Blog

  • Közvetlen értékesítés a zöldség-gyümölcs termelők körében

    A mezőgazdasági termelők körében végzett egyéni interjúkra alapozott kutatás alapján megállapítható, hogy ugyan a közvetlen értékesítést különböző tényezők befolyásolják, de termelés- és munkaszervezésük hasonlóságokat mutat, ami a közvetlen értékesítés munkaerő-szükségletéből adódik, ami egyrészt a minőségi termék-előállításból, másrészt az értékesítés szervezési feladatainak többlet időráfordításából ered. Az üzemek jellemzője továbbá a viszonylag kis méret, a saját földtulajdonra és családi munkaerőre alapozott munkavégzés, valamint a tudatos, piaci igényeket figyelembe vevő termelési szerkezet.
    A közvetlen értékesítést más értékesítési megoldások mellett alkalmazó gazdaságokban ez a több lábon állást, az értékesítés biztonságát, valamint a magasabb árak elérését szolgálja.

  • A magyarországi mezőgazdasági szaktanácsadás intézményi jellemzői

    A mezőgazdasági tanácsadás jelentős múltra tekint vissza hazánkban. Legfőbb célja, hogy a gazdáknak továbbított információk és ismeretek közvetítésével hozzájáruljon az eredményes gazdálkodáshoz, mert a gazdálkodók szakmai felkészültségében hiányosságok tapasztalhatók, jelentősek a különbségek az üzemméretekben, valamint az eredményekben. A hatékony szaktanácsadási rendszerrel szemben támasztott követelmények hazánkban csak részben teljesülnek, a jelenlegi struktúra számos területen beavatkozást igényel, így a szolgáltatók közötti feladatmegosztásban, a tanácsadók felkészültségében, a tanácsadási szolgáltatások iránti igényben, valamint a rendszer hatékonyságát illetően. Hosszabb távon a tanácsadás piacvezéreltté tétele szolgálja leginkább a fogyatékosságok megszüntetését, ezen belül sürgető a térítés ellenében végezhető szolgáltatások pontos meghatározása, a szolgáltatók számának csökkentése, a tanácsadásban részt vevő szolgáltatók közötti párhuzamosságok kiküszöbölése, a rendszer szereplői közötti kapcsolatrendszer erősítése, az oktatás-kutatás-tanácsadás szorosabb együttműködése, valamint a felhasználói igényekhez igazodó szolgáltatások általánossá válása.

  • Ökoélelmiszerek megítélése Magyarországon – alakuló fogyasztói tudatosság?

    Tanulmányunkban az ökoélelmiszerek fogyasztói megítélését, a fogyasztói szokásokat és azokat befolyásoló tényezőket mutatjuk be. Az 1200 fős primer megkérdezés eredményei szerint a fogyasztók az ökoélelmiszerekről egyre bővebb ismeretekkel rendelkeznek, felismerik és keresik őket. A vegyszermentességük és természetességük miatt ezeket a termékeket az egészségre kedvező hatásúnak tartják.
    A magas ár azonban még mindig korlátot jelent, az értékarányos ár elfogadásához több tájékoztatás és erőteljesebb kommunikáció szükséges.
    Az ökotermékek értékesítésekor rendkívül fontos a bizalom, amely egyrészt az eladó és a vevő közvetlen kapcsolatának erősítésével, másrészt a minősítési rendszer szigorúságával garantálható.

  • A fagyasztott zöldségek fogyasztási preferenciáinak vizsgálata

    A magyar hűtőipar számára a külföldi piacokon való értékesítés nagy jelentőségű. A hűtőipar talán az egyetlen ágazat, melynek termelése minőségileg sosem különült el az értékesítés piacai szerint, köszönhetően annak, hogy a vertikumban a nemzetközi követelmények érvényesültek.
    A komplex vásárlói modellek elemzését követően megállapítható, hogy az ízesített termékeket leginkább az aktív szellemi foglalkozásúak részesítik előnyben, akik átlag feletti jövedelemmel rendelkeznek. Az ízesített termékek és a vegyes összetevőjű (mix) termékek tipikus vásárlója között nem tapasztalható jelentős eltérés. A vizsgálat eredményei alapján az a következtetés vonható le, hogy az egy összetevőjű termékek vásárlói között a legalacsonyabb a férfiak és a legmagasabb a nők, valamint a középfokú végzettségűek aránya.

  • Spanyolul tanul a magyar mangalica!

    A sonkákat gyártó spanyol vállalat felismerte a mangalicában rejlő lehetőséget, azt, hogy a mangalica zsiradékkal finoman átszőtt húsának összetétele nagymértékben hasonlít annak az ibérico sertésfajtának a húsához, amiből a termékeiket gyártják. A spanyolok felvásárolták az állatok számukra értékes részeit, s hazánkban egyre többen fogtak ismét a mangalica tartásába. Az 1990-es évek második felétől kezdve a mangalica reneszánszát éli. Egyre több hazai húsüzem kezdett ismét mangalicát feldolgozni, önálló mangalica termékcsaládokkal megjelenve a piacokon. A mangalicák törzskönyvezését az újra megalakult Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete végzi, s csak az a sertés nevezhető mangalicának, amelyről az egyesület igazolást ad.

