Blog

  • A világ libahústermelésének és –kereskedelmének alakulása az elmúlt évtizedekben

    A libahús táplálkozásbiológiai értéke miatt funkcionális élelmiszer, húsminősége kiváló, gasztronómiai értéke jelentős. Ázsiában fontosak a ludak a lakosság élelmezésében, az éhínség csökkentésében, mivel táplálékuk nagy részét helyben termelhető takarmányokból fedezik. A fejlett országokban az intenzívebb termék-előállítás
    és az állatjóléti, környezetvédelmi követelmények okán költségesebb, ezért a libahús szezonálisan fogyasztott prémiumtermék. Az összbaromfihúsból negyed század alatt a libahús aránya 2,5, mennyisége 8,3-szorosára nőtt. A fejlődés üteme valamennyi baromfifajét meghaladta.
    A libatartás Ázsiára koncentrálódik, 2010-ben a világ libahústermelésének 95,2%-át adta, ezt követte Európa 2,5 és Afrika 2,1%-kal. Az ázsiai termelés 99,5%-át Kína adja, ahol kormányprogrammal segítik a lúdtartást. A tíz vezető lúdtenyésztő ország között 2010-ben 3 ázsiai, 2 afrikai és 5 európai állam volt. Európában Magyarország és Lengyelország szerepe kiemelkedő. Hazánk víziszárnyas-tartását – a hízottmáj-termelés és tollszedés miatt – szélsőséges állatvédők szakmailag megalapozatlan támadásai következtében az utóbbi években súlyos veszteségek érték, így a libahústermelésben a lengyelek átvették a vezetést.
    A libahús 2%-a kerül a világforgalomba. Ázsiában Kína a legfőbb forgalmazó, Európában a libahús csaknem egésze az EU -ban értékesül. A lengyelek, kínaiak és a magyarok adták 2009-ben az export 91,8%-át. Jelentős felvevő Németország, melynek legfontosabb beszállítói a magyarok és a lengyelek. Az igényesebb vásárlóknál a termék-előállítás állatjóléti és környezetvédelmi megítélése is fontos, ezeket a termelők igyekszenek kielégíteni. Némely ország ezért a libamájtermelést, a tollszedést is beszüntette. Magyarország a vásárlókat termékcímkézéssel tájékoztatja a végtermékelőállítás módjáról. A fogyasztói bizalom megtartásáért a termelőknek egyre szigorodó követelményeket kell érvényesíteniük, nélkülük piacvesztésre és a lúdtartás termékszerkezetében is módosításra lehet számítani.

  • Mezőgazdasági egyéni vállalkozók adóterhének alakulása Magyarországon (2000–2010)

    A magyar mezőgazdasági termelés szervezeti, gazdálkodási formája igen sokszínű, a tevékenység mérete és szerkezete változatos, az eredményesség változékony. Az Európai Unió tagállamainak többségétől is eltér az üzemstruktúrája. A tanulmány idősorosan vizsgálja a mezőgazdasági egyéni vállalkozók adóterhének alakulását 2000 és 2010 között, kitérve az adóalanyok számának, átlagos adóterhelésének alakulására. 2000-ben 16 647 fő, míg 2010-ben 13 155 fő mezőgazdasági egyéni vállalkozó teljesített szja-bevallást, közülük 2000-ben 43,1%, 2010-ben 52,4% vallott be nyereséget. A vizsgálat során statisztikai módszerekkel tártam fel összefüggéseket az adóterhek alakulása és a jogszabályi változások között. Az egyéni vállalkozók esetében a bevétel emelkedésének oka a minimálbér (mely járulékalapot meghatározó tényező, és a vállalkozói kivétet is nagymértékben befolyásolja), a végrehajtott ellenőrzések száma és a kivethető szankciók mértékének növekedése volt. Az egy főre vetített költség az egyéni vállalkozóknál 82%-kal emelkedett a vizsgált időszakon belül. Az elemzésben az adóteher-változás, a változást kiváltó tényezők közötti összefüggések, kapcsolatok vizsgálatára került sor.

