezésre épül, 664 fő válaszai alapján kerültek megfogalmazásra), hogy a fogyasztók többnyire nincsenek tisztában a termék-nyomonkövetési fogalmakkal, rálátásuk korlátozott a termékláncra. Ennek köszönhető, hogy a termék-nyomonkövetést sokszor azonosítják az élelmiszer-biztonsággal, továbbá a fogyasztók nagy aránya kételkedik a megadott információk megbízhatóságában. Egy komplex, fogyasztó felé is kielégítő adatokat szolgáltató információs rendszer kifejlesztése, kiépítése és üzemeltetése komoly beruházásokat és fejlesztéseket igényel, ami nem, vagy csak nehezen valósítható meg a vásárlók által elfogadhatónak tartott 10% körüli termékfelárból. Következésképpen egy ilyen szolgáltatás csak akkor lehet sikeres, ha egyéb extra funkcionalitással is társul. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a védjegy, illetve a gyártóba fektetett bizalom fontosabb, mint a nyomonkövetési adatok pontos és folyamatos rendelkezésre állása.