Blog

  • Doktorképzés Mosonmagyaróváron

    Az 1993-ban kezdődő PhD-képzés közel két évtizedes eredményei alapján megállapítható, hogy az intézmény megfelelt a MAB által előírt feltételeknek, és az engedélyezett két (állattudományi, növénytudományi) doktori iskolájában eredményes képzést valósított meg. Ennek egyik – korántsem egyedüli – bizonyítéka, hogy az 1993–2011 között felvett 289 hallgatóból 100 fő (34,6%) már megvédte doktori értekezését, ami országos viszonylatban is jó eredménynek számít. A doktori oklevelek több mint kétharmada summa cum laude minősítésű.
    A nappali (ösztöndíjas), illetve az esti (levelező) tagozatos képzésekben egységesen 36 hónapos képzési időhöz képest a felvétel és a védés között eltelt átlagos idő nappali tagozaton 54, esti tagozaton pedig 60 hónap, vagyis a résztvevők egy része a törvényben megállapított idő alatt nem tudta befejezni PhD-tanulmányait. A végzettek jelentős hányada ezért a fokozatszerzésre fordítható idő meghosszabbítását javasolja. Jóval rövidebb viszont az egyéni (önálló) úton történő PhD-fokozat-szerzés időszaka. Ebben a formában a 100 fő végzettből 15 fő szerzett PhD-doktori fokozatot.
    A doktorképzés tapasztalatainak feltárása érdekében a fokozatot szerzettek közül 68 elégedett a képzés személyi és tárgyi feltételeivel, bár 25 főnek az adat/információgyűjtés, 24 főnek a munkahelyi leterheltség és 21 főnek a publikációs lehetőségek hiánya okozott gondot. Nem véletlen, hogy éppen ennek bővítését tartják legfontosabbnak a képzésben, de kívánatos a tanulmányutak és a képzési idő tartamának növelése is.

  • A fenntarthatóság felé való átmenet lehetőségei Magyarországon

    A Kárpát-medence páratlan természeti kincseit számos veszély fenyegeti. E veszély elhárítására adhat megoldást a fenntartható fejlődés, melynek ugyan az elmúlt négy évtizedben széles körű szakirodalma jött létre, de világszerte gyengék a gyakorlati eredményei. A jelen tanulmány a gyakorlati megvalósítás, a fenntarthatóság felé való átmenet magyar útját vizsgálja a következő feltételek megvalósításával:
    1. Illeszkedés egy hosszabb távú nemzetstratégiai tervhez az átmenet alap-feltételeként.
    2. A társadalom fenntarthatóság iránti igényének felkeltése.
    3. A magyar gazdaság szuverenitását több, egymással is összefüggő függőségi helyzet gyengíti. A fenntarthatóság gazdasági feltételrendszere érdekében, a helyi adottságokat figyelembe vevő lokális gazdaság kiépítésével erősíteni kell a gazdasági önrendelkezést.
    4. A fenntarthatóság közhatalmi, politikai feltételrendszereként az átmenettel egyetértő politikai környezet és egyszerű szabályokkal működtetett, szolgáltató jellegű közhatalmi struktúra létrehozása szükséges.

  • Az integrált növényvédelem és gyümölcstermelés magyarországi bevezetésére, valamint elterjesztésére ható gazdasági tényezők

    Az intenzív, iparszerű technológiával kapcsolatos technológiai és fogyasztói kockázatok következtében a mezőgazdasági technológiákban is lényeges változások zajlanak, ezek között terjednek az ún. alacsony inputú technológiák. Ebben a folyamatban az integrált növényvédelem és az integrált gyümölcs(alma-)termelés szerepe is felértékelődött. 2014-től a technológiák alkalmazása az EU-tagországokban kötelező lesz. Az új technológiák bevezetésében fontos szerepet játszanak a gyümölcstermelők és azok termelői, értékesítési szervezetei. A kutatás keretében az integrált növényvédelmi és az integrált almatermelési technológiák elterjedési folyamatát vizsgáltuk. A kutatások alapján megállapítottuk, hogy az új technológiai megoldások elterjedésében az állami irányítás és az állami szabályozás (támogatások) kulcsszerepet játszott, a szakmai szervezetek, a kis- és nagykereskedelmi vállalatok, valamint a szaktanácsadási és egyéb szakmai szervezetek szerepe pedig marginális volt.