  • Magyarország élelmiszer-gazdasági export-versenyképességének elemzése

    Magyarország élelmiszer-gazdasági exportja dinamikusan emelkedett az utóbbi évtizedben, azonban a konstans piaci részesedés (CM S) elemzés szerint szinte kivétel nélkül a piaci nagyság növekedése hozta az exportbővülést. A piaci összetételhatás a vizsgált országokban többnyire pozitív, de kis értékű, míg a versenyhatás jelentősen negatív volt, vagyis a magyar kivitel kevésbé tudott alkalmazkodni a célpiacok keresletének változásához.
    A magyar agrárkivitel alakulása a vizsgált időszakban sikeresnek tekinthető Olaszország és Szlovákia esetében, ahová a piaci növekedés ütemén felül bővítettük kivitelünket. A kereslet növekedésétől, azaz a lehetőségektől elmaradó exportváltozást mértünk viszont Lengyelország és Oroszország esetében, ahol a gyengülő versenyképesség gyakorlatilag megfelezte a piaci nagyság és a piaci összetétel hatásából adódó potenciális kivitelnövekményt.
    Az ár- és minőségi versenyképességet elemző számítások azt igazolták, hogy inkább a relatív olcsóbb termékek tudtak piaci pozícióikon javítani: a német piacon ez a repcemagra és a kukoricára, az olasz piacon pedig a búzára és a kukoricára volt igaz. A megvizsgált hústermékek ezzel szemben átlagos árfekvést és stabil piaci pozíciót mutattak a német és az olasz piacokon.

  • Adalékok a megújuló energiaforrásokra alapozott projektek fenntarthatósági értékeléséhez

    A globális ökológiai problémák a fenntarthatóság felé való átmenetet sürgetik, ennek eredményessége érdekében azonban a környezet- és fejlesztéspolitikai tervezésben a megújuló energiaforrások értékelését a lehető legalaposabban, komplex módon kell elvégezni. Tanulmányunk célja a megújuló energiaforrásokra alapozott technológiák összehasonlítása az alapján, hogy mennyire járulnak hozzá a környezeti állapot megóvásának, a gazdaság és a társadalom fejlődésének együttes igényéhez – tehát a fenntartható fejlődéshez. Munkánk során felmértük a hazai szakértők véleményét a megújuló energetikai technológiák fenntarthatósági jellemzőinek fontosságáról. A megkérdezettek a területigényt és a társadalmi vonatkozásokat tartották a leglényegesebbnek. Ezt követően 23 magyar projekt elemzése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy előnyben részesítendők a helyi jövedelmet fokozottan termelő beruházások, valamint hogy kiemelten támogatandó projektek a nagyobb szélerőműparkok, a geotermikus távfűtés, illetve a kisléptékű biomassza-tüzelés.

  • A kiskereskedelmi árak elemzése néhány édesvízi haltermék hazai piacán

    A tanulmányban a szerzők néhány piacvezető halászati termék – az élő ponty, pontyszelet, busaszelet, afrikaiharcsa-filé – kiskereskedelmi árait elemzik ötéves időszakban (2007–2011). Négy kereskedelmi szervezetben (Budapesti Központi Vásárcsarnok vagy Nagycsarnok, AUCHAN, CORA, TESCO) vizsgálták az árak évenkénti változásait, eloszlását, szórásértékeit, az élő és feldolgozott termék árképzésének kölcsönhatását, valamint az értékesítésben alkalmazott akciókat. Megállapítható, hogy a haltermékek áremelkedése (22,8%) elmarad az élelmiszerek KSH által közölt adataitól (26,3%). A vizsgált hipermarketekben a feldolgozott és élő ponty áraránya nem követi a feldolgozási veszteség által indokolt értéket, mivel a hagyományos halértékesítés közel 25%-kal olcsóbban kínálta a szeletelt pontyot. A busaszelet és az afrikaiharcsa-filé árai eltérő módon változtak a halboltokban és az áruházi láncokban. A Nagycsarnok üzleteiben a busát, a hipermarketekben az afrikai harcsát kínálták alacsonyabb áron. Az áralakulások szórásainak vizsgálata azt mutatja, hogy az áruházi láncok kiskereskedelmi árai mutattak nagyobb szórást. A vizsgált termékek akciós értékesítési aránya az élő ponty esetében 33% volt, míg a feldolgozott termékek 19-25% hányadot mutattak.

