Blog

  • A megújuló energiaforrások szerepe és hatásai a hazai agrárgazdaságban

    Összességében megállapítható, hogy Magyarországon az elmúlt fél évszázadban rendkívül megnőtt az energiafelhasználás, ami többnyire a fosszilis tüzelőanyagokból nyert energiára alapult. Ez arra készteti a jelen és a jövő kor társadalmát, hogy törekedjen a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások felhasználásának előtérbe helyezésére, melyek használata a fenntarthatóság és a versenyképesség szempontjából sem elhanyagolható, hiszen ismert, hogy napjaink egyik kritikus költségtényezőjét adják az energiaköltségek.
    A megoldásban jelentős szerep hárul a vidéki társadalmakra, mert hiába történik az energiafelhasználás zöme az urbanizált területeken, az energia-előállítás, kitermelés a vidékre koncentrálódik. A fosszilis tüzelőanyagok korlátaiból adódóan új lehetőségeket kell felkutatni és kiaknázni. Mindez nemcsak az energiapolitikára lesz hatással, hanem hatni fog a foglalkoztatáspolitikára is.
    A kormányzat 10 év alatt 1 millió munkahelyet tervez létrehozni. A zöldfoglalkoztatási programok eredményeképpen – a Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv szerint – mintegy 150-200 ezer új (ennek keretében a megújuló ipar mintegy 70-80 ezer) tartós munkahely létrejötte várható. A jelenlegi tapasztalatok szerint szóban és ígérettel mindenki szükségszerűnek tartja a megújuló erőforrások részarányának növelését, de a megvalósítás viszonylag visszafogott. Elsősorban a biomassza-hulladék potenciált kellene a helyi égetőkbe – a keletkezés helyén – hasznosítani.
    A megújulóenergia-ipar kiépítése napjaink feladata. A megújulóenergia-ipari fejlesztésekhez szükséges a humán erőforrás fejlesztése, valamint a zöldgazdaságban a foglalkoztatottak számának növelése. Várhatóan a megújulóenergia-hasznosítás növelése jelentős foglalkoztatásnövekedést is indukálhat, így a támogatása többszörösen is indokolt, de lehetőségeit nem szabad túlbecsülni. További potenciálokat rejthet az energiamegtakarításhoz szükséges építőipari programok foglalkoztatási szerepe és az új gépek, berendezések gyártása. A zöld gazdaság kiépítése nagyobb foglalkoztatással járhat, mint maga az energiatermelés.
    Mindezek összefüggnek az EU elvárásaival a kohéziós és az energiapolitika területén is. Az EU kohéziós politikájának alapvető célja, hogy megszüntesse a régiók közötti különbségeket.

  • Doktorképzés Mosonmagyaróváron

    Az 1993-ban kezdődő PhD-képzés közel két évtizedes eredményei alapján megállapítható, hogy az intézmény megfelelt a MAB által előírt feltételeknek, és az engedélyezett két (állattudományi, növénytudományi) doktori iskolájában eredményes képzést valósított meg. Ennek egyik – korántsem egyedüli – bizonyítéka, hogy az 1993–2011 között felvett 289 hallgatóból 100 fő (34,6%) már megvédte doktori értekezését, ami országos viszonylatban is jó eredménynek számít. A doktori oklevelek több mint kétharmada summa cum laude minősítésű.
    A nappali (ösztöndíjas), illetve az esti (levelező) tagozatos képzésekben egységesen 36 hónapos képzési időhöz képest a felvétel és a védés között eltelt átlagos idő nappali tagozaton 54, esti tagozaton pedig 60 hónap, vagyis a résztvevők egy része a törvényben megállapított idő alatt nem tudta befejezni PhD-tanulmányait. A végzettek jelentős hányada ezért a fokozatszerzésre fordítható idő meghosszabbítását javasolja. Jóval rövidebb viszont az egyéni (önálló) úton történő PhD-fokozat-szerzés időszaka. Ebben a formában a 100 fő végzettből 15 fő szerzett PhD-doktori fokozatot.
    A doktorképzés tapasztalatainak feltárása érdekében a fokozatot szerzettek közül 68 elégedett a képzés személyi és tárgyi feltételeivel, bár 25 főnek az adat/információgyűjtés, 24 főnek a munkahelyi leterheltség és 21 főnek a publikációs lehetőségek hiánya okozott gondot. Nem véletlen, hogy éppen ennek bővítését tartják legfontosabbnak a képzésben, de kívánatos a tanulmányutak és a képzési idő tartamának növelése is.

