Tanulmányomban arra kerestem a választ, hogy a különböző agrárpolitikai célok hogyan viszonyulnak az árszabályozásra vonatkozó piacszabályozási eszközökhöz, illetve szükséges-e egyáltalán az árakat kormányzati szinten stabilizálni. Ebben a kérdésben jelentősen megoszlott a szakértők véleménye.
Az áttekintett irodalom alapján látható, hogy az agrárpolitikai célok általában tartalmaznak árstabilizációs törekvéseket. Az árinstabilitás legfőbb oka a mezőgazdasági termékek kereslet/kínálatában rövid távon jelentkező árrugalmatlanságában található. A kutatók véleménye megoszlik az állami beavatkozások szükségszerűségéről. Egyes szerzők szerint a kormányzat azért alkalmaz a mezőgazdasági termékek esetében árstabilizációs programokat, mert a szabadpiaci árak nem nyújtanak megfelelő szintű árstabilitást.
Az EU-csatlakozással Magyarországon is bevezették az EU gabonaintervenciós rendszerét, a garantált áras felvásárlást, ahol 101,31 EUR/tonna felvásárlási árat biztosít az EU. A rendszer ezáltal elméletileg nem engedi az árakat az intervenciós ár alá csökkenni. Az EU-s intervenciós rendszer bevezetésével feltételezhető a hazai piaci árak volatilitásának csökkenése.
A búza és kukorica piaci árterjedelme alakulásának vizsgálata alapján az eredmények azt mutatták, hogy a csatlakozást követően azokban az években, amikor működött az intervenció, kisebb volt a búza és a kukorica piaci árterjedelme. Az eredmények szerint az EU-s intervenciós rendszer bevezetésével a hazai piaci árak volatilitása csökkent.
Azáltal, hogy az intervenciós minőséget elérő búza, illetve kukorica árát nem engedi a rendszer 101,31 EUR/tonna alá csökkenni, a minimumárak magasabban alakultak, mint az EU-s intervenció bevezetését megelőzően. A csatlakozást követő időszakban csak a kistermelők által a minimális átvételi mennyiséget, valamint az intervenciós minőséget el nem érő búza-, illetve kukoricamennyiség szorult ki az intervencióból. Összességében az átlagos piaci ár emelkedett az intervenciós beavatkozás hatására.
Javasolható a piaci ár stabilizálása érdekében az intervenciós rendszer továbbműködtetése. A magyar álláspont kialakításakor, illetve a nemzeti szabályok megalkotásakor érdemes figyelembe venni, hogy az intervenciós intézkedés továbbra is jó eszköz lehet az árstabilizáció erősítésére.
Blog
-
Az uniós intervenciós árszabályozás vizsgálata a hazai gabonapiacon
-
Hatékonyság és integráció a magyar mezőgazdaságban – Gondolatok Mészáros Sándor – Szabó Gábor vitaírásához
Cikkünkben csatlakozunk Popp azon megállapításához, hogy a hatékonyságorientált stratégia a nemzetközi versenyképesség alapja, és ehhez szükséges lenne elérni a munkatermelékenység javítását, előtérbe helyezni a magasabb hozzáadott értéket eredményező termelési szerkezetet. A hazai agrár- és élelmiszer-termelés jelenlegi helyzete kedvezőtlen. A mezőgazdaság termelési szerkezete a növénytermesztés és állattenyésztés tekintetében az állattenyésztés rovására megbomlott, napjainkra az állattenyésztés aránya 40% alá csökkent. A tulajdonosi szerkezet szétaprózódott. A mezőgazdaság problémáinak hátterében mélyen meghúzódó okok is állnak, mint az együttműködési készség hiánya, a vevő-szállító kapcsolatokban jelentkező bizalomhiány, a termelők alacsony alkuereje, alulinformáltsága, alulképzettsége. A magas adóterhek erősítik a feketegazdaságot, a kiszámíthatatlan gazdasági és jogi környezet pedig elriasztja a külföldi tőkét. Jelen cikkünkben a vállalatok közötti együttműködések közül az integrációval foglalkozunk, mivel véleményünk szerint a magyar mezőgazdaság jelenlegi versenyképességének helyreállításában az integrációnak lehet kiemelt, központi szerepe. Az általunk kidolgozott szempontrendszer szerint a magyar mezőgazdaság versenyképességét korlátozó akadályok megszüntetésének lehetséges megoldási módját, a hatékonyság növelését három lépcsőben képzeljük el. Első lépcsőként a mezőgazdasági termelők szakmai felkészültségét, ezt követően második lépésben az alkuerejüket kellene növelni, végül a termelők, feldolgozók, kereskedők közötti vertikális integrációs formák kialakítását kellene jobban ösztönöznie az új agrárpolitikának. Véleményünk szerint az integráció ugyanis a hatékonyság növelésének fontos eszköze, melyet az agrárstratégiának kiemelten kellene kezelnie. Az ily módon megvalósított hatékonyságnövelés véleményünk szerint mindenképpen kedvező hatást gyakorolhatna hosszú távon a magyar mezőgazdaság foglalkoztatottsági mutatóira, hiszen az integrációs együttműködésekre alapozott hatékonyságnövekedés által hosszabb távon emelkedhetne a mezőgazdasági termelők jövedelme. A termelők szakmai felkészültségének és alkuerejének növelése által egy igazságosabb jövedelemelosztás valósulhatna meg a termékpályán belül, mely hosszabb távon kedvező hatást gyakorolhatna a mezőgazdaságban foglalkoztatottak elöregedő korszerkezetére is, ugyanis a mezőgazdaság vonzóbb életpályát tes-tesíthetne meg a fiatalabb korosztály számára is. Az általunk kidolgozott elképzelés összhangban áll a KAP 2014–2020-as reformjában megfogalmazott életképes élelmiszer- termelés megvalósításának céljával, mely a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítását tűzte ki céljául, valamint a fiatal gazdák induló támogatási programjával is.