  • Innováció a javából: a dohányzásról leszoktató cigaretta

    A füstmentes társadalom megvalósításáról szól az írás. Alapja pályázati forrásból kidolgozott új gyártmány, melynek használatával feloldható a dohányzás szenvedélye, a leszokás kellemetlen fiziológiai kínjai nélkül. Az eredmény: tudatos egészségvédelem, jelentős gazdasági előnnyel! Az alapgondolat Szőke Éva professzor asszonytól származik, miszerint a lobélia addicionálja a nikotin hatását. Ebből indult ki az az innováció, ami az alapanyag-termelésen keresztül eljutott a „0” széria előállításáig, majd a szabványos degusztáció igazolta a kísérlet hipotézisét.
    A „kísérleti készítményt” a gyógynövénykészítmények közé indokolt sorolni, esetleg ANTINIKOTEX találó néven. Elterjesztése érdekében „közegészségügyi” besorolása ajánlható – társadalmi jelentősége miatt –, hogy elkerülje a dohányféleségek jövedéki adózását.
    A reprezentatív felmérés szerint hazánkban 3 millió dohányzó lakos közül minden harmadik szívesen leszokna szenvedélyéről, ha lelki és érzelmi megpróbáltatás nélkül sikerülne megszabadulnia a nikotinéhségétől. A dohányféleségek évi vásárlása értékben megközelíti az 500 milliárd forintot hazánkban. Ha 1 millió fogyasztó véglegesen megszabadulna a szenvedélyétől, közel 170 milliárddal növekedne a családok felszabadult vásárlóereje a „füstmentes” életvitel kapcsán, s javulna a közegészségügy, csökkenő áldozatok mellett, igaz, mintegy egyharmadával mérséklődne a dohányzásból eredő adóbevétel.

  • A munkahelyi étkezés hazai fogyasztói piacának vizsgálata

    Tanulmányunkban 1000 fős országos felmérés eredményei alapján azonosítottuk a hazai munkahelyi étkezés fogyasztói szegmenseit. Bebizonyítottuk, hogy a célcsoportok szocio-demográfiai ismérvek mellett az étkezési és élelmezési szokások, a munkahelyi étkezéshez való viszony szerint is eltéréseket mutatnak, amely igazolja, hogy ezen ismérvek befolyásolják az egyént abban, hogy milyen munkahelyi étkezési formát választ. Megállapítható, hogy a munkahelyi étkezés igénybevétele leginkább az időtudatos élelmiszer-fogyasztói magatartással függ össze, de megjelennek a kényelem, a termékminőség és a kiegészítő szolgáltatások iránti fogyasztói elvárások is. Az eredmények segítséget jelenthetnek a piacfejlesztési, piacbővítési lehetőségek definiálásában és a célpiaci igényekhez igazodó marketingaktivitások azonosításában.

  • Helyi vidékfejlesztési programok a hátrányos helyzetű vidéki kistérségekben

    Írásunk felvázolja az alulról kezdeményezett helyi vidékfejlesztési programok által nyújtott lehetőségeket azokban a hátrányos helyzetű kistérségekben, amelyek a legtöbbet szenvedtek a mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenése miatt. Kutatásunk eredményei arra engednek következtetni, hogy az ÚMVP LEADER program és az ÚMVP III. tengely LEADER elveken alapuló négy intézkedése már eddig is hozzájárult a helyi gazdasági és társadalmi problémák mérsékléséhez a hét vizsgált HACS területén, de szerintünk további változtatások szükségesek a helyi vidékfejlesztési stratégiákban annak érdekében, hogy valóban jelentős gazdasági, társadalmi fejlődés következzen be.
    A vizsgált kistérségek a foglalkoztatási válság miatt kerültek érdeklődésünk középpontjába, de ennek ellenére kifejezett stratégiai irányvonalat, illetve pályázatot nem találtunk ennek a problémának az orvoslására. Fontosnak tartjuk a vállalkozásalapú fejlesztési lehetőségek bővítését és nagyobb arányú hasznosítását, hiszen – az ország sok más kistérségéhez hasonlóan – a vizsgált kistérségekben is elsősorban a munkalehetőségek megteremtése a legfőbb eszköz a helyi gazdasági és társadalmi fejlődés generálásához. A jövőben véleményünk szerint a képzési célterületre is jóval nagyobb hangsúlyt kellene helyezni, különös tekintettel a humán erőforrás és a helyi (gazdaság)fejlesztés közötti szoros kapcsolatot feltáró, kimutató elméletek és kutatások fényében. Továbbá szerintünk jóval több nyomatékot kellene fektetni a közös akciók, a térségen belüli és térségek közötti együttműködések ösztönzésére és támogatására is, hiszen a kooperációk erősíthetnék a helyi aktivitást, elősegíthetnék a helyi erőforrások hatékonyabb felhasználását, és a helyi problémák hatékonyabb kezelését.