A téma kutatása olyan szakterület részét jelenti, amely Magyarországon még nagyon szűk szegmenst alkot. A szerzők kvalitatív és kvantitatív módszereket alkalmaztak, melyek során egy országos, 1000 fős reprezentatív kérdőíves felmérést, valamint azok háttérváltozó-eredményeiből származó szignifikáns kapcsolatokra épülő fókuszcsoportos vizsgálatot végeztek el három városban (Mosonmagyaróvár, Debrecen és Kaposvár), ahol azonos elemszámmal (8 fő) és paraméterekkel rendelkezőket vontak be. A kutatás során eredményül kapták, hogy a Közép-Magyarország régióban a legmagasabb, az Észak-Alföld régióban pedig a legalacsonyabb a válaszadók egészségtudatossága.
A fókuszcsoportos vizsgálat részeként sor került egy organoleptikus vizsgálatra is, ahol három termékkategóriát (tej, ivójoghurt és natúr joghurt) értékeltek (funkcionális és konvencionális tejtermék) „vakteszt” keretében a résztvevők a megadott szempontok szerint. A funkcionális tejtermékek megismerését az egyik oldalról a fogyasztók érdeklődően, míg a másik oldalról elutasítóan fogadják, többnyire az értelmezés hiánya miatt. A résztvevők véleménye szerint a funkcionális tejtermékek hiába rendelkeznek többlet-egészségügyi hatással, tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokkal, ha az árukat túl magasnak ítélik meg a fogyasztók. Végső következtetésként megállapítható, hogy a funkcionális tejtermékek tudatos fogyasztásának erősítéséhez az egészségtudatosságon és a termékek ismertségén kívül társadalmi szintű összefogás is szükséges.
Blog
-
A funkcionális tejtermékek fogyasztói megítélése regionális összehasonlítás tükrében
-
Egy speciális védjegy, a Nemzeti Parki Termék védjegy lehetséges szerepe fogyasztói felmérés eredményei alapján
A Vidékfejlesztési Minisztérium egy új és egyedülálló védjegyet vezetett be a hazai piacra, amely 2012-től vált országosan elterjedtté. Ez a speciális védjegy az egyes nemzeti parkok területén már régóta létező, hagyományos módon előállított, kiváló minőségű termékekre kerülhet rá. Alkalmazásának célja a környezettudatosság növelése, a társadalmi megítélés javítása, s a gazdasági együttműködés mellett a természetvédelmi területeken működő helyi vállalkozók, gazdálkodó szervezetek támogatása, termékeik, szolgáltatásaik megbecsültségének növelése és a piaci lehetőségek bővítése volt.
A nemzeti parkok látogatói között 2012-ben lefolytatott felmérés alapján megállapítható, hogy bár a gazdálkodók számára egyértelmű előnyt biztosító Nemzeti Parki Termék védjegy bevezetését az említett érintettek üdvözölnék, az árujelzők rengetegében kiigazodni próbáló fogyasztók megítéléséről az említett védjegy kapcsán semmiféle információ nem áll rendelkezésre. Éppen ezért a kutatás a Nemzeti Parki Termék védjegy piaci relevanciáját vizsgálja kérdőíves felmérés segítségével a fogyasztók körében. A cikk a vizsgálat legfontosabb eredményeit ismerteti.
A megkérdezettek védjegyekről kialakult ismeretei még meglehetősen felszínesek, és terméktípusonként is eltérések tapasztalhatók. Az élelmiszerekhez köthető védjegyismereteik alaposabbak, mint a non food termékekhez köthetők. A Nemzeti Parki Termék védjegy iránt kiemelkedően nagy a megkérdezettek bizalma, mert reményeik szerint az állam jelenléte biztosítékként szolgál számukra, s további társadalmi hasznosságot is várnak az e védjeggyel ellátott termékektől. A válaszadók a védjegy társadalmi többletértékét annak gazdasági haszna fölé helyezik. A térség munkaerő-keresletének növekedését, a régió hagyományainak továbbörökítését, a helyi kultúra és néprajzi hagyományok megőrzését, valamint a helyi alapanyagok iránti kereslet növekedését várják e speciális védjegy bevezetésétől, s ily módon a Nemzeti Parki Termék védjegy társadalmi hasznosságát többre becsülik, mint a nemzeti parki termék vásárlása révén keletkező gazdasági előnyöket. -
Online kérdőíves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerzőinek körében
A Gazdálkodás című tudományos folyóirat 1957 óta jelen van a hazai szaklapok között, ezalatt az egyik legkiemelkedőbb folyóirattá vált az agrárökonómia területén. A Gazdálkodás szerkesztőbizottsága úgy gondolta, ennyi év távlatában szükséges lenne megismerni az olvasók, illetve szerzők véleményét a lapról, mivel az ő megállapításaik, kritikáik, illetve javaslataik ismerete nélkül manapság már nem lehet megfelelően felépíteni és működtetni egy tudományos folyóiratot.