  • A tejtermelés költségei és bevételei a nyugat-dunántúli társas vállalkozásokban

    A hat – különböző tehénlétszámú és termelési színvonalú – társas gazdaságban végzett vizsgálatainkból megállapítható, hogy még a nagy – 8 ezer liter feletti – fajlagos tejhozam mellett is csak a kiegészítő (kvóta-) támogatások tették a tejtermelést nyereségessé. A tejtermeléshez adott különféle támogatások nélkül a hazai tejtermelők egyre nagyobb hányada termel veszteségesen. A vizsgált hat gazdaságból kettő a teljes állományát felszámolta 2010-ben.
    A tejtermelés költségeiben továbbra is a takarmányköltségek adják a legnagyobb (52%-os) részt, ami a magas tejhozamú (8 ezer liter feletti) állományokban még ennél is nagyobb. A magasabb hozamok ugyanakkor mérséklőleg hatottak a munkabér-, az amortizációs és az általános költségek arányára. A tejtermelés költségei hét év alatt (2004–2010) a társas gazdaságokban országosan közel 20, a takarmányköltségek 14, a munkabérköltségek pedig 66%-kal emelkedtek. A tej értékesítési ára ebben az időszakban – a 2007–2008. évek kivételével – stagnált, illetve 2009-ben 2004-hez képest 5, 2008-hoz képest viszont 25%-kal csökkent. 2010-ben a 2009. évihez képest 13, 2011 első negyedévében pedig közel 50%-os tejárnövekedés következett be, amihez a támogatások 70%-os emelkedése társult.

  • Gyógynövény-fogyasztási szokások vizsgálata

    A gyógynövények reneszánszukat élik, folyamatosan növekszik a gyógynövényekből készült termékek iránti kereslet. Kutatásunkban közvetlen fogyasztói megkérdezések segítségével rávilágítunk a gyógynövényeket használók szokásaira, vásárlásukat befolyásoló tényezőkre. Primer kutatási eredményeink alátámasztják a fogyasztók gyógynövények iránti fokozódó keresletét, de jelzik, hogy rendkívül hiányosak a gyógynövények hatásaival kapcsolatos ismereteik.
    A megkérdezettek közül a legtöbben teaként fogyasztják a gyógynövényeket, illetve gél vagy krém formában használják. A válaszadók a legnépszerűbb gyógynövényfajok közé sorolták a kamillát, a csalánt és az aloe verát. A vizsgált termékek vásárlásakor a minőséget tartották a legfontosabbnak, majd az árat és a származási helyet.
    A fogyasztók felé történő kommunikációban fontos annak megvilágítása, hogy a gyógynövények fogyasztásával betegségek kialakulása előzhető meg, sőt sok esetben a már kialakult betegség is kezelhető. A marketingkommunikációs eszközök között a fogyasztók legszélesebb rétegét érintő televíziós társadalmi célú hirdetések, a főbb vásárlóhelyeken tájékoztató kiadványok, szórólapok elhelyezése, valamint állami támogatásokkal és civil szervezetek bevonásával „egészségnapok” szervezése ajánlható.

  • A területhasználat néhány változása és következményei a Tisza-tónál

    A Tisza-tó jelentős változásokat idézett elő a térség életében, módosult a települések térbeli kiterjedése. Ez a fajta térmódosulás a tanulmányban bemutatott ábrákon kiválóan végigkövethető. Sarud, Abádszalók és Tiszafüred esetében egyértelműen megállapítható, hogy a települések térszerkezetének eltolódása a Tisza-tó partján kínálkozó turisztikai lehetőségek hatására következett be.
    A településkép beépítettségében, új településrészek kialakításában, a település arculatának módosulásában szintén közrejátszott a Tisza-tó léte. A strandok településformáló hatása is jelentős a feléjük vezető lineáris infrastruktúrák fejlődésében, az út mentén lévő telkek árainak felértékelésében és a parton végbemenő változásokban (például Abádszalók).
    Az elárasztással változás történt a tájhasználatban, majd az azt követő években folyamatosan módosult a Tisza-tavat övező tájszerkezet is. A régióban a szántók arányának dominanciája mellett a cserjések és a legelőhasznosítás jellemző.
    Jól látható továbbá a Tisza-tó mint természeti jelenség térszínformáló hatása. A természet lassan, de mindig változó tendenciáját az emberiség nem hagyhatja figyelmen kívül. A turisztikai célú változtatások akkor lehetnek kellőképpen eredményesek, ha a természet adta folyamatokba minimális mesterséges beavatkozás történik, mert csak az ember és a természet harmonikus együttműködése eredményezhet kedvező változásokat.