-
Gondolatok a termőföldről
A föld a mezőgazdasági termelés alapja, annak legstabilabb tényezője. A vitathatatlan tényekből következik, hogy az általános vélekedés szerint a föld ügye elsősorban a mezőgazdaság számára fontos, érdekes téma. Ezzel együtt naponta tapasztalható, hogy a földügy a parlamenti – magyar és EU – csatározások gyakori témája (Ausztria – Magyarország – Európai Bizottság). Mindez azt bizonyítja, hogy a földügy korántsem csak a mezőgazdaság ügye, sokkal szélesebb, átfogóbb gazdasági, politikai, jogi kérdés.
A földdel kapcsolatos viták annak természetéből adódnak, ugyanis például amíg a föld a mezőgazdaság számára alapvető termelőeszköz, az ország számára annak területét, az országhatárt jelöli ki. Földre mindenkinek szüksége van, hiszen életében lakhelyet, életteret biztosít. Az ipari és sportlétesítmények, szolgáltatások ugyancsak a földhöz kötöttek. Megállapítható, hogy minden ember, minden nemzetgazdasági ágazat valamilyen formában kötődik a földhöz, annak rendezett vagy rendezetlen viszonyai mindenhol éreztetik kedvező vagy kedvezőtlen hatásukat.
A földdel kapcsolatban leginkább stabil tényezőnek nevezhető annak mérete, minősítése, minősége, míg a művelés módja, az elért hozamok, a föld feltételezett vagy valós értéke inkább függ a művelő embertől, a gazdától. A piac az árakon keresztül alapvetően befolyásolja az elérhető jövedelmet, ezzel együtt a földdel kapcsolatos döntéseket. Végezetül nem szabad elfelejteni a mindenkori társadalom szerepét, ahol a közgazdasági szabályzók és a jogszabályok lépnek elő determináló faktorként.
Fentiekből következik, hogy a politika és a mezőgazdaság, azon belül a földkérdés mindig is szerves kapcsolatban állt egymással, csupán a hangsúlyok változtak, tolódtak el a társadalom történelmi igényei szerint. -
Versenyhelyzet-elemzés a magyarországi tejfeldolgozó szektorban
Elemzésünkben a vezető magyarországi tejfeldolgozó vállalatok pénzügyi pozíción alapuló versenyhelyzetének idősoros alakulását vizsgáltuk. A szakterület szakirodalmának és a legfrissebb statisztikai számadatoknak a felhasználásával bemutatjuk az iparág nemzetgazdasági jelentőségét, majd – a korábbi tanulmányok eredményeit megerősítve – igazoljuk a szektorra jelenleg is jellemző magas fokú koncentrációt, ami a viszonylag kevés számú, meghatározó szereplő erőteljes piaci versenyét indukálta. Az elemzési mintába azokat a társaságokat vontuk be, amelyek magas alaptőkével, magas árbevételszinttel és diverzifikált termékszerkezettel rendelkeznek, következésképpen versenytársaknak tekinthetők. A pénzügyi pozíción alapuló versenyhelyzet vizsgálatához a vállalati versenyképesség szakirodalmi eredményeit használtuk fel. Tanulmányunkban először a versenyképesség definíciójához rendeltünk pénzügyi mérési paramétereket, és ezek alapján valósítottuk meg a versenytársak összehasonlító elemzését. Ezután a releváns hazai és nemzetközi kutatásokkal összhangban, pénzügyi mutatószámrendszerrel teszteltük a társaságok mérleg- és cash flow-alapú likviditását, a forgótőke-menedzsment folyamatainak hatékonyságát, valamint a hagyományos és a készpénzalapú jövedelmezőséget, vállalati és szegmens szinten egyaránt. Kutatásunk legfontosabb eredményeként megállapítható, hogy a mintavállalatok közös gazdálkodási jellemzője a forgótőke¬menedzsment-folyamatok hatékonyságának folyamatos javítása. Továbbá igazolni tudtuk, hogy a hazai versenykörnyezetben létezik magyar tulajdonú, a vizsgált átfogó pénzügyi paraméterek alapján kiemelkedően versenyképesnek tekinthető társaság, amely kutatási eredményeink szerint képes piaci pozíciójának további javítására. Végül a tanulmányban kialakított pénzügyi indikátorrendszer alkalmazásával fontos iparági gazdálkodási jellegzetességként kimutattuk, hogy a vállalkozások és a szegmens tőkeszerkezetében a szállítói kötelezettségek és a kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek dominálnak, a technológiai fejlesztések volumene rendkívül alacsony, és a jövedelmezőségi folyamatok – egy társaság adatainak kivételével – kedvezőtlenül alakulnak.
