Magyarországon – hosszú távon – fokozatos felmelegedés, a csapadék mennyiségének csökkenése és a szélsőséges időjárási események gyakoriságának, intenzitásának és kártételének növekedése várható. Az alkalmazkodás stratégiája szerint egy melegebb és szárazabb időszakra szükséges felkészíteni a gazdaságot és a lakosságot. A váratlanul jelentkező szélsőséges időjárási események káros hatásainak megelőzésére gyors reagálást biztosító feltételeket indokolt létrehozni szervezési, technikai és szervezeti téren. A várható változások regionális vonatkozásai közül a melegedésben elsősorban hazánk keleti és északnyugati területei dominálnak, míg az ország középső része a legkevésbé, ugyanakkor a csapadékra nehéz regionálisan általános következtetéseket levonni. Magyarország az ellenkező előjelű zónák határán fekszik ugyan, mégis a mediterrán térségben tapasztalható csapadékcsökkenésre lehet számítani. Növénytermelésben a már régebben honos növényfajoknál a szárazságtűrő fajtákat célszerű előnyben részesíteni, illetve a mediterrán övezetből az új feltételek között érett termést hozókat betelepíteni. Állattenyésztésben a zöld takarmányokat igénylő fajok szükségleteit az öntözött területek növelésével lehet biztosítani. A magyar lakosság táplálkozásában célszerű nagyobb súlyt adni az ún. mediterrán diéta meghonosításának, az Európai Unió által biztosított széles körű élelmiszer-kereskedelem feltételeit kihasználva.
Blog
-
Doktorképzés Mosonmagyaróváron
Az 1993-ban kezdődő PhD-képzés közel két évtizedes eredményei alapján megállapítható, hogy az intézmény megfelelt a MAB által előírt feltételeknek, és az engedélyezett két (állattudományi, növénytudományi) doktori iskolájában eredményes képzést valósított meg. Ennek egyik – korántsem egyedüli – bizonyítéka, hogy az 1993–2011 között felvett 289 hallgatóból 100 fő (34,6%) már megvédte doktori értekezését, ami országos viszonylatban is jó eredménynek számít. A doktori oklevelek több mint kétharmada summa cum laude minősítésű.
A nappali (ösztöndíjas), illetve az esti (levelező) tagozatos képzésekben egységesen 36 hónapos képzési időhöz képest a felvétel és a védés között eltelt átlagos idő nappali tagozaton 54, esti tagozaton pedig 60 hónap, vagyis a résztvevők egy része a törvényben megállapított idő alatt nem tudta befejezni PhD-tanulmányait. A végzettek jelentős hányada ezért a fokozatszerzésre fordítható idő meghosszabbítását javasolja. Jóval rövidebb viszont az egyéni (önálló) úton történő PhD-fokozat-szerzés időszaka. Ebben a formában a 100 fő végzettből 15 fő szerzett PhD-doktori fokozatot.
A doktorképzés tapasztalatainak feltárása érdekében a fokozatot szerzettek közül 68 elégedett a képzés személyi és tárgyi feltételeivel, bár 25 főnek az adat/információgyűjtés, 24 főnek a munkahelyi leterheltség és 21 főnek a publikációs lehetőségek hiánya okozott gondot. Nem véletlen, hogy éppen ennek bővítését tartják legfontosabbnak a képzésben, de kívánatos a tanulmányutak és a képzési idő tartamának növelése is. -
A fenntarthatóság felé való átmenet lehetőségei Magyarországon
A Kárpát-medence páratlan természeti kincseit számos veszély fenyegeti. E veszély elhárítására adhat megoldást a fenntartható fejlődés, melynek ugyan az elmúlt négy évtizedben széles körű szakirodalma jött létre, de világszerte gyengék a gyakorlati eredményei. A jelen tanulmány a gyakorlati megvalósítás, a fenntarthatóság felé való átmenet magyar útját vizsgálja a következő feltételek megvalósításával:
1. Illeszkedés egy hosszabb távú nemzetstratégiai tervhez az átmenet alap-feltételeként.
2. A társadalom fenntarthatóság iránti igényének felkeltése.
3. A magyar gazdaság szuverenitását több, egymással is összefüggő függőségi helyzet gyengíti. A fenntarthatóság gazdasági feltételrendszere érdekében, a helyi adottságokat figyelembe vevő lokális gazdaság kiépítésével erősíteni kell a gazdasági önrendelkezést.
