Napjainkban igen aktuális a mezőgazdasági drónok használatából fakadó gazdasági és környezeti előnyök témaköre, illetve azok korlátai. Jelen tanulmány az erre épülő szakirodalmakból kiindulva összegezi a mezőgazdaságban általában súlyos problémákat okozó kockázati tényezőket és azok hátterét. Egyúttal feltérképezi, hogy ezen tényezők miképpen jelentkeznek a szántóföldi növénytermesztési technológia megválasztásának függvényében. A szakirodalmi források alapján egyes kockázati faktorok orvosolhatónak bizonyultak a pilóta nélküli légi járművek (drónok) alkalmazása révén, mások pedig hatványozottan jelentkeztek. A szakirodalom feldolgozása alapján levont eredmények alátámasztása érdekében szakértői interjúk készültek három különböző szakértői csoport megkérdezésével. Jelen tanulmány fő kutatási kérdése, hogy az agrárszektor képviselői milyen korlátokat látnak a drónok mezőgazdasági alkalmazhatóságában, illetve mit gondolnak, milyen körülmények között és milyen feladatok esetén alkalmazható eredményesen egy mezőgazdasági drón, és hogy milyen változásokra számítanak a technológia jövője kapcsán. További fontos szempont volt annak meghatározása, hogy a hozzáértők véleménye alapján megtérül-e a drónok beszerzését érintő beruházás. Ezen kérdések meghatározása érdekében három szakértői csoport került bevonásra jelen kutatásba annak érdekében, hogy heterogén, más-más megközelítésű véleményeket ismerjünk meg. Ezen megkérdezett szakértői csoportok a növényvédő vagy növényorvos szakemberek, a drónpilóták, illetve a tapasztalt gazdálkodók voltak. Szakértői csoportonként négy-négy fővel készült el az interjú. A kapott válaszok kiértékelése kvalitatív statisztikai módszerekkel történt. A szakértők számos esetben alátámasztották a szakirodalom alapján feltárt, a technológia függvényében eltérő módon jelentkező kockázati tényezők szerepét. Valamennyi interjúalany tisztában van a mezőgazdasági drónok korlátaival, ettől függetlenül mégis pozitívan állnak hozzá a mezőgazdasági drónok használhatóságához és jövőjükhöz. A legtöbb megkérdezett szakértő nyitott a permetező drónok alkalmazására is a jövőre nézve.
Blog
-
A magyar szaknyelv ápolása az agrár-közgazdaságtanban
A Magyar Tudományos Akadémia 2023 őszén nyilvános vitafórumot indított köztestületi tagjai számára a magyar nyelv tudományos nyelvként való használatáról. Mint a felhívásban megfogalmazták, az MTA egyik legfontosabb küldetése alapítása óta a magyar nyelv ápolásának ügye. A Gazdálkodás az egyetlen magyar nyelvű tudományos folyóirat az agrár-közgazdaságtan és az üzemszervezés területén, szerkesztőbizottsága ezért kezdettől fogva feladatának tartotta az MTA által megfogalmazott feladatok végrehajtását, 2024/1. számában állásfoglalást tett közzé A magyar nyelv használatáról a tudományos szakfolyóiratokban címmel (Szerkesztőbizottság, 2024). Az állásfoglalásnak megfelelően a szerkesztőbizottság saját szakterületén, az agrár-közgazdaságtanban és az üzemszervezésben kiemelten foglalkozik a magyar szaknyelv fenntartásának, ápolásának kérdéseivel és annak mindennapi nehézségeivel. Jelen tanulmány a Gazdálkodás folyóirat egyik számának elemzésével azt méri fel, hogy a szerzők milyen idegen kifejezéseket alkalmaznak közleményük tartalmának feldolgozása során, és mennyire indokolt e kifejezések használata. Az elemzés legfőbb következtetése, hogy szinte minden idegen kifejezésnek magyar megfelelője is van, és ezek több esetben pontosabban leírják a kifejezni kívánt tartalmat.