  • Az uniós iskolatej- és iskolagyümölcs-program tapasztalatai Magyarországon

    Az iskolatej- és iskolagyümölcs-program magyarországi tapasztalatainak vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a közoktatási intézmények alapvetően elégedettek voltak mindkét programmal, és szívesen vesznek részt azokban. A kérdőíves felmérésben részt vevő beszállítók, illetve iskolák hasonlóan ítélték meg az iskolatej- és az iskolagyümölcs-programot. Az iskolák a programok jótékony hatását elsősorban abban látják, hogy a gyerekek rendszeresebben fogyasztanak gyümölcsöt és tejterméket, javult a hátrányos helyzetű gyerekek táplálkozása. Ugyanakkor a beszállítók és az oktatási intézmények is egyetértettek abban, hogy az iskolatej- és iskolagyümölcs-programban való részvétel növelte az adminisztrációs terheket, ezért a nagyobb hatékonyság érdekében szükséges a programokhoz kapcsolódó adminisztráció egyszerűsítése.
    Az iskolatej-, illetve az iskolagyümölcs-programban való részvétel értékelésének faktoranalízisét az iskolák körében végeztük el, és egyaránt három faktort képeztünk: egészség, kapcsolat és szociális helyzet. Mindkét program esetében a kapcsolat faktora szerepelt a legnagyobb súllyal.
    Az iskolák iskolatejprogramban történő részvételét klaszteranalízissel vizsgálva azt az eredményt kaptuk, hogy az iskolák csaknem 23 százaléka mindhárom faktort egyszerre fontosabbnak tartotta az átlagosnál, míg az iskolagyümölcs-program tekintetében egyetlen iskola sem volt, amelyik a három faktort egyszerre vélte volna az átlagosnál fontosabbnak.

  • A CO2-adó bevezetésének várható hatása Magyarországon

    A kutatókat egyre inkább foglalkoztatja az a kérdés, hogy a környezetpolitika eszközei (pl. környezeti adók) hogyan alkalmazhatók a magyar gazdaság válsághelyzetének feloldására. Környezetgazdászok szerint a zöld gazdaság képes hozzájárulni a gazdaság rövid távú stabilizálásához. A cikk bemutatja, hogy egy esetleges CO2-adó bevezetése révén, 2008–2009. évi adatokra támaszkodva, mennyi többletbevételhez juthatna a költségvetés, valamint vizsgálja a többletbevétel felhasználási lehetőségeit. Modellszámítások eredményei kimutatják, hogy a hazai üvegházhatású gázkibocsátás mértéke után bevezetett 10 EUR/t mértékű CO2-adóból származó bevétel valamivel több mint 2% nagyságrendű személyi jövedelemadókulcs-csökkentést vagy közel 3% társadalombiztosítási járulékkulcs-csökkentést tenne lehetővé, illetve nagyságrendileg 200 Mrd forint összeg állna rendelkezésre energiaracionalizáló programok támogatására. Megállapítható, hogy a hazai csökkenő mértékű CO2-kibocsátás – a vizsgálat során alkalmazott adómérték mellett – szűk adóalapot jelent markáns hatás eléréséhez. Az adóátváltás hatása csökkenő CO2-kibocsátás és növekvő SZJA- és TB-bevételek esetén egyre kevésbé jelentős. Az adóreform hatásának erősségét az adó mértéke és az árfolyamváltozás jelentősen befolyásolja. Az elvégzett vizsgálatokból nem vonható le egyértelműen az a következtetés, hogy a hazai adórendszer megváltoztatásával, a társadalmi terhek átcsoportosításával a környezeti állapot javulásán túl gazdasági növekedésben és a foglalkoztatottság növekedésében számottevő javulás következne be.