Az online kérdőíves megkérdezés legfőbb célja a Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirattal kapcsolatos olvasói, illetve szerzői elvárások, vélemények feltérképezése volt. Kíváncsiak voltak, hogy az előfizetői kör preferenciái miben változtak az évek során a lap beszerzését, illetve az egyes rovatok és cikkek jellemzőit illetően. A megkérdezés alapját egy 800 címet tartalmazó e-mail lista képezte, amelyből 175 értékelhető válasz érkezett vissza. A kérdőíves kutatás nem reprezentatív módon zajlott.
A következőkben a legfontosabb eredményeket emeljük ki. A válaszadók háromnegyed része jelenleg nyomtatott formában jut hozzá a laphoz, azonban a jövőt illetően az online felület preferálása szembetűnő. A folyóirat előfizetési díját megfelelőnek minősítették. A lap formai megjelenését és tudományos színvonalát egyaránt jó körüli értékeléssel minősítették. Az olvasók és szerzők számára szükséges információk esetében az alkalmazott kutatások tudományos eredményei bizonyultak a legfontosabb információtípusnak. A rovatok közül a tanulmány rovat kiugróan a legnépszerűbbnek bizonyult. A megkérdezettek 80%-a járt már a Gazdálkodás honlapján, és 94%-uk szerint a nemzetközi elektronikus rendszerekben is meg kell majd jelentetni a cikkeket a jövőben. A lapban a válaszadók több mint 70%-a publikált már, az eddig nem publikálók leginkább az időhiányt, a zökkenőmentes befogadást és elbírálást említették meg, valamint a kutatási eredményekben való jobb előrehaladást, illetve a magasabb szakmai színvonalat és az impakt faktoros besorolást hiányolták. -
Gondolatok az élelmiszer-gazdasági szövetkezés gazdasági lényegéről és integrációs jelentőségéről
A szövetkezés létjogosultságát – a változatosabb intézményi struktúra előnyei mellett – számos gazdasági ok, például koordinációs-integrációs előnyök (hosszú távú értékesítési csatorna biztosítása, tranzakciós költségek és kockázat csökkentése, valamint a gazdálkodók megélhetésének, jövedelmének növelése) mellett a bizalom és az informális kapcsolatok, végső soron pedig a társadalmi tőke erősítése egyaránt aláhúzza. A tanulmány célja – Ihrig Károly elméletének segítségével – a (mezőgazdasági) szövetkezés gazdasági lényegének megvilágítása, másrészt az ún. előmozdító típusú szövetkezés integrációs jelentőségének és létrejötte feltételeinek vázlatos elemzése. Követve Ihrig Károly „tanácsát”, aki a szövetkezet és a tag közötti kapcsolat (dinamikus) elemzésében látta a szövetkezés gazdasági lényege megfejtésének kulcsát, elsősorban maga a folyamat, az egyes (potenciális) szövetkezők közötti gazdasági (és társadalmi) interakciók állnak az elemzés középpontjában. Összefoglalva megállapítható, hogy a termelők nagyobb alkuerejének és magasabb piaci részesedésének az egész marketingcsatorna számára pozitív üzenete van, beleértve a fogyasztókat is, akik szövetkezeteken és más termelői tulajdonú szervezeteken keresztül megbízhatóbb és gyakran jobb minőségű termékekhez jutnak hozzá. Elterjedésüket azonban hátráltatja, hogy a magyar társadalomban még mindig alacsony szintű a bizalom és a fogyasztói közösségtudat, ezért szükséges a szemléletformálás, az együttműködési formák megismertetése, illetve ösztönzési rendszer kiépítése. A szövetkezés: alulról építkező, társadalmi önszerveződő folyamat, melynek távlati célja akár a fogyasztási és értékesítő szervezetek (szövetkezetek) tevékenységének (akár informális) összekapcsolása is lehet. Külföldi tapasztalatok gondos adaptálásával figyelmet kell fordítani a gazdák és a fogyasztók felkészítésére; kedvezményes rövid távú hitelek biztosítására a szövetkezetek számára forgóeszköz-finanszírozásra, valamint (például áfacsökkentéssel) a feketegazdaság visszaszorítására.