A családi gazdaságok szolgáltatásokat igénybe vevő és szolgáltatást nyújtó egységként is szerepelhetnek, bérmunkát vesznek igénybe a növénytermelésben (szántás, betakarítás stb.), vagy maguk is nyújtanak szolgáltatásként gépi munkákat. A termelésben nyújtott szolgáltatások kézenfekvőnek tűnnek az erőforrások jobb kihasználása érdekében, de a gazdaságok többsége önellátásra törekszik, s körükben alacsony az együttműködési hajlam. Az üzleti szolgáltatások közül – a gazdálkodók esetében – a szaktanácsadásban a pályázati, jogi és adminisztrációs tanácsadás iránt jelentős az igény.
A melléktevékenységeket nem tartják jövedelmezőnek a gazdálkodók. A jövőben tehát célszerű újragondolni a vidéki életformához kapcsolható melléktevékenységek körét. Az eddigiekben preferált falusi turizmus, kézművesség nem életképes a vizsgált régióban. A kereskedelemmel és szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységek járható utat jelenthetnek.
Blog
-
Szolgáltatások igénybevétele a hajdúsági családi gazdaságokban
-
A tudás alkalmazása a magyarországi szőlőtermelésben és borászatban (Egy empirikus felmérés tapasztalatai)
A világpiaci bortrendek a magasabb tudást megtestesítő prémium- és szuperprémiumborok irányába mutatnak. Európában leginkább Franciaország határozza meg ezt a vonulatot. Magyarország az elmúlt évtizedben elmaradt ettől a trendtől. Vizsgálataink szerint a tudás használata és terjedése ugyan jelentős tényező a különféle vállalkozások sokféleségében, de nem egyértelműen szignifikáns a többféle módon mért eredményesség alakításában. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a magyarországi vállalkozások a vállalkozás egészének innovatív jellege, a borágazatban felhalmozódott tudás napi kapcsolatokon keresztül történő terjedése és a vállalati folyamatok innovatív menedzsmentje révén piaci sikereket érhetnek el.
-
Klímaváltozás és élelmezésbiztonság
Magyarországon – hosszú távon – fokozatos felmelegedés, a csapadék mennyiségének csökkenése és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának, intenzitásának és kártételének növekedése várható. Az alkalmazkodás stratégiája szerint egy melegebb és szárazabb időszakra szükséges felkészíteni a gazdaságot és a lakosságot. A váratlanul jelentkező szélsőséges időjárási események káros hatásainak megelőzésére gyors reagálást biztosító feltételeket indokolt létrehozni szervezési, technikai és szervezeti téren. A várható változások regionális vonatkozásai közül a melegedésben elsősorban hazánk keleti és északnyugati területei dominálnak, míg az ország középső része a legkevésbé, ugyanakkor a csapadékra nehéz regionálisan általános következtetéseket levonni. Magyarország az ellenkező előjelű zónák határán fekszik ugyan, mégis a mediterrán térségben tapasztalható csapadékcsökkenésre lehet számítani. Növénytermelésben a már régebben honos növényfajoknál a szárazságtűrő fajtákat célszerű előnyben részesíteni, illetve a mediterrán övezetből az új feltételek között érett termést hozókat betelepíteni. Állattenyésztésben a zöld takarmányokat igénylő fajok szükségleteit az öntözött területek növelésével lehet biztosítani. A magyar lakosság táplálkozásában célszerű nagyobb súlyt adni az ún. mediterrán diéta meghonosításának, az Európai Unió által biztosított széles körű élelmiszer-kereskedelem feltételeit kihasználva.
-
Változó klíma, természet és az innovációs kihívások
A postcarbon gazdaság és társadalom felé lépkedve a környezeti változásokkal és az alkalmazkodást szolgáló változtatásokkal járó, növekvő gazdasági-társadalmi feszültségek megoldására irányuló globális és nemzeti szintű lépések eddig igen szerény eredményekkel jártak. Írásunkban ennek számos lehetséges oka közül a változásokban (kihívásokban) eddig jobbára figyelmen kívül hagyott komplex összefüggéseire mutatunk rá az általunk korábban már tárgyalt „Top 10” globális kihívás újraértelmezésével. A hosszú távú innovációs ciklusok és a jelenlegi kihívások párhuzamba állításával pedig kiemeljük az eddig háttérbe szorult, komplex, rendszerszintű innovációk növekvő fontosságát.
