A mezőgazdasági vállalkozásokban jelentős kockázat az árkockázat. Fedezeti ügyletekkel aktív kockázatkezelést folytató gazdálkodók száma jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól. Az árutőzsde hatékony működése szükséges ahhoz, hogy megfelelő határidős ügyletekkel az árkockázat eliminálható legyen. A hatékonysági vizsgálatok igazolták a gyenge szintű tőkepiaci hatékonyság meglétét, így a hazai határidős piac ebből a szempontból alkalmas a hatékony kockázatmenedzsmentre. Ugyanakkor a hatékonyság rendre elmarad a fejlettebb azonnali részvénypiaci szekciótól. A piaci likviditás és párhuzamosan a piaci hatékonyság jelentősen növelhető lenne, amennyiben a mezőgazdasági vállalkozások megismernék, megértenék a határidős piacokban lévő kockázatmérséklési lehetőségeket.
Blog
-
Az agrárfoglalkoztatottság helyzetének vizsgálata Győr-Moson-Sopron megyében
A vizsgált két szövetkezetnél és egy zrt.-nél a földterületek nagyarányú csökkenését munkaerő-létszámcsökkenés kísérte. A pályát elhagyni kényszerültek jelentős, mintegy 30 százaléka tartósan munkanélkülivé vált, a többiek pedig más szektorokban (ipari, szolgáltatói) helyezkedtek el. A vezetők, illetve a dolgozók körében végzett kérdőíves és mélyinterjús felméréseink szerint a korösszetétel kedvezőtlen képet mutat: a dolgozói kollektíva napjainkra túlságosan elöregedett. A jövedelemviszonyokat figyelembe véve a gazdaságok egyre kevésbé vonzóak a fiatal agrárértelmiségiek számára. A fiatalabb munkavállalók szinte kivétel nélkül kevesellték a bérüket. Az iskolázottságot vizsgálva elmondható, hogy a férfiak körében alacsonyabb, a nőknél több a magasabb végzettséggel (érettségi, felsőfokú) rendelkezők aránya. A megkérdezett dolgozók elégedettek a munkakörülményeikkel, szeretnek az üzemekben dolgozni, és hosszú távon sem kívánnak munkahelyet váltani.
-
A globális pénzügyi és gazdasági válság, valamint a konszern számvitel összefüggései
Napjainkban a világgazdaság egyik legfontosabb megoldásra váró problémája, hogy hogyan előzhető meg újabb globális pénzügyi és gazdasági válságok kialakulása, illetve léteznek-e olyan módszerek, eszközök, amelyek segítségével a már kialakult válságok hatásai, következményei mérsékelhetők. A módszerek, eszközök részben már rendelkezésre állnak, melyek közül célszerű kiemelni a konszern számvitel módszertanát, mert segítségével elkészíthető konszolidált éves beszámolót. E konszolidált éves beszámoló ugyanis alkalmas arra, hogy a konszerntagok közötti belső kapcsolatokból adódó halmozódásokat kiszűrve előmozdítsa a vállalatcsoportok reális megítélését. Segítségével elkerülhetővé válhat a – válság kialakulásában nagymértékben szerepet játszó – jogi, pénzügyi számviteli technikai elszámolásokon alapuló vagyon- és jövedelemhalmozódás kimutatása.
-
Az agrár külkereskedelem versenyképességének vizsgálata CMS-modellekkel
A tanulmány célja, hogy az agrár-külkereskedelem versenyképességének vizsgálatára a nemzetközi szakirodalmakban alkalmazott három CMSs-modellt bemutassa, kiemelve hasonlóságaikat és különbözőségeiket. Az egyes modellek az exportnövekmény mögött alapvetően a referenciapiac növekedésének, a termék-, valamint piacösszetétel módosulásának, illetve a versenyképességet jelző termék- és célország-szintű részesedések változásának hatását vizsgálják.
-
Még egyszer a földtulajdonról
A magyarországi földpiac liberalizációja mellett számos érv szól. Ilyen elsősorban, hogy a belföldi piacot kellene mielőbb szabaddá tenni, azaz a földvásárlási és tulajdoni korlátozásokat megszűntetni az erőteljesebb mezőgazdasági fejlődés érdekében. A külföldiek földvásárlási tilalmának megszűntetését nem csak az EU szabad áru,- személy- és tőkeforgalomra vonatkozó irányelvei és jogszabályai követelik meg, hanem a kapitalizmus szabad áruforgalomra, vagyontárgyak és szolgáltatások forgalmára vonatkozó piaci törvényei is. Az újonnan belépett országok többsége már számottevően oldotta, illetőleg teljesen megszűntette a föld szabad forgalmára vonatkozó korlátozásokat. Mindezek ellenére a magyar kormány kérvényezni kívánja, hogy az EU további három évvel hosszabbítsa meg a szabad földpiac hét éves moratóriumát. Sőt mi több, nagy valószínűséggel olyan belföldi birtokszabályozást kíván törvénybe iktatni, amely a moratórium feloldása után is erőteljesen korlátozza a szabad földforgalmat.
Helyes lenne, ha az állam – legalább részben – a szegénység enyhítésére használná fel az állami földalapot. -
Kiút az integrált agrártermelés modellje
A termőföld csak akkor marad magyar kézben, ha tulajdonosának megfelelő jövedelmet, létbiztonságot nyújt. Ha ez elmarad, akkor az „istenadta föld” át fog menni külföldiek kezébe, bármilyen jogszabályokat is hozzunk! A tőkeerős, megfelelő méretű családi farm és a szuverén földtulajdonosok szövetkezése útján létrehozott, működtetett szövetkezeti nagyüzem lehet erre együtt, egymás mellett a garancia. Különben a kisüzem elbukik és földje átmegy a külföldi tőkeerős agrárvállalkozók kezébe, és akkor a magyar agrártermelő bérmunkásként dolgozhat a külföldi kézben levő árutermelő latifundiumokon!
