Blog

  • A világ kacsahústermelése és -piaca

    A világ kacsahústermelése 1984–2009 között 4,75-szörösére növekedett, ezzel jelentősen túlszárnyalta az össz-baromfihústermelés ütemét. Ez a kacsatartás és a kacsatermékek kedvező biológiai tulajdonságainak és gazdasági előnyeinek, valamint a fogyasztói szokások megváltozásának tudható be. A kacsatartás jelentősen hozzájárulhat az emberiség állati fehérjével való ellátásához és az élelmiszer-biztonsághoz.
    A hagyományos kacsatartási rendszerek helyett az intenzív tartásmód terjed, s a hasznosítási irányok változásával a kacsák genotípusa és a kacsatermékek választéka strukturálisan átrendeződik. A termék-előállítás és a fogyasztás szezonalitása megszűnőben van, a piaci verseny pedig egyre élesebbé válik Magyarország számára is. A fogyasztói elvárások miatt a környezetvédelmi és állatjóléti elvárások alapvetőek.

  • Biomassza-alapú energiák innovációjának genomikai megközelítései

    A genomika valódi eszköz a biomassza-alapú energiák innovatív kutatása területén, egyes részterületei (metagenomika, transzkriptomika) ténylegesen alkalmazhatók a biomassza-alapanyag optimalizálása során, illetve a biomassza-konverzió hatékonyságának javításában, ezáltal a megújuló energiatípusok előállítási költségeinek csökkentésében.

  • Klímaváltozás és élelmezésbiztonság

    Magyarországon – hosszú távon – fokozatos felmelegedés, a csapadék mennyiségének csökkenése és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának, intenzitásának és kártételének növekedése várható. Az alkalmazkodás stratégiája szerint egy melegebb és szárazabb időszakra szükséges felkészíteni a gazdaságot és a lakosságot. A váratlanul jelentkező szélsőséges időjárási események káros hatásainak megelőzésére gyors reagálást biztosító feltételeket indokolt létrehozni szervezési, technikai és szervezeti téren. A várható változások regionális vonatkozásai közül a melegedésben elsősorban hazánk keleti és északnyugati területei dominálnak, míg az ország középső része a legkevésbé, ugyanakkor a csapadékra nehéz regionálisan általános következtetéseket levonni. Magyarország az ellenkező előjelű zónák határán fekszik ugyan, mégis a mediterrán térségben tapasztalható csapadékcsökkenésre lehet számítani. Növénytermelésben a már régebben honos növényfajoknál a szárazságtűrő fajtákat célszerű előnyben részesíteni, illetve a mediterrán övezetből az új feltételek között érett termést hozókat betelepíteni. Állattenyésztésben a zöld takarmányokat igénylő fajok szükségleteit az öntözött területek növelésével lehet biztosítani. A magyar lakosság táplálkozásában célszerű nagyobb súlyt adni az ún. mediterrán diéta meghonosításának, az Európai Unió által biztosított széles körű élelmiszer-kereskedelem feltételeit kihasználva.

  • Változó klíma, természet és az innovációs kihívások

    A postcarbon gazdaság és társadalom felé lépkedve a környezeti változásokkal és az alkalmazkodást szolgáló változtatásokkal járó, növekvő gazdasági-társadalmi feszültségek megoldására irányuló globális és nemzeti szintű lépések eddig igen szerény eredményekkel jártak. Írásunkban ennek számos lehetséges oka közül a változásokban (kihívásokban) eddig jobbára figyelmen kívül hagyott komplex összefüggéseire mutatunk rá az általunk korábban már tárgyalt „Top 10” globális kihívás újraértelmezésével. A hosszú távú innovációs ciklusok és a jelenlegi kihívások párhuzamba állításával pedig kiemeljük az eddig háttérbe szorult, komplex, rendszerszintű innovációk növekvő fontosságát.

  • Zöldenergia, klíma, társadalom

    A zöldenergia (energetikai biomassza) előállítható elsődleges, másodlagos és harmadlagos biomasszából. Elsőként a melléktermékeket és hulladékokat célszerű felhasználni, majd pedig a fás és lágy szárú célültetvényeken előállított zöldenergia-hordozókat. A hazai mező- és erdőgazdasági melléktermék és hulladék energetikai célra hasznosítható évi mennyisége 4,9-5,7 millió tonna közötti, amely 40-50%-kal több, mint az évente kitermelt tűzifa. A földgázfűtés kiváltása a helyben keletkezett és/vagy termelt zöldenergia-hordozókkal már ma is gazdaságos, főként abban az esetben, ha települési és/vagy kistérségi logisztikai központ közbeiktatásával történik a zöldenergia-hordozók hasznosítása hőtermelésre. A zöldenergia-hordozók szabályozott körülmények között történő tüzeléses hasznosításakor keletkezett környezetterhelés töredéke a fosszilis energiahordozókénak. Az energetikai faültetvények kedvező hatást gyakorolnak a talajra, a vízre és a levegőre is, de a biodiverzitást illetően nem ilyen egyértelmű a hatásuk. A zöldenergia-hordozó termelésének és hasznosításának társadalmi hatásai közül kiemelkedik a foglalkoztatás sokrétű növelésének lehetősége.