-
Zöldenergia, klíma, társadalom
A zöldenergia (energetikai biomassza) előállítható elsődleges, másodlagos és harmadlagos biomasszából. Elsőként a melléktermékeket és hulladékokat célszerű felhasználni, majd pedig a fás és lágy szárú célültetvényeken előállított zöldenergia-hordozókat. A hazai mező- és erdőgazdasági melléktermék és hulladék energetikai célra hasznosítható évi mennyisége 4,9-5,7 millió tonna közötti, amely 40-50%-kal több, mint az évente kitermelt tűzifa. A földgázfűtés kiváltása a helyben keletkezett és/vagy termelt zöldenergia-hordozókkal már ma is gazdaságos, főként abban az esetben, ha települési és/vagy kistérségi logisztikai központ közbeiktatásával történik a zöldenergia-hordozók hasznosítása hőtermelésre. A zöldenergia-hordozók szabályozott körülmények között történő tüzeléses hasznosításakor keletkezett környezetterhelés töredéke a fosszilis energiahordozókénak. Az energetikai faültetvények kedvező hatást gyakorolnak a talajra, a vízre és a levegőre is, de a biodiverzitást illetően nem ilyen egyértelmű a hatásuk. A zöldenergia-hordozó termelésének és hasznosításának társadalmi hatásai közül kiemelkedik a foglalkoztatás sokrétű növelésének lehetősége.
-
A megújuló energiaforrások szerepe és hatásai a hazai agrárgazdaságban
Összességében megállapítható, hogy Magyarországon az elmúlt fél évszázadban rendkívül megnőtt az energiafelhasználás, ami többnyire a fosszilis tüzelőanyagokból nyert energiára alapult. Ez arra készteti a jelen és a jövő kor társadalmát, hogy törekedjen a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások felhasználásának előtérbe helyezésére, melyek használata a fenntarthatóság és a versenyképesség szempontjából sem elhanyagolható, hiszen ismert, hogy napjaink egyik kritikus költségtényezőjét adják az energiaköltségek.
A megoldásban jelentős szerep hárul a vidéki társadalmakra, mert hiába történik az energiafelhasználás zöme az urbanizált területeken, az energia-előállítás, kitermelés a vidékre koncentrálódik. A fosszilis tüzelőanyagok korlátaiból adódóan új lehetőségeket kell felkutatni és kiaknázni. Mindez nemcsak az energiapolitikára lesz hatással, hanem hatni fog a foglalkoztatáspolitikára is.
A kormányzat 10 év alatt 1 millió munkahelyet tervez létrehozni. A zöldfoglalkoztatási programok eredményeképpen – a Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv szerint – mintegy 150-200 ezer új (ennek keretében a megújuló ipar mintegy 70-80 ezer) tartós munkahely létrejötte várható. A jelenlegi tapasztalatok szerint szóban és ígérettel mindenki szükségszerűnek tartja a megújuló erőforrások részarányának növelését, de a megvalósítás viszonylag visszafogott. Elsősorban a biomassza-hulladék potenciált kellene a helyi égetőkbe – a keletkezés helyén – hasznosítani.
A megújulóenergia-ipar kiépítése napjaink feladata. A megújulóenergia-ipari fejlesztésekhez szükséges a humán erőforrás fejlesztése, valamint a zöldgazdaságban a foglalkoztatottak számának növelése. Várhatóan a megújulóenergia-hasznosítás növelése jelentős foglalkoztatásnövekedést is indukálhat, így a támogatása többszörösen is indokolt, de lehetőségeit nem szabad túlbecsülni. További potenciálokat rejthet az energiamegtakarításhoz szükséges építőipari programok foglalkoztatási szerepe és az új gépek, berendezések gyártása. A zöld gazdaság kiépítése nagyobb foglalkoztatással járhat, mint maga az energiatermelés.
Mindezek összefüggnek az EU elvárásaival a kohéziós és az energiapolitika területén is. Az EU kohéziós politikájának alapvető célja, hogy megszüntesse a régiók közötti különbségeket. -
Biomassza-alapú energiák innovációjának genomikai megközelítései
A genomika valódi eszköz a biomassza-alapú energiák innovatív kutatása területén, egyes részterületei (metagenomika, transzkriptomika) ténylegesen alkalmazhatók a biomassza-alapanyag optimalizálása során, illetve a biomassza-konverzió hatékonyságának javításában, ezáltal a megújuló energiatípusok előállítási költségeinek csökkentésében.