Napjainkban a világgazdaság egyik legfontosabb megoldásra váró problémája, hogy hogyan előzhető meg újabb globális pénzügyi és gazdasági válságok kialakulása, illetve léteznek-e olyan módszerek, eszközök, amelyek segítségével a már kialakult válságok hatásai, következményei mérsékelhetők. A módszerek, eszközök részben már rendelkezésre állnak, melyek közül célszerű kiemelni a konszern számvitel módszertanát, mert segítségével elkészíthető konszolidált éves beszámolót. E konszolidált éves beszámoló ugyanis alkalmas arra, hogy a konszerntagok közötti belső kapcsolatokból adódó halmozódásokat kiszűrve előmozdítsa a vállalatcsoportok reális megítélését. Segítségével elkerülhetővé válhat a – válság kialakulásában nagymértékben szerepet játszó – jogi, pénzügyi számviteli technikai elszámolásokon alapuló vagyon- és jövedelemhalmozódás kimutatása.
Blog
-
Az agrár külkereskedelem versenyképességének vizsgálata CMS-modellekkel
A tanulmány célja, hogy az agrár-külkereskedelem versenyképességének vizsgálatára a nemzetközi szakirodalmakban alkalmazott három CMSs-modellt bemutassa, kiemelve hasonlóságaikat és különbözőségeiket. Az egyes modellek az exportnövekmény mögött alapvetően a referenciapiac növekedésének, a termék-, valamint piacösszetétel módosulásának, illetve a versenyképességet jelző termék- és célország-szintű részesedések változásának hatását vizsgálják.
-
Még egyszer a földtulajdonról
A magyarországi földpiac liberalizációja mellett számos érv szól. Ilyen elsősorban, hogy a belföldi piacot kellene mielőbb szabaddá tenni, azaz a földvásárlási és tulajdoni korlátozásokat megszűntetni az erőteljesebb mezőgazdasági fejlődés érdekében. A külföldiek földvásárlási tilalmának megszűntetését nem csak az EU szabad áru,- személy- és tőkeforgalomra vonatkozó irányelvei és jogszabályai követelik meg, hanem a kapitalizmus szabad áruforgalomra, vagyontárgyak és szolgáltatások forgalmára vonatkozó piaci törvényei is. Az újonnan belépett országok többsége már számottevően oldotta, illetőleg teljesen megszűntette a föld szabad forgalmára vonatkozó korlátozásokat. Mindezek ellenére a magyar kormány kérvényezni kívánja, hogy az EU további három évvel hosszabbítsa meg a szabad földpiac hét éves moratóriumát. Sőt mi több, nagy valószínűséggel olyan belföldi birtokszabályozást kíván törvénybe iktatni, amely a moratórium feloldása után is erőteljesen korlátozza a szabad földforgalmat.
Helyes lenne, ha az állam – legalább részben – a szegénység enyhítésére használná fel az állami földalapot. -
Kiút az integrált agrártermelés modellje
A termőföld csak akkor marad magyar kézben, ha tulajdonosának megfelelő jövedelmet, létbiztonságot nyújt. Ha ez elmarad, akkor az „istenadta föld” át fog menni külföldiek kezébe, bármilyen jogszabályokat is hozzunk! A tőkeerős, megfelelő méretű családi farm és a szuverén földtulajdonosok szövetkezése útján létrehozott, működtetett szövetkezeti nagyüzem lehet erre együtt, egymás mellett a garancia. Különben a kisüzem elbukik és földje átmegy a külföldi tőkeerős agrárvállalkozók kezébe, és akkor a magyar agrártermelő bérmunkásként dolgozhat a külföldi kézben levő árutermelő latifundiumokon!
-
Megteremthető-e a globális élelmezésbiztonság?
Nem állt meg a negatív tendencia, a legfrissebb adatok szerint a világon az éhezők száma tovább növekszik. Egybehangzó vélemények szerint a fő élelmezésbiztonsági probléma nem a megtermelt élelmiszer hiánya, hanem annak nem megfelelő elosztása. Ivóvíz, valamint elegendő mennyiségű, biztonságos, megfelelő minőségű és tápanyag-összetételű élelmiszer biztosítása alapvető emberi jog a Föld minden lakója számára. Ennek megteremtése a jelen és jövő generációk számára napjaink egyik legnagyobb kihívása, amelyre megoldást találni nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem elengedhetetlenül fontos a világ békéjének és biztonságának a megteremtéséhez is.
A Világbank, az ENSZ szervezetek (FAO, IFAD, IFPRI, WFP) és az IFPRI helyzetértékelésében sok a hasonló vonás, mind az okokat, mind a megoldás lehetőségeit illetően. A fejlődő országokban az élelmezés biztonságát és a mezőgazdaságot szükséges a fejlesztési erőfeszítések középpontjába helyezni, meg kell szüntetni az ágazat több évtizedes alulfinanszírozottságát. A nemzetközi szervezetek által ajánlott ún. kétpályás megközelítésben egy biztonsági háló megteremtése mellett a mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése az alapvető célkitűzés. A világon a szegények és éhezők 75%-a mezőgazdasági kistermelő. Ez a paradoxon egyben a megoldás lehetőségét is jelenti, mivel a kistermelők és családi gazdaságok – külső forrásokra támaszkodva – képesek lennének az önellátáson túl a gazdaság motorjaként funkcionálni.