  • A fenntarthatóság felé való átmenet lehetőségei Magyarországon

    A Kárpát-medence páratlan természeti kincseit számos veszély fenyegeti. E veszély elhárítására adhat megoldást a fenntartható fejlődés, melynek ugyan az elmúlt négy évtizedben széles körű szakirodalma jött létre, de világszerte gyengék a gyakorlati eredményei. A jelen tanulmány a gyakorlati megvalósítás, a fenntarthatóság felé való átmenet magyar útját vizsgálja a következő feltételek megvalósításával:
    1. Illeszkedés egy hosszabb távú nemzetstratégiai tervhez az átmenet alap-feltételeként.
    2. A társadalom fenntarthatóság iránti igényének felkeltése.
    3. A magyar gazdaság szuverenitását több, egymással is összefüggő függőségi helyzet gyengíti. A fenntarthatóság gazdasági feltételrendszere érdekében, a helyi adottságokat figyelembe vevő lokális gazdaság kiépítésével erősíteni kell a gazdasági önrendelkezést.
    4. A fenntarthatóság közhatalmi, politikai feltételrendszereként az átmenettel egyetértő politikai környezet és egyszerű szabályokkal működtetett, szolgáltató jellegű közhatalmi struktúra létrehozása szükséges.

  • A fenntarthatóság kistérségi modellje

    A tanulmányban felvázoljuk a fenntartható kistérség megvalósításának a modelljét, melynek kiindulópontja az, hogy az összefüggések rendszerében megjelenő globális kihívásokra komplex módon megfogalmazott lokális válaszok szükségesek. A kistérségi fenntarthatósági modell öt pillére a helyi társadalom, a gazdaság, az infrastruktúra, az intézményrendszer és a természeti környezet. Mindegyik pillérhez négy-négy részterület tartozik, amelyekben egymással összehangolt fejlesztési programok szükségesek a kistérségi fenntarthatóság érdekében. A megvalósítás feltételezi a helyi és központi erőforrások összekapcsolt mobilizálását és hosszú távon megtervezett, levezényelt lépéssor végrehajtását. A modell stratégiai alkalmazását célzó fókuszcsoportos tesztelés – a helyi „elit” bevonásával – a Gyöngyösi kistérségben megtörtént, ennek fontosabb eredményeit, következtetéseit is bemutatjuk.

  • Közvetlen értékesítés a zöldség-gyümölcs termelők körében

    A mezőgazdasági termelők körében végzett egyéni interjúkra alapozott kutatás alapján megállapítható, hogy ugyan a közvetlen értékesítést különböző tényezők befolyásolják, de termelés- és munkaszervezésük hasonlóságokat mutat, ami a közvetlen értékesítés munkaerő-szükségletéből adódik, ami egyrészt a minőségi termék-előállításból, másrészt az értékesítés szervezési feladatainak többlet időráfordításából ered. Az üzemek jellemzője továbbá a viszonylag kis méret, a saját földtulajdonra és családi munkaerőre alapozott munkavégzés, valamint a tudatos, piaci igényeket figyelembe vevő termelési szerkezet.
    A közvetlen értékesítést más értékesítési megoldások mellett alkalmazó gazdaságokban ez a több lábon állást, az értékesítés biztonságát, valamint a magasabb árak elérését szolgálja.