-
A szakpolitikai döntéshozatal megalapozott támogatása – elindult az AKI új állattenyésztési ágazati adatgyűjtési rendszere
A magyarországi gazdaságszerkezet átalakulása, a gyors koncentráció, továbbá a Mezőgazdasági Fenntarthatósági Információs Hálózat (FSDN) bevezetése arra késztette az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) elemzőit és kutatóit, hogy felülvizsgálják és továbbfejlesszék a mezőgazdasági üzemi és ágazati adatok gyűjtésének és feldolgozásának módszertanait. Az Intézet 2023-ban új adatgyűjtést indított, amely a főbb állattenyésztési ágazatok részletes naturális és ökonómiai adatainak gyűjtésére fókuszál. Olyan adatbázis kialakítását tűztük ki célul, amely megbízható információt szolgáltat a szakpolitikai döntéshozóknak és a szakmai szervezeteknek. Új adatgyűjtésünk a közepes és nagy állattartó üzemek bevonására helyezi a hangsúlyt, amelyek együtt a hazai kibocsátás döntő hányadát képviselik, és amelyek a leginkább érintettjei a jogszabályok változtatásainak. A részvétel önkéntes, az adatszolgáltatók a legfontosabb termelési és gazdasági paramétereket évente egy alkalommal adják meg. Az AKI a beérkező adatokat egységes módszertan szerint dolgozza fel, ezáltal biztosítva az összehasonlíthatóságot hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Ellentétben a szintén az AKI által működtetett Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózattal (FADN), amely a teljes magyarországi üzemszerkezet reprezentálása érdekében a gazdaságok jóval szélesebb körét fedi le, az új adatgyűjtés kifejezetten az állattartás meghatározó szegmenseire összpontosít, ennek köszönhetően pontosabb ágazatspecifikus információ nyerhető belőle. A két adatgyűjtési rendszerből származtatott adatok összehasonlítása ezért jelentős különbségeket mutat. Az FADN/FSDN szerves részét képező új adatgyűjtés szakmai szervezetek együttműködésével validált eredményeit az adatszolgáltató gazdaságok egyéni jelentések formájában kapják kézhez, amelyekben egy adott üzem teljesítményét üzemcsoportokéval és nemzetközi üzemekével is összevetve értékeljük. Az adatgyűjtést a sertés-, a tej-, a tojás- és a brojlerágazatban indítottuk el, és terveink szerint további ágazatokra is kiterjesztjük.
-
A magyarországi húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazat koncentrációjának változása 2015–2021 között
A sertéságazat a 2015–2021-es időszakban több válsággal is szembenézett, ilyen volt a Covid-19-pandémia, az afrikai sertéspestis járvány és a takarmányárak világpiaci árának jelentős drágulása 2021-ben. Az ipari szektorban ismert a méretgazdaságosság meghatározó szerepe. A koncentrációval mérhető, hogy egy-egy gazdasági ágazatban mennyire összpontosul nagyüzemek tulajdonában a termelés. A tanulmány célja, hogy a húsfeldolgozás, -tartósítás (TEÁOR 10.11) szakágazat szereplőinek méretét elemezve, meghatározza és összehasonlítsa a magyar sertéshús-feldolgozás koncentráltságát 2015-ben és 2021-ben. E területre fókuszálva javaslatot kívánunk tenni a magyar sertéshús-feldolgozás versenyképességének növelésére. Szekunder adatgyűjtés keretében az EMIS adatbázisából nyert adatokat első lépésként térképek segítségével dolgoztuk fel, és vizsgáltuk a tevékenység területi koncentrációját. A szakágazati koncentrációt tovább elemeztük négyvállalatos koncentrációs ráta (CR4), Herfindahl–Hirschman-index (HHI), Gini-index és Lorenz-görbe segítségével.
A kapott eredmények alapján a szakágazat koncentrációja magas. Ugyanakkor a szakirodalmi adatok azt mutatják, hogy elmarad a fejlett nyugati országok (USA, Dánia) koncentrációjától. 2015-höz képest a mérlegfőösszeget vizsgálva 2021-ben a HHI, a CR4 és a Gini-index is növekedett. Ugyanezen időszakban az árbevétel alapján számított CR4 és Gini-index nőtt, a HHI pedig csökkent. A koncentráció növekedése azonban nem volt elegendő, hogy a magyar húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazat koncentrációja utolérje a legversenyképesebb nyugati országok értékét. A magyar sertéshús-feldolgozás versenyképességének növekedését elősegítheti a koncentráció további fokozása és így a méretgazdaságosság növekedése. Éppen ezért javasolt a piaci szereplők közötti integrációs együttműködések létrehozása és kiszélesítése. -
A magyar állattenyésztési ágazat kihívásai és lehetséges jövőképe
A fejlett országokban az állattenyésztés kedvezőtlen környezeti hatásai egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek, mint például az üvegházhatású gázok (metán, ammónia és dinitrogén-oxid) kibocsátása. Emellett olyan gazdasági és társadalmi problémák is megjelentek, mint az agrárgazdálkodók elöregedése, a kisgazdaságok és a háztáji állattartás visszaszorulása, mely jelentős hatással van a vidéki közösségekre, fokozódó kihívást jelent a vidékfejlesztés számára. A tanulmány a fent említett folyamatokat vizsgálja a magyar állattenyésztési ágazaton belül az 1990-es évektől napjainkig. A kutatás statisztikai adatok és szakpolitikai dokumentumok elemzésén, valamint a dél-alföldi régióban állattartással foglalkozó fiatal gazdákkal történő interjúk (n = 66) készítésén alapul. Eredményeink rámutatnak a hazai agrárszektor meghatározó folyamataira, az üzemkoncentrációra és az állatlétszám, valamint az állattartó gazdaságok számának jelentős csökkenésére, mely hatására a kistermelők szinte eltűntek az ágazatból. Emellett olyan fontos kihívások is felszínre kerülnek, mint az állattenyésztés multifunkcionális jellegének megszűnése vagy a gazdatársadalom generációváltásának elhúzódása, sikertelensége. Mindezek alapján elmondható, hogy az eddigi agrár-vidékfejlesztés jellegű keretben ezek a problémák hatékonyan már nem kezelhetők, paradigmaváltásra, célzott programokra és szakpolitikai eszközökre van szükség az állattenyésztés új fejlődési pályára állításához. Tudatos erőforrástervezés és generációk közötti kommunikáció, tudásátadás révén biztosítható az ágazat harmonikus fejlődése, amelyet a jól pozícionált fiatalgazda-támogatások szavatolhatnak.
