A Tisza-tó jelentős változásokat idézett elő a térség életében, módosult a települések térbeli kiterjedése. Ez a fajta térmódosulás a tanulmányban bemutatott ábrákon kiválóan végigkövethető. Sarud, Abádszalók és Tiszafüred esetében egyértelműen megállapítható, hogy a települések térszerkezetének eltolódása a Tisza-tó partján kínálkozó turisztikai lehetőségek hatására következett be.
A településkép beépítettségében, új településrészek kialakításában, a település arculatának módosulásában szintén közrejátszott a Tisza-tó léte. A strandok településformáló hatása is jelentős a feléjük vezető lineáris infrastruktúrák fejlődésében, az út mentén lévő telkek árainak felértékelésében és a parton végbemenő változásokban (például Abádszalók).
Az elárasztással változás történt a tájhasználatban, majd az azt követő években folyamatosan módosult a Tisza-tavat övező tájszerkezet is. A régióban a szántók arányának dominanciája mellett a cserjések és a legelőhasznosítás jellemző.
Jól látható továbbá a Tisza-tó mint természeti jelenség térszínformáló hatása. A természet lassan, de mindig változó tendenciáját az emberiség nem hagyhatja figyelmen kívül. A turisztikai célú változtatások akkor lehetnek kellőképpen eredményesek, ha a természet adta folyamatokba minimális mesterséges beavatkozás történik, mert csak az ember és a természet harmonikus együttműködése eredményezhet kedvező változásokat.
Blog
-
A területhasználat néhány változása és következményei a Tisza-tónál
-
Spanyolul tanul a magyar mangalica!
A sonkákat gyártó spanyol vállalat felismerte a mangalicában rejlő lehetőséget, azt, hogy a mangalica zsiradékkal finoman átszőtt húsának összetétele nagymértékben hasonlít annak az ibérico sertésfajtának a húsához, amiből a termékeiket gyártják. A spanyolok felvásárolták az állatok számukra értékes részeit, s hazánkban egyre többen fogtak ismét a mangalica tartásába. Az 1990-es évek második felétől kezdve a mangalica reneszánszát éli. Egyre több hazai húsüzem kezdett ismét mangalicát feldolgozni, önálló mangalica termékcsaládokkal megjelenve a piacokon. A mangalicák törzskönyvezését az újra megalakult Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete végzi, s csak az a sertés nevezhető mangalicának, amelyről az egyesület igazolást ad.
-
Innováció a javából: a dohányzásról leszoktató cigaretta
A füstmentes társadalom megvalósításáról szól az írás. Alapja pályázati forrásból kidolgozott új gyártmány, melynek használatával feloldható a dohányzás szenvedélye, a leszokás kellemetlen fiziológiai kínjai nélkül. Az eredmény: tudatos egészségvédelem, jelentős gazdasági előnnyel! Az alapgondolat Szőke Éva professzor asszonytól származik, miszerint a lobélia addicionálja a nikotin hatását. Ebből indult ki az az innováció, ami az alapanyag-termelésen keresztül eljutott a „0” széria előállításáig, majd a szabványos degusztáció igazolta a kísérlet hipotézisét.
A „kísérleti készítményt” a gyógynövénykészítmények közé indokolt sorolni, esetleg ANTINIKOTEX találó néven. Elterjesztése érdekében „közegészségügyi” besorolása ajánlható – társadalmi jelentősége miatt –, hogy elkerülje a dohányféleségek jövedéki adózását.
A reprezentatív felmérés szerint hazánkban 3 millió dohányzó lakos közül minden harmadik szívesen leszokna szenvedélyéről, ha lelki és érzelmi megpróbáltatás nélkül sikerülne megszabadulnia a nikotinéhségétől. A dohányféleségek évi vásárlása értékben megközelíti az 500 milliárd forintot hazánkban. Ha 1 millió fogyasztó véglegesen megszabadulna a szenvedélyétől, közel 170 milliárddal növekedne a családok felszabadult vásárlóereje a „füstmentes” életvitel kapcsán, s javulna a közegészségügy, csökkenő áldozatok mellett, igaz, mintegy egyharmadával mérséklődne a dohányzásból eredő adóbevétel. -
A munkahelyi étkezés hazai fogyasztói piacának vizsgálata
Tanulmányunkban 1000 fős országos felmérés eredményei alapján azonosítottuk a hazai munkahelyi étkezés fogyasztói szegmenseit. Bebizonyítottuk, hogy a célcsoportok szocio-demográfiai ismérvek mellett az étkezési és élelmezési szokások, a munkahelyi étkezéshez való viszony szerint is eltéréseket mutatnak, amely igazolja, hogy ezen ismérvek befolyásolják az egyént abban, hogy milyen munkahelyi étkezési formát választ. Megállapítható, hogy a munkahelyi étkezés igénybevétele leginkább az időtudatos élelmiszer-fogyasztói magatartással függ össze, de megjelennek a kényelem, a termékminőség és a kiegészítő szolgáltatások iránti fogyasztói elvárások is. Az eredmények segítséget jelenthetnek a piacfejlesztési, piacbővítési lehetőségek definiálásában és a célpiaci igényekhez igazodó marketingaktivitások azonosításában.