  • A magyarországi mezőgazdasági szaktanácsadás intézményi jellemzői

    A mezőgazdasági tanácsadás jelentős múltra tekint vissza hazánkban. Legfőbb célja, hogy a gazdáknak továbbított információk és ismeretek közvetítésével hozzájáruljon az eredményes gazdálkodáshoz, mert a gazdálkodók szakmai felkészültségében hiányosságok tapasztalhatók, jelentősek a különbségek az üzemméretekben, valamint az eredményekben. A hatékony szaktanácsadási rendszerrel szemben támasztott követelmények hazánkban csak részben teljesülnek, a jelenlegi struktúra számos területen beavatkozást igényel, így a szolgáltatók közötti feladatmegosztásban, a tanácsadók felkészültségében, a tanácsadási szolgáltatások iránti igényben, valamint a rendszer hatékonyságát illetően. Hosszabb távon a tanácsadás piacvezéreltté tétele szolgálja leginkább a fogyatékosságok megszüntetését, ezen belül sürgető a térítés ellenében végezhető szolgáltatások pontos meghatározása, a szolgáltatók számának csökkentése, a tanácsadásban részt vevő szolgáltatók közötti párhuzamosságok kiküszöbölése, a rendszer szereplői közötti kapcsolatrendszer erősítése, az oktatás-kutatás-tanácsadás szorosabb együttműködése, valamint a felhasználói igényekhez igazodó szolgáltatások általánossá válása.

  • Ökoélelmiszerek megítélése Magyarországon – alakuló fogyasztói tudatosság?

    Tanulmányunkban az ökoélelmiszerek fogyasztói megítélését, a fogyasztói szokásokat és azokat befolyásoló tényezőket mutatjuk be. Az 1200 fős primer megkérdezés eredményei szerint a fogyasztók az ökoélelmiszerekről egyre bővebb ismeretekkel rendelkeznek, felismerik és keresik őket. A vegyszermentességük és természetességük miatt ezeket a termékeket az egészségre kedvező hatásúnak tartják.
    A magas ár azonban még mindig korlátot jelent, az értékarányos ár elfogadásához több tájékoztatás és erőteljesebb kommunikáció szükséges.
    Az ökotermékek értékesítésekor rendkívül fontos a bizalom, amely egyrészt az eladó és a vevő közvetlen kapcsolatának erősítésével, másrészt a minősítési rendszer szigorúságával garantálható.

  • A fagyasztott zöldségek fogyasztási preferenciáinak vizsgálata

    A magyar hűtőipar számára a külföldi piacokon való értékesítés nagy jelentőségű. A hűtőipar talán az egyetlen ágazat, melynek termelése minőségileg sosem különült el az értékesítés piacai szerint, köszönhetően annak, hogy a vertikumban a nemzetközi követelmények érvényesültek.
    A komplex vásárlói modellek elemzését követően megállapítható, hogy az ízesített termékeket leginkább az aktív szellemi foglalkozásúak részesítik előnyben, akik átlag feletti jövedelemmel rendelkeznek. Az ízesített termékek és a vegyes összetevőjű (mix) termékek tipikus vásárlója között nem tapasztalható jelentős eltérés. A vizsgálat eredményei alapján az a következtetés vonható le, hogy az egy összetevőjű termékek vásárlói között a legalacsonyabb a férfiak és a legmagasabb a nők, valamint a középfokú végzettségűek aránya.

  • A magyarországi máktermelésről

    Hazánkban az utóbbi években egyre nagyobb területeken folyik alkaloida és étkezési mák termelése. Megállapítható, hogy nem igazolódtak be azok a várakozások, melyek az uniós csatlakozástól a máktermelés csökkenését várták, annak ellenére, hogy az unió korlátozta egyes hazai, magasabb alkaloidatartalmú fajták termelését. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a máktermelés magas hektáronkénti termelési költsége ellenére jövedelmező. Ha a hazai máktermelést az 1960-as évek szintjére emelnék, akkor az hozzájárulhatna a napjainkban fennmaradásukért és mindennapi megélhetésükért küzdő – elsősorban a szegényebb kelet-magyarországi régiókban – gazdálkodók megélhetéséhez.