Blog

  • Ökoélelmiszerek megítélése Magyarországon – alakuló fogyasztói tudatosság?

    Tanulmányunkban az ökoélelmiszerek fogyasztói megítélését, a fogyasztói szokásokat és azokat befolyásoló tényezőket mutatjuk be. Az 1200 fős primer megkérdezés eredményei szerint a fogyasztók az ökoélelmiszerekről egyre bővebb ismeretekkel rendelkeznek, felismerik és keresik őket. A vegyszermentességük és természetességük miatt ezeket a termékeket az egészségre kedvező hatásúnak tartják.
    A magas ár azonban még mindig korlátot jelent, az értékarányos ár elfogadásához több tájékoztatás és erőteljesebb kommunikáció szükséges.
    Az ökotermékek értékesítésekor rendkívül fontos a bizalom, amely egyrészt az eladó és a vevő közvetlen kapcsolatának erősítésével, másrészt a minősítési rendszer szigorúságával garantálható.

  • A fagyasztott zöldségek fogyasztási preferenciáinak vizsgálata

    A magyar hűtőipar számára a külföldi piacokon való értékesítés nagy jelentőségű. A hűtőipar talán az egyetlen ágazat, melynek termelése minőségileg sosem különült el az értékesítés piacai szerint, köszönhetően annak, hogy a vertikumban a nemzetközi követelmények érvényesültek.
    A komplex vásárlói modellek elemzését követően megállapítható, hogy az ízesített termékeket leginkább az aktív szellemi foglalkozásúak részesítik előnyben, akik átlag feletti jövedelemmel rendelkeznek. Az ízesített termékek és a vegyes összetevőjű (mix) termékek tipikus vásárlója között nem tapasztalható jelentős eltérés. A vizsgálat eredményei alapján az a következtetés vonható le, hogy az egy összetevőjű termékek vásárlói között a legalacsonyabb a férfiak és a legmagasabb a nők, valamint a középfokú végzettségűek aránya.

  • A magyarországi máktermelésről

    Hazánkban az utóbbi években egyre nagyobb területeken folyik alkaloida és étkezési mák termelése. Megállapítható, hogy nem igazolódtak be azok a várakozások, melyek az uniós csatlakozástól a máktermelés csökkenését várták, annak ellenére, hogy az unió korlátozta egyes hazai, magasabb alkaloidatartalmú fajták termelését. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a máktermelés magas hektáronkénti termelési költsége ellenére jövedelmező. Ha a hazai máktermelést az 1960-as évek szintjére emelnék, akkor az hozzájárulhatna a napjainkban fennmaradásukért és mindennapi megélhetésükért küzdő – elsősorban a szegényebb kelet-magyarországi régiókban – gazdálkodók megélhetéséhez.

  • Helyi vidékfejlesztési programok a hátrányos helyzetű vidéki kistérségekben

    Írásunk felvázolja az alulról kezdeményezett helyi vidékfejlesztési programok által nyújtott lehetőségeket azokban a hátrányos helyzetű kistérségekben, amelyek a legtöbbet szenvedtek a mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenése miatt. Kutatásunk eredményei arra engednek következtetni, hogy az ÚMVP LEADER program és az ÚMVP III. tengely LEADER elveken alapuló négy intézkedése már eddig is hozzájárult a helyi gazdasági és társadalmi problémák mérsékléséhez a hét vizsgált HACS területén, de szerintünk további változtatások szükségesek a helyi vidékfejlesztési stratégiákban annak érdekében, hogy valóban jelentős gazdasági, társadalmi fejlődés következzen be.
    A vizsgált kistérségek a foglalkoztatási válság miatt kerültek érdeklődésünk középpontjába, de ennek ellenére kifejezett stratégiai irányvonalat, illetve pályázatot nem találtunk ennek a problémának az orvoslására. Fontosnak tartjuk a vállalkozásalapú fejlesztési lehetőségek bővítését és nagyobb arányú hasznosítását, hiszen – az ország sok más kistérségéhez hasonlóan – a vizsgált kistérségekben is elsősorban a munkalehetőségek megteremtése a legfőbb eszköz a helyi gazdasági és társadalmi fejlődés generálásához. A jövőben véleményünk szerint a képzési célterületre is jóval nagyobb hangsúlyt kellene helyezni, különös tekintettel a humán erőforrás és a helyi (gazdaság)fejlesztés közötti szoros kapcsolatot feltáró, kimutató elméletek és kutatások fényében. Továbbá szerintünk jóval több nyomatékot kellene fektetni a közös akciók, a térségen belüli és térségek közötti együttműködések ösztönzésére és támogatására is, hiszen a kooperációk erősíthetnék a helyi aktivitást, elősegíthetnék a helyi erőforrások hatékonyabb felhasználását, és a helyi problémák hatékonyabb kezelését.

