Megvizsgáljuk, hogy a borjak számviteli törvénynek megfelelő elszámolása hogyan hat az önköltségre, az eredményre és a vállalkozás vagyonára. Megállapítható, hogy az előhasi üszőktől született borjak növendékállományon belül történő elszámolásának hatása vagyont és eredményt csökkentő tételként jelentkezik. Azt, hogy az elszámolásban keletkező különbözet milyen arányban jelenik meg vagyont és eredményt csökkentő tételként, azt a korosbítás gyakorlata is jelentősen befolyásolja. Ha az állományt már az első korcsoport után szétválasztják, akkor nagyobb hányad kompenzálja a tejre jutó költségnövekedést és kisebb lesz a vagyoncsökkenés.
Blog
-
Mezőgazdasági fedezeti ügyletek és piaci hatékonyságuk a Budapesti Értéktőzsdén
A mezőgazdasági vállalkozásokban jelentős kockázat az árkockázat. Fedezeti ügyletekkel aktív kockázatkezelést folytató gazdálkodók száma jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól. Az árutőzsde hatékony működése szükséges ahhoz, hogy megfelelő határidős ügyletekkel az árkockázat eliminálható legyen. A hatékonysági vizsgálatok igazolták a gyenge szintű tőkepiaci hatékonyság meglétét, így a hazai határidős piac ebből a szempontból alkalmas a hatékony kockázatmenedzsmentre. Ugyanakkor a hatékonyság rendre elmarad a fejlettebb azonnali részvénypiaci szekciótól. A piaci likviditás és párhuzamosan a piaci hatékonyság jelentősen növelhető lenne, amennyiben a mezőgazdasági vállalkozások megismernék, megértenék a határidős piacokban lévő kockázatmérséklési lehetőségeket.
-
Az agrárfoglalkoztatottság helyzetének vizsgálata Győr-Moson-Sopron megyében
A vizsgált két szövetkezetnél és egy zrt.-nél a földterületek nagyarányú csökkenését munkaerő-létszámcsökkenés kísérte. A pályát elhagyni kényszerültek jelentős, mintegy 30 százaléka tartósan munkanélkülivé vált, a többiek pedig más szektorokban (ipari, szolgáltatói) helyezkedtek el. A vezetők, illetve a dolgozók körében végzett kérdőíves és mélyinterjús felméréseink szerint a korösszetétel kedvezőtlen képet mutat: a dolgozói kollektíva napjainkra túlságosan elöregedett. A jövedelemviszonyokat figyelembe véve a gazdaságok egyre kevésbé vonzóak a fiatal agrárértelmiségiek számára. A fiatalabb munkavállalók szinte kivétel nélkül kevesellték a bérüket. Az iskolázottságot vizsgálva elmondható, hogy a férfiak körében alacsonyabb, a nőknél több a magasabb végzettséggel (érettségi, felsőfokú) rendelkezők aránya. A megkérdezett dolgozók elégedettek a munkakörülményeikkel, szeretnek az üzemekben dolgozni, és hosszú távon sem kívánnak munkahelyet váltani.
-
A globális pénzügyi és gazdasági válság, valamint a konszern számvitel összefüggései
Napjainkban a világgazdaság egyik legfontosabb megoldásra váró problémája, hogy hogyan előzhető meg újabb globális pénzügyi és gazdasági válságok kialakulása, illetve léteznek-e olyan módszerek, eszközök, amelyek segítségével a már kialakult válságok hatásai, következményei mérsékelhetők. A módszerek, eszközök részben már rendelkezésre állnak, melyek közül célszerű kiemelni a konszern számvitel módszertanát, mert segítségével elkészíthető konszolidált éves beszámolót. E konszolidált éves beszámoló ugyanis alkalmas arra, hogy a konszerntagok közötti belső kapcsolatokból adódó halmozódásokat kiszűrve előmozdítsa a vállalatcsoportok reális megítélését. Segítségével elkerülhetővé válhat a – válság kialakulásában nagymértékben szerepet játszó – jogi, pénzügyi számviteli technikai elszámolásokon alapuló vagyon- és jövedelemhalmozódás kimutatása.
-
Vannak még illúziók
A Szerkesztőség felkérésére írom le az agrárgazdaság helyzetével, birtokviszonyaival kapcsolatos véleményemet. A kiindulópontot ehhez Kapronczai István nagyon színvonalas és minden részletre kiterjedő tanulmánya adta meg. Azt azonban nem tartom szerencsésnek, hogy a cikkében olyan új fogalmakat (eltartóképesség, életképesség, versenyképesség) hoz be, illetve állít egymással szembe, amelyek önmagukban is külön elemzést igényelnének, és annak következtetéseiben éppen úgy nem lehetne egyetértésre számítani, mint a kisüzem és nagyüzem körüli vitákban. Ez így nem más, mint a kisüzem és nagyüzem közötti vita más szempontú felélesztése. Lényeg az, hogy a fejlett országokban évente a gazdaságok 2-3%-a szűnik meg, valószínű azért, mert nem eltartóképes, nem versenyképes, egyszóval nem életképes. A bajnak azt tartom, hogy ha leragadunk ezeknél a fogalmaknál, akkor a lényegről tereljük el a figyelmet, arról a lényegről, amely a magyar mezőgazdaságot olyan helyzetbe hozta, amilyenben ma van. Egy ilyen kérdésben mindenre lehet egymással szögesen ellentétes példákat hozni, ha az állapotra koncentrálunk, de ebben az esetben nem az állapot, hanem a folyamat, a tendencia a fontos.
