A korszerű agrártermelés lényege, hogy versenyképesen, megfelelő mennyiségben és minőségben állítson elő egészséges élelmiszert, környezetbarát módon. Ezt a komplex feladatot csakis a modern tudomány eredményeit alkalmazó gazdálkodás képes teljesíteni. A múltba révedés, az elavult formákhoz való visszatérés, a haladásellenes logika csakis az ágazat leépüléséhez, nemzetközi térvesztéséhez vezethet, ahogyan ezt sajnos a rendszerváltás utáni magyar tapasztalat is bizonyítja.
Blog
-
A világ kacsahústermelése és -piaca
A világ kacsahústermelése 1984–2009 között 4,75-szörösére növekedett, ezzel jelentősen túlszárnyalta az össz-baromfihústermelés ütemét. Ez a kacsatartás és a kacsatermékek kedvező biológiai tulajdonságainak és gazdasági előnyeinek, valamint a fogyasztói szokások megváltozásának tudható be. A kacsatartás jelentősen hozzájárulhat az emberiség állati fehérjével való ellátásához és az élelmiszer-biztonsághoz.
A hagyományos kacsatartási rendszerek helyett az intenzív tartásmód terjed, s a hasznosítási irányok változásával a kacsák genotípusa és a kacsatermékek választéka strukturálisan átrendeződik. A termék-előállítás és a fogyasztás szezonalitása megszűnőben van, a piaci verseny pedig egyre élesebbé válik Magyarország számára is. A fogyasztói elvárások miatt a környezetvédelmi és állatjóléti elvárások alapvetőek. -
Változó klíma, természet és az innovációs kihívások
A postcarbon gazdaság és társadalom felé lépkedve a környezeti változásokkal és az alkalmazkodást szolgáló változtatásokkal járó, növekvő gazdasági-társadalmi feszültségek megoldására irányuló globális és nemzeti szintű lépések eddig igen szerény eredményekkel jártak. Írásunkban ennek számos lehetséges oka közül a változásokban (kihívásokban) eddig jobbára figyelmen kívül hagyott komplex összefüggéseire mutatunk rá az általunk korábban már tárgyalt „Top 10” globális kihívás újraértelmezésével. A hosszú távú innovációs ciklusok és a jelenlegi kihívások párhuzamba állításával pedig kiemeljük az eddig háttérbe szorult, komplex, rendszerszintű innovációk növekvő fontosságát.
-
Zöldenergia, klíma, társadalom
A zöldenergia (energetikai biomassza) előállítható elsődleges, másodlagos és harmadlagos biomasszából. Elsőként a melléktermékeket és hulladékokat célszerű felhasználni, majd pedig a fás és lágy szárú célültetvényeken előállított zöldenergia-hordozókat. A hazai mező- és erdőgazdasági melléktermék és hulladék energetikai célra hasznosítható évi mennyisége 4,9-5,7 millió tonna közötti, amely 40-50%-kal több, mint az évente kitermelt tűzifa. A földgázfűtés kiváltása a helyben keletkezett és/vagy termelt zöldenergia-hordozókkal már ma is gazdaságos, főként abban az esetben, ha települési és/vagy kistérségi logisztikai központ közbeiktatásával történik a zöldenergia-hordozók hasznosítása hőtermelésre. A zöldenergia-hordozók szabályozott körülmények között történő tüzeléses hasznosításakor keletkezett környezetterhelés töredéke a fosszilis energiahordozókénak. Az energetikai faültetvények kedvező hatást gyakorolnak a talajra, a vízre és a levegőre is, de a biodiverzitást illetően nem ilyen egyértelmű a hatásuk. A zöldenergia-hordozó termelésének és hasznosításának társadalmi hatásai közül kiemelkedik a foglalkoztatás sokrétű növelésének lehetősége.
-
A megújuló energiaforrások szerepe és hatásai a hazai agrárgazdaságban
Összességében megállapítható, hogy Magyarországon az elmúlt fél évszázadban rendkívül megnőtt az energiafelhasználás, ami többnyire a fosszilis tüzelőanyagokból nyert energiára alapult. Ez arra készteti a jelen és a jövő kor társadalmát, hogy törekedjen a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások felhasználásának előtérbe helyezésére, melyek használata a fenntarthatóság és a versenyképesség szempontjából sem elhanyagolható, hiszen ismert, hogy napjaink egyik kritikus költségtényezőjét adják az energiaköltségek.
A megoldásban jelentős szerep hárul a vidéki társadalmakra, mert hiába történik az energiafelhasználás zöme az urbanizált területeken, az energia-előállítás, kitermelés a vidékre koncentrálódik. A fosszilis tüzelőanyagok korlátaiból adódóan új lehetőségeket kell felkutatni és kiaknázni. Mindez nemcsak az energiapolitikára lesz hatással, hanem hatni fog a foglalkoztatáspolitikára is.
A kormányzat 10 év alatt 1 millió munkahelyet tervez létrehozni. A zöldfoglalkoztatási programok eredményeképpen – a Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv szerint – mintegy 150-200 ezer új (ennek keretében a megújuló ipar mintegy 70-80 ezer) tartós munkahely létrejötte várható. A jelenlegi tapasztalatok szerint szóban és ígérettel mindenki szükségszerűnek tartja a megújuló erőforrások részarányának növelését, de a megvalósítás viszonylag visszafogott. Elsősorban a biomassza-hulladék potenciált kellene a helyi égetőkbe – a keletkezés helyén – hasznosítani.
A megújulóenergia-ipar kiépítése napjaink feladata. A megújulóenergia-ipari fejlesztésekhez szükséges a humán erőforrás fejlesztése, valamint a zöldgazdaságban a foglalkoztatottak számának növelése. Várhatóan a megújulóenergia-hasznosítás növelése jelentős foglalkoztatásnövekedést is indukálhat, így a támogatása többszörösen is indokolt, de lehetőségeit nem szabad túlbecsülni. További potenciálokat rejthet az energiamegtakarításhoz szükséges építőipari programok foglalkoztatási szerepe és az új gépek, berendezések gyártása. A zöld gazdaság kiépítése nagyobb foglalkoztatással járhat, mint maga az energiatermelés.
Mindezek összefüggnek az EU elvárásaival a kohéziós és az energiapolitika területén is. Az EU kohéziós politikájának alapvető célja, hogy megszüntesse a régiók közötti különbségeket. -
Biomassza-alapú energiák innovációjának genomikai megközelítései
A genomika valódi eszköz a biomassza-alapú energiák innovatív kutatása területén, egyes részterületei (metagenomika, transzkriptomika) ténylegesen alkalmazhatók a biomassza-alapanyag optimalizálása során, illetve a biomassza-konverzió hatékonyságának javításában, ezáltal a megújuló energiatípusok előállítási költségeinek csökkentésében.