Bolygónk lakossága 2050-re meghaladja a 9 milliárdot. A megnövekedett népesség ellátására a Föld véges természeti erőforrásai csak kis részben biztosítanak fedezetet. A többlettermelés 80%-ban a hozamok, valamint a termelés hatékonyságának, intenzitásának a növelésével érhető el. Ebben az innováció és a technológiai fejlesztések eredményeihez való hozzáférés, a betakarítás utáni termésveszteség csökkentése (utak, raktározás, elsődleges feldolgozás, piaci infrastruktúra stb. révén) és a mezőgazdasági biotechnológia jut szerephez. Az alapkérdés azonban a mezőgazdasági fejlesztés finanszírozása, részben a magán-, részben a közszféra befektetése révén. A finanszírozás viszont nem egyszerűen pénzügyi kérdés, hanem politikai szándékot, elhatározást igényel. -
Precíziós növénytermelés növényvédőszer-használatának gazdasági hatásai
A mezőgazdaság műszaki fejlesztése lehetőséget nyújt a korszerű technológiák széles körű alkalmazására. Ilyen a precíziós növényvédelem, amely egyben a fenntarthatóság kritériumai érvényesítését is szolgálja. Gyakorlati alkalmazása érdemi vegyszermegtakarítást eredményez. Modellszámítás segítségével vizsgáltam a lehetséges megtakarítás közgazdasági összefüggéseit makrogazdasági szinten. A precíziós növénytermelésre történő átállás utáni kemikália-felhasználásban az EU-25-ökben – optimista szcenáriót feltételezve – változatlan hozamszint 340 ezer tonnával kevesebb műtrágya hatóanyaggal, míg növényvédő szerből – jelenlegi dózisszinten – 30 ezer tonnával kevesebb kijuttatásával érhető el. Amennyiben az átálló gazdaságok aránya 30–60% között alakul, a teljes felületkezeléses intenzív technológiában felhasznált mennyiséghez képest az üzemenkénti átlagos megtakarítás 30–60% közöttire becsülhető növényvédő szerek hatóanyagaiból. Ha a 10–35%-os hatóanyag-csökkentés változatlan hozam mellett valósul meg, nemzetgazdasági szinten 10–35%-kal csökken a környezet terhelése. Ebben az esetben az egyéni és a társadalmi hasznosság egybeesik, ami a fenntarthatóságot szolgálja. A mezőgazdaságban üzemi szinten minden olyan technológiai eljárás széles körű elterjedése, amely pozitív hatást gyakorol a természeti erőforrások megőrzésére, „újratermelésére” és üzemi szinten jövedelmezően a technológiához szükséges fejlesztések megtérülésével (gazdasági hatékonyság) valósítható meg, a fenntarthatóság irányába hat. E mellett a precíziós növénytermelés elterjedése előmozdítja a társadalmi fenntarthatóságot is a környezetterhelés csökkentésével és az élelmiszerek és ipari nyersanyagok, illetve energetikai célú alapanyagok előállításával.
-
Az éghajlatváltozás növekvő szerepe a közösségi szakpolitikákban, különös tekintettel a közös agrárpolitikára
Az éghajlatváltozás globális hatásainak Európa is kiszolgáltatott. Így megnövekedett annak az igénye, hogy az Európai Unió adaptációs és mitigációs intézkedéseket építsen be szakpolitikáiba. Hosszabb távra azonban összehangolt és megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező EU-s klímastratégia szükséges. A megváltozó éghajlat kulcstényező az európai mezőgazdaság és vidék fejlődésében, ezért a közeljövő Közös Agrárpolitikáját (KAP) már ehhez javasolt igazítani.
A fenntartható termelést elősegítik a 2007–2013-as EU-s vidékfejlesztési intézkedések, melyek nagy része a mitigációt is ösztönzi. Ezért az EU további vidékfejlesztési többletforrásokat csoportosított az éghajlatváltozás okozta hatások mérséklésére és az adaptáció növelésére. Véleményem szerint az EU azonnali cselekvése pozitívan értékelhető, azonban ezen intézkedések hasznosulása nehezen lesz kimutatható az EU–27 szintjén, mert az eredmények mérhetőségére nincsen egységes rendszer.
Jelen tanulmány legfőbb célja, hogy rámutasson, a KAP fokozott jelentőségére a klímaváltozás tekintetében. -
Energianövények szántóföldi termelésének optimalizálása
Az általunk kidolgozott Biomassza Termelési Modell (BTM) lineáris programozáson alapul, és lehetővé teszi, hogy egy általunk kiválasztott mezőgazdasági területre vonatkozóan meghatározzuk az optimális vetésszerkezetet, különböző célfüggvények esetén. A különböző célfüggvények esetére vonatkozó optimalizálást a gazdasági környezet, különösen a szabályozó rendszer változása miatt tartottuk szükségesnek, amely adott körülmények között a legkedvezőbb gazdasági haszonnal jár. A döntés fő kérdése, hogy a rendelkezésre álló földterület és erőforrás-kapacitás mellett élelmiszercélú, vagy inkább energetikai célú hasznosítás irányában célszerű-e elmozdulni.