-
Hal- és halászati termékek fogyasztásának meghatározó tényezői – Szisztematikus irodalmi elemzés
Napjainkban megfigyelhető, hogy a halfogyasztási szokások és a fogyasztást meghatározó tényezők folyamatosan változnak a globalizációnak köszönhetően. Az elmúlt években a felgyorsult világnak és a járványok világszintű terjedésének hatására a fogyasztói hangsúly az ár helyett a minőségre és a kényelemre helyeződik, hiszen egyre inkább előtérbe kerül az egészséges ételek fogyasztása, melyben a halak kiemelt szerepet kapnak. A cikk elsődleges célja, hogy feltérképezze a hal- és halászati termékek fogyasztásának sajátosságait, valamint azonosítsa azon tényezőket, melyek befolyásolják a fogyasztók hal- és halászati termékek fogyasztásának preferenciáit és döntéseit. A PRISMA keretrendszer alkalmazásával 2000 és 2023 között megjelent cikkeket választottunk ki a Google Scholar, a Web of Science és a Scopus segítségével, azonban a témához kapcsolódó korábbi kutatásokat is tanulmányoztuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztói döntéseket az egészségre, valamint az érzékszervre ható tényezők, a termelés jellemzői/sajátosságai és a könnyű elkészíthetőség, vagyis a kényelem befolyásolja leginkább.
-
Tudásátadás az agráriumban – a magyar és a lengyel agrártudás és innovációs rendszer szereplői és működése
Az Agrártudás és Innovációs Rendszer (AKIS) egy olyan rendszer, amely a mezőgazdaságban a tudásátadáson, -megosztáson és -cserén keresztül segíti az agrármodernizációt, elsősorban az innováció és a digitalizáció terjedését. Az agrártanácsadás pedig az AKIS egyik kulcsfontosságú eleme, amely támogatja az információáramlást és a partnerek közötti kapcsolatépítést a hatékonyság és a versenyképesség növelése érdekében. Fentiek megvalósulását segíti az Európai Bizottság Horizont 2020-as i2connect nemzetközi projektje, amelynek célja az agrárszektor interaktív innovációs folyamatait támogató tanácsadói kompetenciák fejlesztése. Ennek keretében képzéseken és külföldi tanulmányutakon (cross-visitek) keresztül arra vállalkoznak a tagországok, hogy megerősítsék és fejlesszék a tanácsadói funkciókat. Fő cél a gazdálkodók fejlesztések iránti igényeinek felismerése és a tanácsadási folyamatba történő beillesztése. Az i2connect projekt országjelentései részletesen bemutatják az egyes országok AKIS-eit, segítve azok összehasonlítását. Fontos az AKIS-szereplők és azok kapcsolatainak megértése, különös tekintettel a Mezőgazdasági Szaktanácsadói Rendszerekre (MSzR), amelyek kulcsszerepet játszanak a tudásmegosztásban, a digitalizációban, végső soron az innováció terjesztésében.
Jelen tanulmány a fentebb említett H2020-as projekt eredményeként létrejött 29 európai AKIS országjelentés közül a magyar és a lengyel országjelentéseket hasonlítja össze. Bemutatja a lényeges hasonlóságokat és különbségeket, fókuszban az agrárinnovációt támogató környezettel és az ezekben az országokban kialakult tanácsadási szolgáltatások jellemzőivel, majd ezekből olyan következtetéseket von le, amelyek a két tagállam számára előremutatóak lehetnek az e területen történő előrelépés, fejlődés, fejlesztés szempontjából.