A legelterjedtebb alternatív mutatószám, az ökolábnyom alkalmazhatósága széles körű, ám leginkább időbeli összehasonlításra használható, az adatgyűjtést végző Global Footprint Network (GFN) ugyanakkor csak 1961-től publikálja az adatokat, így történelmi távlatokban eddig nem volt alkalmazható a mutató. Modellünkben az ökológiai lábnyom és a GDP közötti kapcsolat alapján történeti GDP-adatokból becsültük meg az ökológiai lábnyom nagyságát, majd ezt hasonlítottuk össze a biokapacitással és a népesség számával. Megállapítottuk, hogy a bolygó évente termelődő természeti erőforrásait mekkora arányban használták fel az egyes kor¬okban. Ezt a Föld „telítettségének” neveztük el. Tanulmányunkban az eredményeket az ember bioszféra-átalakító tevékenységének kiemelt időpontjaiban mutatjuk be. Kutatásunk során arra a következtetésre jutottunk, hogy a fenntarthatatlan fejlődés elsődleges oka a túlfogyasztás, nem pedig az amúgy is tetőződni látszó népességnövekedés. Közel 12 ezer éven át ugyanis a bolygó telítettsége arányosan változott a népesség növekedésével, míg az ipari forradalom és a mai gazdasági paradigma térnyerése (kb. 1820) óta a fogyasztás és telítettség mértéke – először a történelemben – messze meghaladja a népesség növekedését.
Blog
-
Vevőelégedettség-vizsgálat tapasztalatai a mezőgazdasági gépek értékesítési folyamatában
A mezőgazdasági gépgyártás és gépforgalmazási piac az elmúlt két évtizedben markánsan átalakult. A forgalomba hozott erőgépek területén európai viszonylatban enyhe növekedés jellemző. A legerőteljesebb változás éppen napjaink aktuális témája Magyarországon, a kereskedők és disztribútorok váltása a nyugati mezőgazdasági gépek forgalmazásánál. A gyártó és az importőr is a saját érdekét képviseli, mégis a vevő dönt.
A tanulmány célja a vevői elégedettség vizsgálata, az azt befolyásoló tényezők feltárása egy Magyarországon több évtizede jelen lévő mezőgazdasági gépforgalmazó példáján, mint speciális piacon keresztül. A téma fontosságát jelzi, hogy a legtöbb cég által elvégzett vevőelégedettségi kutatás, függetlenül a terméktől, nem publikus.
Zárt kérdésekből álló kérdőív alapján készült a kutatás első része, ahol közel 500 vevő által adott válaszok kerültek feldolgozásra. A vevők azok közül kerültek kiválasztásra, akik 2006-ban vásároltak az ötfajta mezőgazdasági géptípusból. További 60 mezőgazdasági vállalkozót kérdeztem meg személyesen és telefonon 2012-ben és 2013-ban, ugyanazon kérdőív alapján. Kutatási eredményeim kimutatták, hogy az általam vizsgált adatbázisban szereplő mezőgazdasági gépeket vásárolt vállalkozók számára nagyobb jelentőséggel bírt a gépekhez kapcsolódó szolgáltatás, mint a gépek gyártására irányuló kérdések. Az adatokat további vizsgálat alá vontam, s azt is megállapítottam, hogy a vevő lojalitása nagy jelentőséggel bír, mégsem hat olyan erővel a kereskedő iránt tanúsított elégedettségre, mint azt az általam összehasonlításra kiválasztott autóipari felmérések mutatták. Mindezekből arra következtetek, hogy a vevők által elismert termék minősége mellett a nagyobb értékesítési siker érdekében a humán erőforrás további fejlesztése, képzése, valamint a meglévő jó munkaerő megbecsülése hoz egy vállalatnak magasabb hozamot. -
Hatékonyság és foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban
A mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepének visszaesése a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan Magyarországon is tapasztalható. Az élőmunka-felhasználás mérséklődését a rendszerváltozás okozta társadalmi, gazdasági változások, továbbá a modern technológiák alkalmazása, a termelési szerkezet leegyszerűsödése, valamint a specializáció és a koncentráció mellett főként a nemzetgazdaság más ágazataiban elérhető magasabb jövedelmek és a kedvezőbb munkakörülmények gyorsították fel az elmúlt évtizedekben. Ennek ellenére a vidéki megélhetés egyik alapvető forrása a mezőgazdaság maradt, melynek önellátási, foglalkoztatási és jövedelemtermelő szerepe összehangolt, célzott, a tényleges fejlesztési szükségletekre reagáló szakpolitikai beavatkozások alkalmazása mellett akár tovább erősödhet. Nemzetgazdasági szempontból elsősorban a piaci lehetőségek kihasználására épülő foglalkoztatásbővítés teremthet fenntartható munkahelyeket. Emellett az ökoszociális célú tevékenységek bővítése is rejt magában mezőgazdasági munkahely-teremtési lehetőségeket.
-
A mezőgazdasági termelői szervezetek-szövetkezetek jelentőségének és helyzetének változása az EU-csatlakozás után
Az Európai Unió 27 tagországában elvégzett 2011–2012-es felmérés szerint a tagországok nagy részében a szövetkezésben rejlő lehetőségeket még nem használják ki, mely megállapítás különösen igaz az új tagországokra, így Magyarországra is. Ennek megfelelően nagyon kismértékű e szervezetek piaci koncentrációja, illetve nagyon alacsony szintű a másodlagos szövetkezetek piaci részesedése is. A tanulmány célja, hogy kritikai áttekintést adjon az ún. új típusú (beszerző, értékesítő, szolgáltató stb.) szövetkezetek, mezőgazdasági termelői szervezetek magyarországi helyzetének és jelentőségének alakulásáról. A cikk emellett elemzi a szövetkezetek előnyeit, illetve a sikeres szövetkezés akadályait és feltételeit, végül javaslatokat fogalmaz meg az együttműködés erősítése érdekében.
-
Hatékonyság és külkereskedelmi versenyképességi vizsgálatok a kelet- és közép-európai országokban: irodalmi áttekintés
Az írás célja a kelet- és közép-európai országok mezőgazdaságának technikai hatékonyságát és külkereskedelmi versenyképességét elemző cikkek irodalmi összefoglalása volt, segítséget nyújtva ezáltal a téma iránt érdeklődő fiatal kutatóknak. Rövid összefoglalónk rámutatott arra, hogy a technikai hatékonyság becslése, akár mikro-, akár makroadatokat használva, számos módszertani kihívás elé állítja az elemzőket. A technikai hatékonysághoz kapcsolódó klasszikus agrárpolitikai kérdésekben ezért nincsenek végleges igazságok, az eredményeket csak óvatosan lehet értelmezni. Az üzemméret és a technikai hatékonyság között nincsen egyértelmű kapcsolat; az eredmények egy része pozitív, míg más becslések negatív kapcsolatot mutatnak. A másik gyakori kérdés, a támogatások és a technikai hatékonyság közötti kapcsolatot illetően szintén különböző eredmények találhatók a megjelent empirikus tanulmányokban. A külkereskedelmi versenyképességre vonatkozó tanulmányok eredményei szerint a várakozásokkal szemben a régió országai nem lettek jelentős agrárexportőrök. Az új elméleti és módszertani eredmények alkalmazása az agrár-külkereskedelem elemzésében sokat segíthet az új tagállamok külkereskedelmi integrációjának jobb megértésében. Röviden, számos tennivaló marad még az új kutatónemzedékek számára, hogy jobban megérthetővé váljon a régió és benne Magyarország mezőgazdaságának fejlődése.