-
„Ízlések és borok” – a csongrádi borok pozícionálása
Egy átlagos tájékozottságú embertől manapság már elvárják, hogy tudja, mely borok jók és melyek nem, illetve az egyes borok mikor, mihez és hogyan fogyasztandók.
A tanulmány, ahogy azt a cím is érzékelteti, a csongrádi borok pozícionálására vonatkozó primer felmérés eredményeit mutatja be, valamint az eredményekre építve javaslatot tesz egy lehetséges marketingtervre. A kutatás módszerei kérdőívezés, vakteszt (a legobjektívebb módszer az egyedi ízlés tekintetében), laborvizsgálat és mélyinterjú voltak. A csongrádi borok pozícionálása azért fontos, mert az itteni gazdasági feltételek kedvezőtlenek, és sajnos az integráció sem történt meg a vertikumban. Ezen okoknál fogva a Csongrádi borvidék elmaradott a többi borvidékhez képest. A terület versenyképessége azért is alacsony, mert az itt megtermelt szőlőt a gazdák kiviszik a területről (az alacsony árak miatt), így a csongrádi boroknak csak minimális része jelenik meg a piacon. A borok megismertetése és tudatosítása azért élvez prioritást, mert lehetőséget teremt a térségi ágazati szereplők fejlődésére, a csongrádi bor nagyobb mennyiségének megjelenésére a piacon. A standard kérdőív eredményeiből készített attitűdelemzés alapján a lakosság és a borfogyasztó közönség ezt a borvidéket alig ismeri és a borait is alulpozícionálja, tehát ez a hipotézis beigazolódott, ahogy az is – ahogy a vaktesztből és a laborvizsgálatból kiderült –, hogy felveszi a versenyt az olyan borvidékek boraival is, mint a szekszárdi, villányi, egri vagy a kunsági. Ez jelenti az újdonságot a nagyközönség számára. A laikus külföldiek kifejezetten szeretik a csongrádi borok ízvilágát. A csongrádi borok minőségi borok, mind a borbírálók, mind a laikusok úgy gondolják, hogy ezek a borok érnek annyit, mint a nevesebb borvidékek borai. Mindezt a borvidékre vonatkozó egységes marketingterv során tovább kell hangsúlyozni, hogy a fogyasztók megismerjék és elfogadják a csongrádi borokat minőségi borként. Érdemes a borok imázsát megteremteni – derül ki a kérdőívezésből –, mert hosszú távon a vásárlók azokat a borokat választják és értékelik jobban, amelyeket ismernek, és ebben az esetben kevésbé árérzékenyek. Azonban ehhez paradigmaváltás szükséges a feldolgozók mellett a szőlő-bor vertikum valamennyi szereplője részéről. Ez hosszú távon csak akkor lehet rentábilis, ha megvalósul a tényleges együttműködés. Ehhez a legjobb vállalati forma a klaszter, ugyanis ez adja a legjobb jogi, pénzügyi és gazdasági keretet a térség ezen ágazatának, emellett pedig biztosítja a menedzsmentvállalat útmutatását és növeli a borvidék versenyképességet. Ez a forma már Kaliforniában is bevált. -
Egészségtudatosabb élelmiszer-fogyasztás vizsgálata Zala megyében –A vállalkozások szerepe az egészségmegőrzésben
Az egészségtudatos élelmiszer-fogyasztás vizsgálatával a keresleti és kínálati oldal elemzésén keresztül szeretnénk rávilágítani arra, hogy mennyire nyitottak a fogyasztók a prevencióra és az elmúlt években hogyan változtak meg étkezési szokásaik országosan és Zala megyében. Egészségközpontú munkaszervezéssel nagy hangsúlyt fektetnek ma már a vállalatok a prevencióra, a munkatársak jó fizikai és mentális egészségi állapotának megőrzésére, mert ezáltal hatékonyabbá válhat a munkavégzés. Az eredmények szerint minél kisebb egy vállalkozás, annál családiasabb a hangulat, annál inkább ismeri a munkáltató a munkavállalók igényeit és problémáit, ezért fontosnak tartja a megfelelő béren kívüli juttatások nyújtását (munkahelyi étkeztetés stb.). Fontos az egymásra történő odafigyelés, ami egy nagyobb multinacionális cégnél is jelentkezik, de ott ez leginkább az előírásoknak való megfelelésre vezethető vissza. A vállalati kultúrán belül ez a premisszák szintjén jelenik meg, mivel az egység megerősítését, a jobb közérzet kialakítását, ezáltal a hatékonyabb munkavégzést célozza meg a primer prevenció révén. Azonban előfordul, hogy a kafetéria egyes esetekben bérhelyettesítő eszköz, az egészségtudatosabb táplálkozásra nincsen közvetett hatása, ezt leginkább az élelmiszertrendek és a fogyasztók jövedelemszintje határozza meg.