4. A fenntarthatóság közhatalmi, politikai feltételrendszereként az átmenettel egyetértő politikai környezet és egyszerű szabályokkal működtetett, szolgáltató jellegű közhatalmi struktúra létrehozása szükséges. -
A fenntarthatóság kistérségi modellje
A tanulmányban felvázoljuk a fenntartható kistérség megvalósításának a modelljét, melynek kiindulópontja az, hogy az összefüggések rendszerében megjelenő globális kihívásokra komplex módon megfogalmazott lokális válaszok szükségesek. A kistérségi fenntarthatósági modell öt pillére a helyi társadalom, a gazdaság, az infrastruktúra, az intézményrendszer és a természeti környezet. Mindegyik pillérhez négy-négy részterület tartozik, amelyekben egymással összehangolt fejlesztési programok szükségesek a kistérségi fenntarthatóság érdekében. A megvalósítás feltételezi a helyi és központi erőforrások összekapcsolt mobilizálását és hosszú távon megtervezett, levezényelt lépéssor végrehajtását. A modell stratégiai alkalmazását célzó fókuszcsoportos tesztelés – a helyi „elit” bevonásával – a Gyöngyösi kistérségben megtörtént, ennek fontosabb eredményeit, következtetéseit is bemutatjuk.
-
Közvetlen értékesítés a zöldség-gyümölcs termelők körében
A mezőgazdasági termelők körében végzett egyéni interjúkra alapozott kutatás alapján megállapítható, hogy ugyan a közvetlen értékesítést különböző tényezők befolyásolják, de termelés- és munkaszervezésük hasonlóságokat mutat, ami a közvetlen értékesítés munkaerő-szükségletéből adódik, ami egyrészt a minőségi termék-előállításból, másrészt az értékesítés szervezési feladatainak többlet időráfordításából ered. Az üzemek jellemzője továbbá a viszonylag kis méret, a saját földtulajdonra és családi munkaerőre alapozott munkavégzés, valamint a tudatos, piaci igényeket figyelembe vevő termelési szerkezet.
A közvetlen értékesítést más értékesítési megoldások mellett alkalmazó gazdaságokban ez a több lábon állást, az értékesítés biztonságát, valamint a magasabb árak elérését szolgálja. -
A magyarországi mezőgazdasági szaktanácsadás intézményi jellemzői
A mezőgazdasági tanácsadás jelentős múltra tekint vissza hazánkban. Legfőbb célja, hogy a gazdáknak továbbított információk és ismeretek közvetítésével hozzájáruljon az eredményes gazdálkodáshoz, mert a gazdálkodók szakmai felkészültségében hiányosságok tapasztalhatók, jelentősek a különbségek az üzemméretekben, valamint az eredményekben. A hatékony szaktanácsadási rendszerrel szemben támasztott követelmények hazánkban csak részben teljesülnek, a jelenlegi struktúra számos területen beavatkozást igényel, így a szolgáltatók közötti feladatmegosztásban, a tanácsadók felkészültségében, a tanácsadási szolgáltatások iránti igényben, valamint a rendszer hatékonyságát illetően. Hosszabb távon a tanácsadás piacvezéreltté tétele szolgálja leginkább a fogyatékosságok megszüntetését, ezen belül sürgető a térítés ellenében végezhető szolgáltatások pontos meghatározása, a szolgáltatók számának csökkentése, a tanácsadásban részt vevő szolgáltatók közötti párhuzamosságok kiküszöbölése, a rendszer szereplői közötti kapcsolatrendszer erősítése, az oktatás-kutatás-tanácsadás szorosabb együttműködése, valamint a felhasználói igényekhez igazodó szolgáltatások általánossá válása.
-
Ökoélelmiszerek megítélése Magyarországon – alakuló fogyasztói tudatosság?
Tanulmányunkban az ökoélelmiszerek fogyasztói megítélését, a fogyasztói szokásokat és azokat befolyásoló tényezőket mutatjuk be. Az 1200 fős primer megkérdezés eredményei szerint a fogyasztók az ökoélelmiszerekről egyre bővebb ismeretekkel rendelkeznek, felismerik és keresik őket. A vegyszermentességük és természetességük miatt ezeket a termékeket az egészségre kedvező hatásúnak tartják.
A magas ár azonban még mindig korlátot jelent, az értékarányos ár elfogadásához több tájékoztatás és erőteljesebb kommunikáció szükséges.
Az ökotermékek értékesítésekor rendkívül fontos a bizalom, amely egyrészt az eladó és a vevő közvetlen kapcsolatának erősítésével, másrészt a minősítési rendszer szigorúságával garantálható.