-
A táplálkozási kultúra átalakulása Délkelet-Ázsiában
Megállapítható, hogy a globalizációval együtt járó modernizációs és életminőség-javító folyamatok a tradíciókat csak igen lassan és korántsem teljes egészében váltják fel. A táplálkozási kultúrában kettősség érvényesül, fokozatosan billentve a mérleget a korhoz igazodó étkezési szokások felé. Különösen értékesek ezek a tapasztalatok az ázsiai piacon kereskedelmi szándékkal megjelenők számára. Megállapítható, hogy miközben folyamatosan nő a fizetőképes középrétegek és a foglalkoztatottak, így a korszerűbb élelmezési szokásokkal megismerkedők száma, ez mind magasabb minőségi elvárásokkal párosul. A helyi adottságoktól függően ez a mérsékeltebben feldolgozott termékek iránti igényt, vagy éppen csúcsminőség megkövetelését jelentheti. Bizonyos, hogy folytatódik az eltolódás a táplálékok összetételében egyrészt a nem-hagyományos gabonaneműek felé, másrészt a félkész- és késztermékek, a tartósított, de egyben egészséges és a helyi ízvilággal összhangba hozott termékek iránt. A verseny e piacokon – éppen azok tekintélyes mérete és tartósan fizetőképes volta következtében – hatalmas, ahol meg kell küzdenie az európai és észak-amerikai, illetve ausztrál és új-zélandi versenytársakon túlmenően – egyre erőteljesebben – a helyi termelőkkel is.
-
A mezőgazdasági szektor nemzetgazdasági jelentősége
A magyar mezőgazdaság valós nemzetgazdasági szerepéről többnyire nagyvonalú becsléseken alapuló adatok kerülnek nyilvánosságra. Ezért megkíséreltük, hogy cikkünkben korrekt módszertani alapokon nyugvó, megbízható mutatókat számítsunk az elérhető statisztikai adatok alapján. A mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó ellátó, feldolgozó, forgalmazó tevékenységek (agrobiznisz) jelentőségét a kibocsátás, a bruttó hozzáadott érték és a foglalkoztatottak nemzetgazdasági részarányával jellemeztük. Az ismert tendenciának megfelelően csökkenő részarányokat találtunk, amelyek ráadásul szerényebbek is, mint a szakmai köztudatban szereplő értékek. Ennek ellenére tévedés lenne a mezőgazdaság, illetve az agrobiznisz jelentéktelenné válásáról beszélni (még pusztán gazdasági, pénzügyi értelemben is). Az agrobiznisz GDP-hez való hozzájárulása több mint a felét teszi ki annak, amit a (élelmiszeripar nélkül vett) feldolgozóipar produkál. A nemzetgazdaságban legalább minden 7. munkahely közvetlenül vagy közvetve ma is a mezőgazdasághoz kötődik. Vagyis egy olyan jelentős gazdasági komplexumról van szó, amelynek hatékonysága, versenyképessége, fejlesztése nagymértékben meghatározza az egész nemzetgazdaság helyzetét. Elemzéseink rámutattak arra is, hogy – bár a mezőgazdaság teljesítménye sem ad okot elégedettségre – mind az ellátó szektor, mind a feldolgozóipar komoly teljesítménydeficittel küzd a mezőgazdasághoz viszonyítva. Az agrobiznisz-koncepció éppen arra világít rá, hogy előrelépést akkor remélhetünk, ha a teljes értéklánc összehangoltan, arányosan fejlődik.
-
A hazai mezőgazdaság finanszírozásának főbb elemei a pénzügyi válságban
Kutatásunk eredményeként megállapítottuk, hogy a mezőgazdasági finanszírozás fontosabb csatornái a közvetlen banki finanszírozás és a közvetett banki finanszírozás. Ez utóbbinál a bank nem közvetlenül a termelőt, hanem egy köztes szervezetet, leggyakoribb esetben lízingcéget, faktoringcéget vagy integrátort finanszíroz, valamint a nem-banki finanszírozás, melynek legfontosabb szereplői a mezőgazdasági inputanyag-gyártók, a szállítók.
A pénzügyi válság, amely 2008 őszén érte utol Magyarországot, jelentősen eltérő hatást gyakorolt az egyes mezőgazdasági finanszírozási csatornákra. Míg a jellemzően külföldi tulajdonosi körrel rendelkező hazai bankok közvetlen ügyfélkörüket (bár szigorúbb feltételekkel) hajlandóak voltak folyamatosan finanszírozni (sok esetben a kieső külföldi forrásokat MFB-s refinanszírozással felcserélve), addig a közvetett finanszírozásban részt vevő cégek (faktoring, lízing, integrátorok) finanszírozását jobban beszűkítették. Különösen igaz volt ez a devizában denominált finanszírozásra. Ezzel szemben a nem-banki finanszírozók, elsősorban a szállítók piaci részesedésük megőrzése érdekében jellemzően hajlandóak voltak engedményeket adni.
A válság leginkább a kis egyéni vállalkozásokat érintette, mivel ezek méretük, valamint cégformájuk miatt már a válság előtt is a kevésbé hitelképes cégek közé tartoztak, és amelyek ezért csak azon közvetítőkön (lízingcég, integrátor) keresztül voltak képesek forrásokhoz jutni, amelyeket az átlagnál jobban sújtott a válság, míg a kevésbé érintett szereplők (bankok, szállítók) nem szerepeltek ezen cégek finanszírozói között.