  • Civil szervezetek szerepe a vidékfejlesztésben

    A civil szervezetekkel kapcsolatos viták a rendszerváltás időszakát követően folyamatosan napirenden szerepelnek. Jelenleg új kerettörvény készül, amely a definíciós viták végére is pontot tehet. A jövőbeli vidékfejlesztési irányokat kijelölő Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció a szakirodalomban és a statisztikákban gyengének minősített civil szektor helyett erős civil szférát vizionál, és a vidékfejlesztésben elkötelezett civil szerveződések bevonását tervezi a fejlesztő programok, valamint a vidéki válság megoldásának kidolgozásába. Magyarországon azonban egyelőre nem látszanak tisztán a vidéki civil szervezetek szerepkörei, amelyek ismerete pedig szükséges a tervezésben. A Dél-Dunántúl régióban végzett empirikus felmérés eredményei szerint a legnagyobb eséllyel a „stabil, aktív, nyitott” civil szervezetek tartozhatnak a programozásba bevonható civil szerveződések közé. Az ő szerepük azonban túlmutat a fejlesztő programok, valamint a vidéki válság megoldásának kidolgozásán, mert a vidéki lakosság mobilizálásában is nagy segítséget nyújthatnak. Ezek mellett léteznek a LEADER akciócsoportok, akik a jelenleg betöltött funkcióik alapján az említett elvárásoknak már meg is felelnek, de az kérdéses, hogy az önkormányzati és a vállalkozói szféra képviselőit is magába integráló akciócsoportok mennyire tekinthetők tisztán civil szerveződéseknek.

  • A mezőgazdasági szervezetek gazdálkodásának vizsgálata a 2002–2009 közötti időszakban

    A tanulmány a magyarországi mezőgazdasági – kettős könyvvitelt vezető – szervezetek erőforrásainak és teljesítményének vizsgálatára irányul az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által rendelkezésünkre bocsátott adatbázis alapján, idősorok elemzése segítségével.
    Megállapítható, hogy a hazai mezőgazdasági szervezetekben mind a foglalkoztatottságot, az eszközállományt, a kibocsátási teljesítményt tekintve a jogi személyiségű gazdasági társaságok (rt.-k és kft.-k) a meghatározók. Ezen belül a korlátolt felelősségű társaságok dominálnak. A 2007–2009. évek átlagában a mezőgazdasági szervezetek adózás előtti eredményének közel 60%-át a kft.-k, 30%-át az rt.-k realizálták, s a maradék 10%-on osztoztak a szövetkezetek, valamint az egyéb szervezetek. Figyelemreméltó, hogy a vizsgált időszakban, kiemelkedően magas eszközkoncentráció mellett, az rt.-k jövedelmezőségi mutatóinak javulása messze meghaladta a kft.-k azonos mutatóit. 2002–2003-hoz képest a mezőgazdasági szövetkezetek társadalmi-gazdasági súlya igen jelentősen csökkent. Feltételezhető, hogy a szövetkezetek és az egyéb szervezetek egy része kft.-vé alakulva folytatta működését.
    Javasoljuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az AKI a gazdálkodó szervezetek aggregált adatainak elemzésén túlmenően, törekedjen az egyes szervezeti formák adatbázisainak a közzétételére és azok elemzésére.

