Blog

  • Gondolatok egy üzemszabályozási törvény indokoltságáról

    Az agrárüzemek elemeinek, alapításának és forgalmának önálló szabályozása nemcsak a magántermelői és családi gazdaságok személyi és vagyoni viszonyainak szabályozását teszi lehetővé, de elkerülhetetlenül előtérbe kerül a jogi személyek által hasznosított magántulajdonú földek, élő és holt felszerelés forgalmi helyzeteinek szabályozásában, sőt felhasználható a jogi személyek által alapított üzemek vagyoni viszonyai szabályozásában is.
    Az üzemtörvény objektív, egyértelmű és világos képet nyújt a mezőgazdasági termelők technikai-gazdasági állapotáról, kapacitásáról, az agrár hardware-ről. Ezt a rendszert az üzemi eszközök: termőföld, gépek, berendezések, állatállomány, támogatások, pénzügyi kedvezmények forgalmába történő állami beavatkozás esetén a szabályozás alapjaként és a beavatkozások viszonyítási pontjaként lehet alkalmazni. Az üzem maga is a forgalom tárgyává válik mind az élők között (átruházások, biztosítékul adás), mind halál esetére.

  • Az ukrajnai munkavállalók munkavállalási jellemzői Magyarországon

    A szomszédos országok közötti munkaerő-áramlás lehetőségei egyre fontosabb kérdéssé válnak Magyarország keleti határainak mentén, a régóta rendkívül rossz foglalkoztatási helyzet, a kevés álláshely miatt az itt élők félnek leginkább a konkurenciától. Az ukrajnai állampolgárok létszáma alapvetően két régióra koncentrálódik, az Észak-Alföld régióra és a Közép-Magyarország régióra. Kutatásunk célkitűzése, hogy pontos képet kapjunk a Magyarországon lévő ukrajnai állampolgárok foglalkoztatási sajátosságairól.
    Az ukrajnai munkavállalók fontosabb jellemzői: döntő többségük férfi, középkorú, alapvetően elégedettek a fizetéssel, a kedvezőbb kereseti lehetőség a legfőbb vonzerő számukra, szerény igényeket támasztanak a munkával, illetve a munkaadójukkal szemben, többségük nem kíván letelepedni Magyarországon.
    Megállapítottuk, hogy Ukrajnából döntően magyar ajkú munkavállalók érkeztek, így a magyar igazolványok hatáskörének bővítésével, egyszerűsített ügyintézés bevezetésével könnyebbé válna a hivatalos munkavállalás. Ez a javaslatunk azóta messzemenően teljesült a magyar nemzetiségű, de nem magyar állampolgárok részére lehetővé tett magyar állampolgárság gyors megszerzésének lehetőségével.
    Sok esetben azért kezdeményezték a letelepedést a munkavállalók – és fektettek be súlyos összegű pénzeket a letelepedés folyamatába –, mert azáltal kedvezőbb helyzetbe kerültek, és ugyanolyan feltételekkel dolgozhattak, mint magyarországi kollégáik.

  • Stratégiai ágazat-e az élelmiszer-gazdaság? (Műhelyvita-összegzés)

