A globális ökológiai problémák a fenntarthatóság felé való átmenetet sürgetik, ennek eredményessége érdekében azonban a környezet- és fejlesztéspolitikai tervezésben a megújuló energiaforrások értékelését a lehető legalaposabban, komplex módon kell elvégezni. Tanulmányunk célja a megújuló energiaforrásokra alapozott technológiák összehasonlítása az alapján, hogy mennyire járulnak hozzá a környezeti állapot megóvásának, a gazdaság és a társadalom fejlődésének együttes igényéhez – tehát a fenntartható fejlődéshez. Munkánk során felmértük a hazai szakértők véleményét a megújuló energetikai technológiák fenntarthatósági jellemzőinek fontosságáról. A megkérdezettek a területigényt és a társadalmi vonatkozásokat tartották a leglényegesebbnek. Ezt követően 23 magyar projekt elemzése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy előnyben részesítendők a helyi jövedelmet fokozottan termelő beruházások, valamint hogy kiemelten támogatandó projektek a nagyobb szélerőműparkok, a geotermikus távfűtés, illetve a kisléptékű biomassza-tüzelés.
Blog
-
A kiskereskedelmi árak elemzése néhány édesvízi haltermék hazai piacán
A tanulmányban a szerzők néhány piacvezető halászati termék – az élő ponty, pontyszelet, busaszelet, afrikaiharcsa-filé – kiskereskedelmi árait elemzik ötéves időszakban (2007–2011). Négy kereskedelmi szervezetben (Budapesti Központi Vásárcsarnok vagy Nagycsarnok, AUCHAN, CORA, TESCO) vizsgálták az árak évenkénti változásait, eloszlását, szórásértékeit, az élő és feldolgozott termék árképzésének kölcsönhatását, valamint az értékesítésben alkalmazott akciókat. Megállapítható, hogy a haltermékek áremelkedése (22,8%) elmarad az élelmiszerek KSH által közölt adataitól (26,3%). A vizsgált hipermarketekben a feldolgozott és élő ponty áraránya nem követi a feldolgozási veszteség által indokolt értéket, mivel a hagyományos halértékesítés közel 25%-kal olcsóbban kínálta a szeletelt pontyot. A busaszelet és az afrikaiharcsa-filé árai eltérő módon változtak a halboltokban és az áruházi láncokban. A Nagycsarnok üzleteiben a busát, a hipermarketekben az afrikai harcsát kínálták alacsonyabb áron. Az áralakulások szórásainak vizsgálata azt mutatja, hogy az áruházi láncok kiskereskedelmi árai mutattak nagyobb szórást. A vizsgált termékek akciós értékesítési aránya az élő ponty esetében 33% volt, míg a feldolgozott termékek 19-25% hányadot mutattak.
-
Az uniós iskolatej- és iskolagyümölcs-program tapasztalatai Magyarországon
Az iskolatej- és iskolagyümölcs-program magyarországi tapasztalatainak vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a közoktatási intézmények alapvetően elégedettek voltak mindkét programmal, és szívesen vesznek részt azokban. A kérdőíves felmérésben részt vevő beszállítók, illetve iskolák hasonlóan ítélték meg az iskolatej- és az iskolagyümölcs-programot. Az iskolák a programok jótékony hatását elsősorban abban látják, hogy a gyerekek rendszeresebben fogyasztanak gyümölcsöt és tejterméket, javult a hátrányos helyzetű gyerekek táplálkozása. Ugyanakkor a beszállítók és az oktatási intézmények is egyetértettek abban, hogy az iskolatej- és iskolagyümölcs-programban való részvétel növelte az adminisztrációs terheket, ezért a nagyobb hatékonyság érdekében szükséges a programokhoz kapcsolódó adminisztráció egyszerűsítése.
Az iskolatej-, illetve az iskolagyümölcs-programban való részvétel értékelésének faktoranalízisét az iskolák körében végeztük el, és egyaránt három faktort képeztünk: egészség, kapcsolat és szociális helyzet. Mindkét program esetében a kapcsolat faktora szerepelt a legnagyobb súllyal.
Az iskolák iskolatejprogramban történő részvételét klaszteranalízissel vizsgálva azt az eredményt kaptuk, hogy az iskolák csaknem 23 százaléka mindhárom faktort egyszerre fontosabbnak tartotta az átlagosnál, míg az iskolagyümölcs-program tekintetében egyetlen iskola sem volt, amelyik a három faktort egyszerre vélte volna az átlagosnál fontosabbnak. -
A CO2-adó bevezetésének várható hatása Magyarországon
A kutatókat egyre inkább foglalkoztatja az a kérdés, hogy a környezetpolitika eszközei (pl. környezeti adók) hogyan alkalmazhatók a magyar gazdaság válsághelyzetének feloldására. Környezetgazdászok szerint a zöld gazdaság képes hozzájárulni a gazdaság rövid távú stabilizálásához. A cikk bemutatja, hogy egy esetleges CO2-adó bevezetése révén, 2008–2009. évi adatokra támaszkodva, mennyi többletbevételhez juthatna a költségvetés, valamint vizsgálja a többletbevétel felhasználási lehetőségeit. Modellszámítások eredményei kimutatják, hogy a hazai üvegházhatású gázkibocsátás mértéke után bevezetett 10 EUR/t mértékű CO2-adóból származó bevétel valamivel több mint 2% nagyságrendű személyi jövedelemadókulcs-csökkentést vagy közel 3% társadalombiztosítási járulékkulcs-csökkentést tenne lehetővé, illetve nagyságrendileg 200 Mrd forint összeg állna rendelkezésre energiaracionalizáló programok támogatására. Megállapítható, hogy a hazai csökkenő mértékű CO2-kibocsátás – a vizsgálat során alkalmazott adómérték mellett – szűk adóalapot jelent markáns hatás eléréséhez. Az adóátváltás hatása csökkenő CO2-kibocsátás és növekvő SZJA- és TB-bevételek esetén egyre kevésbé jelentős. Az adóreform hatásának erősségét az adó mértéke és az árfolyamváltozás jelentősen befolyásolja. Az elvégzett vizsgálatokból nem vonható le egyértelműen az a következtetés, hogy a hazai adórendszer megváltoztatásával, a társadalmi terhek átcsoportosításával a környezeti állapot javulásán túl gazdasági növekedésben és a foglalkoztatottság növekedésében számottevő javulás következne be.