A kutatókat egyre inkább foglalkoztatja az a kérdés, hogy a környezetpolitika eszközei (pl. környezeti adók) hogyan alkalmazhatók a magyar gazdaság válsághelyzetének feloldására. Környezetgazdászok szerint a zöld gazdaság képes hozzájárulni a gazdaság rövid távú stabilizálásához. A cikk bemutatja, hogy egy esetleges CO2-adó bevezetése révén, 2008–2009. évi adatokra támaszkodva, mennyi többletbevételhez juthatna a költségvetés, valamint vizsgálja a többletbevétel felhasználási lehetőségeit. Modellszámítások eredményei kimutatják, hogy a hazai üvegházhatású gázkibocsátás mértéke után bevezetett 10 EUR/t mértékű CO2-adóból származó bevétel valamivel több mint 2% nagyságrendű személyi jövedelemadókulcs-csökkentést vagy közel 3% társadalombiztosítási járulékkulcs-csökkentést tenne lehetővé, illetve nagyságrendileg 200 Mrd forint összeg állna rendelkezésre energiaracionalizáló programok támogatására. Megállapítható, hogy a hazai csökkenő mértékű CO2-kibocsátás – a vizsgálat során alkalmazott adómérték mellett – szűk adóalapot jelent markáns hatás eléréséhez. Az adóátváltás hatása csökkenő CO2-kibocsátás és növekvő SZJA- és TB-bevételek esetén egyre kevésbé jelentős. Az adóreform hatásának erősségét az adó mértéke és az árfolyamváltozás jelentősen befolyásolja. Az elvégzett vizsgálatokból nem vonható le egyértelműen az a következtetés, hogy a hazai adórendszer megváltoztatásával, a társadalmi terhek átcsoportosításával a környezeti állapot javulásán túl gazdasági növekedésben és a foglalkoztatottság növekedésében számottevő javulás következne be.
Blog
-
Az agrár-közgazdaságtan és a bioökonómia: a 28. Nemzetközi Agrárközgazdasági Konferencia tapasztalatai
A Nemzetközi Agrárközgazdasági Társaság (IAAE) 28. alkalommal rendezte meg kongresszusát Brazíliában 2012. augusztus 18–24. között, közel 40 ország mintegy 700 agrárközgazdászának részvételével, köztük számos nemzetközi, regionális és országos társaság és szervezet vezetőinek közreműködésével. A kongresszus mottója a bioökonómia volt, ennek jegyében a hét nap alatt 180 szekcióban közel 700 előadás hangzott el. A kongresszus kitűnő alkalmat biztosított a szakma kutatási irányainak követésére, ötletek gyűjtésére és a kapcsolatok építésére-ápolására is. A cikk célja, hogy a konferencián szerzett tapasztalatokat a teljesség igénye nélkül bemutassa az egyes napok programjainak rövid áttekintésével. Összességében világos, hogy a szakma legmagasabb szintű találkozója méltán lehet büszke hírnevére, és reméljük, hogy a cikk elolvasása minél több hazai kollégát ösztönöz a soron következő, 2015-ös milánói kongresszuson való részvételre.
-
A MAGYAR ÉLELMISZER-GAZDASÁG 2011. ÉVI HELYZETE
A mezőgazdaság számára kimagasló volt a 2011. év, mivel a nemzetgazdasági növekedés súlypontja az utolsó két negyedévben az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át. Ezzel a mezőgazdasági hozzájárulás a nemzetgazdasági GDP-ben 3,2%-ról 4,6%-ra nőtt. Az adatok alapján kijelenthető, hogy a mezőgazdaság – alacsony bázisról induló – megnövekedett teljesítménye nélkül a nemzetgazdaság csak minimális gazdasági növekedést tudott volna felmutatni a 2011. évben.
A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2011-ben 2169 milliárd forint volt, ami folyó áron számítva 28,8%-kal magasabb, mint 2010-ben, és a valaha számított legmagasabb érték. A mezőgazdaság által előállított javak ára átlagosan 17%-kal, a kibocsátás volumene 10%-kal nőtt. A növényi termékek magas hozamai mellett hosszú évek után először az állati termékek kibocsátása is nőtt. A kibocsátás értékének növekedését a növényi és az állati termékek esetében is jelentős áremelkedés erősítette.
A kedvezően alakuló termésátlagok mellett a fontosabb szántóföldi növények esetében a belvíz- és árvízkárok mérséklődésével a 2010. évihez képest nagyobb betakarított terület is hozzájárult a termésmennyiség emelkedéséhez.
Az állattenyésztési ágazatok helyzetének elemzése során megállapítható, hogy az ágazatok legsúlyosabb problémái nem csak speciálisan ágazati, hanem gyakran horizontális jellegűek. Az állatállomány nagysága a 2011. december 1-jei adatok alapján elmaradt az előző évitől, csak a szarvasmarha-állomány gyarapodott mérsékelten (2%).
Az élelmiszer-feldolgozó ipar termelésének volumene 2011-ben 2,5%-kal nőtt, megtörve a megelőző évek csökkenő tendenciáját. Jellemző maradt azonban az a folyamat, hogy a belföldi értékesítésben visszaesés tapasztalható.
Hazánk és az EU vidéki területein a népesség elöregedése tovább folytatódik, az átlagéletkor magas, egyre kevesebb a fiatal. A korösszetételt vizsgálva hazánkban a legidősebb (65 éven felüli) korosztály aránya minden térségtípusban 2-5%-kal magasabb a legfiatalabb (0–14 éves) korosztályénál. Ez az eltartóképesség csökkenését vonja maga után, ami pedig számos gazdasági-társadalmi probléma oka.
Az új kormány második évének tevékenységét továbbra is az ágazat középhosszú távú fejlődési pályájának stabilizálása motiválta. A 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy a vidéki térségek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot és a vidéki élet értékeit középpontba állító vidékpolitika valósuljon meg.