-
A földpiaci sajátosságok és tendenciák
Az elmúlt években ugyan emelkedtek a hazai földárak, az uniós csatlakozástól várt jelentős árnövekedés és földpiaci forgalomélénkülés elmaradt, sőt, a bérleti díjakban sem hozott átütő fordulatot. A közelmúltban erősödött a magyarországi földpiac megmozdulását várók tábora a 2011 májusában lejáró derogáció miatt. A szakemberek optimisták, mert a lejáró derogációval kiszélesedhet a vásárlói kör. A hazai agrárgazdaság egyik legnagyobb gondja a tőkehiány, ami akadályozza a technikai és technológiai fejlesztést, az ágazat versenyképessé és jövedelmezőbbé tételét. A földpiac megnyitása becslések szerint ezer milliárd forintot hozhatna az ágazatba, hatalmas lökést adhatna az innovációnak és ugrásszerűen javíthatna az agrárgazdaságból közvetve vagy közvetlenül élők helyzetén. A fő kérdés véleményem szerint nem az, vehetnek-e külföldiek termőföldet, hanem az, milyen feltételrendszerrel lehet egyrészt megakadályozni a spekulánsok beáramlását, másrészt ösztönözni a magyar gazdálkodók földszerzését. Véleményem szerint nem kell kizárni a külföldieket a vásárlásból, de lehet úgy alakítani a szabályozást, hogy a magyar gazdák kerüljenek előtérbe, amire számos jó példa található tőlünk nyugatra.
-
Zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelem Hollandiában
Hollandiában is a piacot a fogyasztók igényei irányítják. A hagyományos árutőzsde átalakult, nemcsak a termelők által behozott termékeket értékesítik, hanem más kereskedelmi tevékenységekkel is foglalkoznak. Ez az átalakulás létszükséglet, mert világviszonylatban a zöldség és gyümölcs értékesítésben fontos szerepet játszik a túltermelés és a konkurencia. A nagykereskedelmi szektorban arra törekszenek, hogy a fogyasztók igényeit folyamatosan egész éven át megoldják, miközben a nagykereskedők költségei jelentősen megemelkedtek az EU szabályozás miatt, mert a piacon maradáshoz fontos a környezetvédelmi- és élmiszerbiztonsággal és termékbiztonsággal kapcsolatos szabályok betartása. A termelőknek pedig bizonyítaniuk a törvényi előírásoknak való megfelelőséget. A magyar termelők és nagykereskedők számára hasznos a holland értékesítés, ha termékeikkel versényképesek akarnak maradni az EU piacon.
-
Megteremthető-e a globális élelmezésbiztonság?
Nem állt meg a negatív tendencia, a legfrissebb adatok szerint a világon az éhezők száma tovább növekszik. Egybehangzó vélemények szerint a fő élelmezésbiztonsági probléma nem a megtermelt élelmiszer hiánya, hanem annak nem megfelelő elosztása. Ivóvíz, valamint elegendő mennyiségű, biztonságos, megfelelő minőségű és tápanyag-összetételű élelmiszer biztosítása alapvető emberi jog a Föld minden lakója számára. Ennek megteremtése a jelen és jövő generációk számára napjaink egyik legnagyobb kihívása, amelyre megoldást találni nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem elengedhetetlenül fontos a világ békéjének és biztonságának a megteremtéséhez is.
A Világbank, az ENSZ szervezetek (FAO, IFAD, IFPRI, WFP) és az IFPRI helyzetértékelésében sok a hasonló vonás, mind az okokat, mind a megoldás lehetőségeit illetően. A fejlődő országokban az élelmezés biztonságát és a mezőgazdaságot szükséges a fejlesztési erőfeszítések középpontjába helyezni, meg kell szüntetni az ágazat több évtizedes alulfinanszírozottságát. A nemzetközi szervezetek által ajánlott ún. kétpályás megközelítésben egy biztonsági háló megteremtése mellett a mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése az alapvető célkitűzés. A világon a szegények és éhezők 75%-a mezőgazdasági kistermelő. Ez a paradoxon egyben a megoldás lehetőségét is jelenti, mivel a kistermelők és családi gazdaságok – külső forrásokra támaszkodva – képesek lennének az önellátáson túl a gazdaság motorjaként funkcionálni.
Bolygónk lakossága 2050-re meghaladja a 9 milliárdot. A megnövekedett népesség ellátására a Föld véges természeti erőforrásai csak kis részben biztosítanak fedezetet. A többlettermelés 80%-ban a hozamok, valamint a termelés hatékonyságának, intenzitásának a növelésével érhető el. Ebben az innováció és a technológiai fejlesztések eredményeihez való hozzáférés, a betakarítás utáni termésveszteség csökkentése (utak, raktározás, elsődleges feldolgozás, piaci infrastruktúra stb. révén) és a mezőgazdasági biotechnológia jut szerephez. Az alapkérdés azonban a mezőgazdasági fejlesztés finanszírozása, részben a magán-, részben a közszféra befektetése révén. A finanszírozás viszont nem egyszerűen pénzügyi kérdés, hanem politikai szándékot, elhatározást igényel.