  • Az integrált növényvédelem és gyümölcstermelés magyarországi bevezetésére, valamint elterjesztésére ható gazdasági tényezők

    Az intenzív, iparszerű technológiával kapcsolatos technológiai és fogyasztói kockázatok következtében a mezőgazdasági technológiákban is lényeges változások zajlanak, ezek között terjednek az ún. alacsony inputú technológiák. Ebben a folyamatban az integrált növényvédelem és az integrált gyümölcs(alma-)termelés szerepe is felértékelődött. 2014-től a technológiák alkalmazása az EU-tagországokban kötelező lesz. Az új technológiák bevezetésében fontos szerepet játszanak a gyümölcstermelők és azok termelői, értékesítési szervezetei. A kutatás keretében az integrált növényvédelmi és az integrált almatermelési technológiák elterjedési folyamatát vizsgáltuk. A kutatások alapján megállapítottuk, hogy az új technológiai megoldások elterjedésében az állami irányítás és az állami szabályozás (támogatások) kulcsszerepet játszott, a szakmai szervezetek, a kis- és nagykereskedelmi vállalatok, valamint a szaktanácsadási és egyéb szakmai szervezetek szerepe pedig marginális volt.

  • A tejtermelés költségei és bevételei a nyugat-dunántúli társas vállalkozásokban

    A hat – különböző tehénlétszámú és termelési színvonalú – társas gazdaságban végzett vizsgálatainkból megállapítható, hogy még a nagy – 8 ezer liter feletti – fajlagos tejhozam mellett is csak a kiegészítő (kvóta-) támogatások tették a tejtermelést nyereségessé. A tejtermeléshez adott különféle támogatások nélkül a hazai tejtermelők egyre nagyobb hányada termel veszteségesen. A vizsgált hat gazdaságból kettő a teljes állományát felszámolta 2010-ben.
    A tejtermelés költségeiben továbbra is a takarmányköltségek adják a legnagyobb (52%-os) részt, ami a magas tejhozamú (8 ezer liter feletti) állományokban még ennél is nagyobb. A magasabb hozamok ugyanakkor mérséklőleg hatottak a munkabér-, az amortizációs és az általános költségek arányára. A tejtermelés költségei hét év alatt (2004–2010) a társas gazdaságokban országosan közel 20, a takarmányköltségek 14, a munkabérköltségek pedig 66%-kal emelkedtek. A tej értékesítési ára ebben az időszakban – a 2007–2008. évek kivételével – stagnált, illetve 2009-ben 2004-hez képest 5, 2008-hoz képest viszont 25%-kal csökkent. 2010-ben a 2009. évihez képest 13, 2011 első negyedévében pedig közel 50%-os tejárnövekedés következett be, amihez a támogatások 70%-os emelkedése társult.

  • Gyógynövény-fogyasztási szokások vizsgálata

    A gyógynövények reneszánszukat élik, folyamatosan növekszik a gyógynövényekből készült termékek iránti kereslet. Kutatásunkban közvetlen fogyasztói megkérdezések segítségével rávilágítunk a gyógynövényeket használók szokásaira, vásárlásukat befolyásoló tényezőkre. Primer kutatási eredményeink alátámasztják a fogyasztók gyógynövények iránti fokozódó keresletét, de jelzik, hogy rendkívül hiányosak a gyógynövények hatásaival kapcsolatos ismereteik.
    A megkérdezettek közül a legtöbben teaként fogyasztják a gyógynövényeket, illetve gél vagy krém formában használják. A válaszadók a legnépszerűbb gyógynövényfajok közé sorolták a kamillát, a csalánt és az aloe verát. A vizsgált termékek vásárlásakor a minőséget tartották a legfontosabbnak, majd az árat és a származási helyet.
    A fogyasztók felé történő kommunikációban fontos annak megvilágítása, hogy a gyógynövények fogyasztásával betegségek kialakulása előzhető meg, sőt sok esetben a már kialakult betegség is kezelhető. A marketingkommunikációs eszközök között a fogyasztók legszélesebb rétegét érintő televíziós társadalmi célú hirdetések, a főbb vásárlóhelyeken tájékoztató kiadványok, szórólapok elhelyezése, valamint állami támogatásokkal és civil szervezetek bevonásával „egészségnapok” szervezése ajánlható.