    A műhelybeszélgetésen elhangzottak alapján megállapítható, hogy noha az élelmiszer-gazdaság makrogazdasági jelentősége a gazdaság fejlődésével, átalakulásával párhuzamosan csökkent, mégis több szempontból indokolt kiemelt kezelése. Az alábbi főbb megállapítások fogalmazhatók meg.
    Elsőként: Az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaságon belül jelentősebb szerephez jutna abban az esetben, ha magasabb hozzáadott értéket képviselő, kézimunka-igényes termékeket állítana elő, és ezeket exportálná, így tovább javítaná a külkereskedelmi mérleget. Az agrobiznisz 12-13%-os (ezen belül a mezőgazdaság 3%-os) gazdasági teljesítménye nem elegendő a húzóágazat minősítéshez, de Magyarország esetében a sikerágazat „státusz” reálisan elérhető.
    Másodsorban: Stratégiai fontosságú lenne a vidéki foglalkoztatás színvonalának nagymértékű javítása. A helyi termelés fokozottabb támogatásával, az önkormányzati szervezetek tevékenységének bővítésével, valamint az élőmunka-igényes ágazatok (lásd: zöldség-, gyümölcs-ágazat) preferálásával nem csupán a foglalkoztatásbővítés mint kiemelt kormányzati célkitűzés valósulna meg, hanem az erodált mezőgazdasági teljesítmény is javítható lenne.
    Harmadrészt: A rendszerváltás egy atomizált, szervezetlen, elaprózott birtokstruktúrát eredményezett Magyarországon, amely nem tud versenyképes lenni. A rendszerváltozást követően a gazdasági környezet jelentős mértékű átalakulása, s ezzel összefüggésben az értékesítési lehetőségek és feltételek gyakori és hektikus változásai mind az alapanyagot előállító mezőgazdaságot, mind pedig az alapanyagokat feldolgozó élelmiszeripart nehéz helyzetbe hozták. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar visszanyerhetné méltó hírét, ha a magyar termelők szervezettebbé válnának, és előnyben részesítenék a szövetkezést, a kooperációt.

  • A Nemzeti Vidékstratégiáról és a Darányi Ignác Tervről

    A magyar vidék, a vidéki élet minőségének javítása, a vidék népességmegtartó és foglalkoztatási ereje, a vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszer-gazdaság helyzete, az élelmiszer mennyisége, minősége, tájaink, gazdálkodási kultúránk sokszínűsége nemzetstratégiai jelentőségű területek. Magyarország kormánya kiemelt hangsúlyt helyez ezekre a feladatokra. A 21. századi kihívásoknak megfelelni tudó, élhető vidék megteremtéséhez átfogó vidék- és agrárpolitikai fordulatra van szükség. A vidékfejlesztés során kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a fenntarthatóságra való törekvés, az ezen elveket tiszteletben tartó mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás, a vidéki élet lehetőségeinek biztosítása. A Vidékfejlesztési Minisztérium e közös célokat a Nemzeti Vidékstratégia, illetve annak nemzeti stratégiai programjai megvalósításával kívánja elérni.
    A 2010–2011 között kidolgozott, 2012 márciusában a kormányzat által elfogadott Nemzeti Vidékstratégia a vidék átfogó fejlesztését tűzi ki célul, beleértve a táji, természeti értékek megőrzését és az erőforrások fenntartható hasznosítását, a vidéki települések fejlesztését, a vidéken élők életminőségének javítását a foglalkoztatás, az elérhető szolgáltatások, képzési lehetőségek biztosításával, központi helyen a mező- és élelmiszer-gazdaság minőségi fejlesztésével, piaci szerepünk jelentős növelésével. A Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásának átfogó programja az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz kapcsolódó intézkedések mellett a nemzeti költségvetésből megvalósuló programokat (pl. Tanyafejlesztési Program), a jogi szabályozás korszerűsítését, az intézményi működés megújítását és a szemléletformálás feladatait is magában foglalja. Ez az átfogó program kapta a Darányi Ignác Terv nevet.

  • Merre tart a világ mezőgazdasága? Változó prioritások a világ agrártermelésében

    A globális agrárpiacok számos változáson mentek keresztül az utóbbi évtizedekben. Napjaink legfontosabb tendenciái a növekvő globális agrártermelés, a növekvő jövedelem és fogyasztás és a bővülő nemzetközi agrárkereskedelem, amelyek mögött azonban jelentős regionális és országok közötti különbségek rejlenek. Napjaink legfőbb kihívásai a növekvő ármozgások, a globális élelmiszer-ellátás biztonsága, a növekvő éhezés és tartós vidéki szegénység, a szélesedő vidék-város jövedelemkülönbségek, valamint a klímaváltozás. A fenti kihívásoknak való megfeleléshez fokozottabb nemzetközi együttműködés, a mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó intézményi infrastruktúra fejlesztése, vidéki munkahelyteremtés, az agrárkutatások kiemelt támogatása, integrált területi és vidékfejlesztési stratégiák kidolgozása és a klímaváltozásra való globális felkészülés szükséges.