A nemnövekedés (degrowth) a fejlett országok számára ajánlott új gazdasági paradigma, amely hosszú távon bolygónk ökológiai fenntarthatóságát és az igazságosabb társadalmak kialakítását eredményezheti. A fogalom karrierje Latouche francia közgazdász 2006-os könyvével indult, amelyet két nemzetközi konferencia, négy latin nyelvű országban pedig politikai mozgalom is követett. Jelen cikk szerzője javasolja, hogy – az alulról jövő kezdeményezések mellett – valamelyik fejlett EU-tagállam is vállalja fel e mozgalom támogatását. A hazai agrárszakemberek a témakörön belül elsősorban az ökofalvakkal, az alacsony fogyasztású vidéki életmóddal és a szövetkezeti bankokkal kapcsolatos francia és spanyol kezdeményezéseket hasznosíthatják, amelyeket ők a nemnövekedés gyakorlati kísérleteinek tekintenek.
Blog
-
Hazai zöldség-gyümölcs TÉSZ-ek kisárutermelőket integráló szerepe a nagy kereskedelmi láncoknak történő értékesítésben
A hazai zöldség-gyümölcs termelői szervezetek (TÉSZ-ek), és azok másodlagos szerveződései lehetnek azok, akik a nagy kereskedelmi láncok sikeres beszállítói és erős alkupozícióval rendelkező partnerei tudnak lenni. A kistermelők tömegei elsősorban e szervezetekhez csatlakozva tudnak beszállítani. Magyarországon még nem terjedtek el eléggé a termelői szerveződések a zöldség-gyümölcs ágazatban, ezért nem töltik be azt a szerepet a nagy kereskedelmi láncoknak történő beszállításban, mint az Európai Unióban. Ez az egyik alapvető oka a hazai zöldség-gyümölcs kisárutermelők beszállítási nehézségeinek. A sikeres országok és Magyarország közötti különbség fő oka az, hogy Magyarországon jelentős a szürkegazdaság aránya. Ez egyrészt nem ösztönzi a kisárutermelőket az alkalmazkodásra, másrészt nagy árutömeget von el a termelői szervezeteken keresztül vezető legális értékesítési csatornától. A szürkegazdaság méretét döntően csak állami, kormányzati eszközökkel lehet érzékelhetően visszaszorítani. A TÉSZ-ek és a kistermelő tagjaik egyik fő gondja, a tőkehiány enyhítésére a kormánynak pénzügyi konstrukciókat kellene létrehozni. Különösen fontos lenne állami eszközökkel is segíteni a felkészült, gazdaságukat bővíteni akaró kistermelők fejlődését. A TÉSZ-ek szerepének növekedéséhez szükség lenne a termelők gondolkodásmódjának, szemléletének változására, arra, hogy ne saját maga szervezetlenül gazdálkodjon, hanem kapcsolódjon valamelyik környékbeli termelői szerveződésbe. A termelőknek fel kellene ismerniük a helyzeti előnyöket, melyek ezzel járnak: egységes árualap, minőségbiztosítási rendszerek, folyamatos beszállítás és fizetőképes vásárló, fejlesztés és innováció. A TÉSZ-ek és a TÉSZ-tag kisárutermelők közötti kooperációt, továbbá a TÉSZ-ek szolgáltatási tevékenységét pedig hatékonyabbá kellene tenni.
-
Magyarországi eredetű élelmiszerek részesedése a hazai kiskereskedelemben
A kutatás célja az, hogy áttekintést adjunk a magyarországi eredetű élelmiszertermékek piaci részesedéséről a hazai kiskereskedelemben. A Magyarországon tevékenykedő legnagyobb – három hazai és kilenc nemzetközi tulajdonú – kiskereskedelmi lánc egy-egy véletlenszerűen kiválasztott kereskedelmi egységében 2010 októberében lefolytatott, egyszeri állapotfelvételben 10 termékcsoport (húskészítmény, tálcás baromfihús, tálcás sertéshús, tojás, joghurt-kefir-tejföl, sajt-sajtkészítmény-túró, tej, zöldség-gyümölcs – szezonális minta –, méz, lekvár) magyarországi beszállítói részarányát mértük fel. A termékcsoportok kiválasztásánál meghatározó szempont volt, hogy az idetartozó élelmiszerek Magyarországon előállíthatók legyenek.
A felmérés eredménye szerint minden vizsgált termékcsoportban 50%-nál nagyobb hazai beszállítói részarány állapítható meg. Egyes termékcsoportoknál – például a tálcás húsoknál, illetve tojásnál – ez az arány 90% feletti. Ugyanakkor a tejtermékek – a folyadéktej kivételével –, valamint a gyümölcsdzsemeknél a hazai eredetű termékek aránya alig haladta meg az 50%-ot. Az összes, általunk vizsgált áruféleségben 76,4% volt a magyarországi termékek aránya. A hazai tulajdonú láncoknál ez az arány magasabb, 82%-os, míg a nemzetközi láncoknál 72,8%-os volt. -
A megújuló és a fosszilis energiahordozók szerepe Magyarországon
A magyar gazdaság energiaszükségletében meghatározóak a fosszilis eredetű tüzelőanyagok – kőolaj, földgáz, kőszén, illetve ezek származékai –, amelyek kimerülőben vannak, így növelik függőségünket, károsítják környezetünket. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani az alternatív energiaforrásokra, amelyekről ma még az a véleményünk, hogy kimeríthetetlenek, kevésbé károsítják Földünket.