Jelen tanulmányban méretkategóriánként és vállalkozási formánként vizsgáljuk, hogy milyen különbség van az egészségmegtartó szemléletben, s ennek kapcsán mekkora támogatást élvezhetnek a munkavállalók. A vizsgálat eredményeit meghatározza a munkahelyi környezet minősége és közvetlen/közvetett hatásai, amelyek számos módon befolyásolják az egészségi állapotot. A munkahelyi egészségfejlesztés egyértelműen kifizetődő tevékenység, hiszen hasznából a munkáltató, a munkavállaló és a szociális ellátórendszer egyaránt részesül. Az egészség hosszabb ideig tartó hiánya ugyanúgy veszteséget okozhat a vállalatnak, mint a teljes távolmaradás. A munkáltatók emiatt egyre fontosabbnak érzik a vállalati egészségfejlesztést az egészségmegőrzést elősegítő béren kívüli juttatások nyújtása révén is. -
Az agrárgazdaság hatékonyságának néhány sajátos aspektusa
A világ mezőgazdasága kínálati és keresleti oldalról gyorsuló ütemben változik és újabb és újabb kihívásokkal kerül szembe. Ezek a változások új kihívásokat jelentenek a terület kutatói számára is. A mezőgazdasági termelés hatékonysága növelésének új innovatív módszereit szükséges keresni, ami a kutatás és fejlesztési kiadások, valamint ezen ráfordítások hatékonyságának növelését igényli. A kutatók felelőssége, hogy felhívják a figyelmet az agrár K+F (kutatás-fejlesztés) világtendenciájában rejlő veszélyekre, különösen a magas jövedelmű országokban a közfinanszírozású K+F tevékenység hanyatlásának, stagnálásának következményei, illetve az utóbbi évek dinamikájának jellemzőire. A hatékonyság méréséhez mind a termelés, mind a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) tevékenység területén módszertani fejlesztések szükségesek. A gazdaságpolitikai intézkedések fenntartható fejlődési kritériumait is figyelembe vevő hatékonyságának méréséhez használt teljes tényező hatékonyság, illetve a termelési tényezők felhasználásának társadalmi hatékonysága mérésének nincsen megbízható, általánosan elfogadott módszere. A természeti erőforrások hatékony felhasználásához szükséges azok egységes értékelése, mert aminek nincsen kifejezett pénzértéke, az piaci viszonyok között nem vagy csak nehezen értékelhető. A hatékonyság növelésének lehetőségeit egyre inkább a nem tárgyiasult termelési tényezők területén kell keresni, így például a társadalmi tőke, a tudás, az ismeret, az információ és ezek áramlása területén. A természeti, gazdasági és társadalmi változások növekvő bizonytalansága miatt a jövőbeni kockázatok felmérése és azok kezelése a hatékonyság alakulása szempontjából ugyancsak kiemelt jelentőségű.
E rövid tanulmányban az agrárgazdaság hatékonyságának csak néhány aspektusát érintjük, azonban ezek is rámutatnak arra, hogy a K+F tevékenység intenzitása, a tudományos- műszaki haladás kulcsszerepet játszik a hatékonyság és versenyképesség javításában. Magyarország esetében figyelembe kell venni azt is, hogy a mezőgazdaság eltartóképességét elsődlegesen az élelmiszer-ellátásra rendelkezésre álló terület nagysága határozza meg. Rendelkezésre áll 7,5 millió ha mezőgazdaságilag művelt terület. Többet nem várhat el a társadalom az agráriumtól, mint amit ez a fizikai korlát egyértelműen behatárol.