A kutatók számára ma az jelent feladatot, hogy ezen erőforrások felhasználásának korlátait felkutassák, feltárják. Az előrelépés egyik tényezője a finanszírozásban keresendő, mert annak ellenére, hogy mintegy évtizede az aktuális kormányok folyamatosan hirdetik részarányuk növelésének szükségességét, a megfelelő – a társadalom nagy többsége számára elérhető – támogatási rendszert a mai napig nem sikerült kialakítani. Az újonnan csatlakozó tizenkettek problémáit látva az Európai Uniónak cselekednie kellene. Azt várjuk, hogy ne csak meghatározza az elvárásait, hanem konkrétan nevesítse meg és rendelje hozzá azokat a forrásokat, amelyek valós alapot jelentenek a megvalósításhoz.
Ugyancsak fontos annak megválaszolása is, hogy miként, hasznosíthatók azok a mezőgazdasági területek, amelyek kevésbé jó minőségűek. A jelenlegi támogatási rendszer ugyanis az átlagtól jobb minőségű területek ilyen irányú hasznosítására ösztönöz, így a gyenge minőségű területek hasznosítás nélkül (parlagon) maradnak. Ez elfogadhatatlan, hiszen ez hazánk esetében is mintegy 600 ezer hektár területet jelent (17 AK alatti szántó mintegy 200 ezer ha, míg 400 ezer ha a jó minőségű legelő). Ezek a területek – magas ráfordítási igényük, az időjárási kitettségük miatt – a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmasak, ugyanakkor energianövények hasznosítását kiválóan szolgálhatják. Ezt figyelembe véve célszerű átgondolni a mezőgazdaság szerkezetváltásának szükségszerűségét, amely képes igazodni a kialakult helyzethez, lehetőséget teremtve ezzel a kevésbé jó minőségű területek hasznosítására, a foglalkoztatás növelésére, a vidék megtartó képességének fokozására. -
Szarvasmarhafajták tejtermelésének gazdasági értékelése
Azt vizsgáltuk, hogy a különböző mennyiségű, zsír- és fehérjetartalmú tejet termelő szarvasmarhafajták (holstein-fríz, magyar tarka, jersey) esetében miképpen alakulnak a tejtermelés bevételei és költségei, valamint azt, hogy a koncentráltabb tejért fizetett felárak és a feldolgozásukban jelentkező költségmegtakarítás milyen arányban állnak egymással. Megállapítható volt, hogy a tehenészetek mindhárom fajtánál, a jelenlegi árviszonyok mellett, némi jövedelmet csak a költségvetési támogatásoknak köszönhetően érnek el. A tejtermelésben a fajták versenyképessége legpontosabban a termelési érték és a takarmányköltség különbözete alapján ítélhető meg, az egyéb költségek többségének alakulása ugyanis nem a fajtától függő. A magyar tarka a tejtermelésben nem versenyképes az egyhasznú tejelő fajtákkal. A több tejet termelő holstein-fríz és a koncentráltabb tejet adó jersey gazdasági mutatóiban lényeges különbségek nincsenek, a jersey kevesebb, de drágább takarmányt igényel. A tej feldolgozásakor a tejipar a jersey egységnyi mennyiségű koncentráltabb tejéből több vajat és sajtot tud előállítani, azonban az egy tehénre jutó termékmennyiség vonatkozásában a fajtának kisebb az előnye. A holstein-fríz tejéből készülő vaj és sajt gyártásakor több értékes melléktermék keletkezik. A magasabb zsírszázalék után a tejipar által fizetett felár általában nagyobb, a fehérjetartalom utáni felár viszont kisebb, mint a feldolgozásban jelentkező költségmegtakarítás összege. A koncentráltabb tejet termelő fajták nagyobb mértékű elterjesztése a jelenlegi körülmények között nem jelent számottevő előnyt a hazai tejtermelésben.
-
Ikertermékek kalkulációja a tehenészetben
A számviteli alapelvek között szereplő összemérés és a valódiság elve, valamint a költségokozati elv gyakorlati megvalósítása a mezőgazdasági termelés sajátosságai miatt bonyolult. Különösen igaz ez az olyan állattenyésztési ágazatokban, ahol ikertermékek keletkeznek. Arra keressük a választ, hogy a kapcsolódó vizsgálati eredményeket felhasználva milyen lehetőségek adódnak a tehenészetben az egyenértékszámos osztókalkuláció helyett más önköltség-számítási mód alkalmazására. A dolgozatban ismertetjük konkrét gazdasági tényadatok alapján, modellszámítások segítségével kidolgozott módszerre való áttérés hatását.
-
A hazai húsmarhatartás környezeti értékelése és externáliáinak vizsgálata benchmarking módszerrel
Benchmarking alkalmazásával vizsgáltuk a hazánkban alkalmazott marhatartási technológiákat annak érdekében, hogy valamilyen módon az externális hatásokat be lehessen mutatni. A vizsgálataink eredménye, hogy a hagyományos technológia mellett található a legtöbb negatív externália, míg az extenzív, és az ökológiai tartásmód externális, valamint környezeti szempontból is a legjobb megoldást jelenti.