Blog

  • Élőállat-nyomonkövetés újszerű lehetősége a víziszárnyas-ágazatban

    Az RFID egyedjelölési technológia kiépítését megelőző felmérések elvégzésekor meghatározásra került a jelölés egyedsűrűsége, valamint az RFID alapú egyedjelölési rendszer kiépítése során felmerülő költségtényezők.
    A tanulmány alapján megállapítható, hogy pecsenyekacsák esetében az állomány minimum 11-12%-át, hízott kacsáknál minimum 14-15%-át, pecsenyelibáknál minimum 12-13%-át, hízott libáknál minimum 14-15%-át kellene megjelölni a reprezentatív mintaelemszám elérése érdekében. A költségkalkuláció eredményei szerint a jelölés egyedsűrűségének függvényében a bevezetés évében 198-199 Ft többletköltséget jelentene egyedenként a rádiófrekvencián alapuló nyomon követési rendszer bevezetése, a példánkban említett vállalkozás számára. A rendszer bevezetését követően viszont már csak egy alacsonyabb pótlási költséggel (4000 Ft/termelési ciklus) kalkulálhat a vállalkozás. Bár többletbefektetést igényel egy ilyen rendszer kiépítése, de a 2011-ben életbe lépő Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményeknek (JFGK – „C” csomag) való megfelelést elősegítené, ha sor kerülne a rádiófrekvencián alapuló azonosítás alkalmazására.

  • Üszőellések elkülönített elszámolásának hatása az eredményre és a vagyonra

    Megvizsgáljuk, hogy a borjak számviteli törvénynek megfelelő elszámolása hogyan hat az önköltségre, az eredményre és a vállalkozás vagyonára. Megállapítható, hogy az előhasi üszőktől született borjak növendékállományon belül történő elszámolásának hatása vagyont és eredményt csökkentő tételként jelentkezik. Azt, hogy az elszámolásban keletkező különbözet milyen arányban jelenik meg vagyont és eredményt csökkentő tételként, azt a korosbítás gyakorlata is jelentősen befolyásolja. Ha az állományt már az első korcsoport után szétválasztják, akkor nagyobb hányad kompenzálja a tejre jutó költségnövekedést és kisebb lesz a vagyoncsökkenés.

  • Mezőgazdasági fedezeti ügyletek és piaci hatékonyságuk a Budapesti Értéktőzsdén

    A mezőgazdasági vállalkozásokban jelentős kockázat az árkockázat. Fedezeti ügyletekkel aktív kockázatkezelést folytató gazdálkodók száma jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól. Az árutőzsde hatékony működése szükséges ahhoz, hogy megfelelő határidős ügyletekkel az árkockázat eliminálható legyen. A hatékonysági vizsgálatok igazolták a gyenge szintű tőkepiaci hatékonyság meglétét, így a hazai határidős piac ebből a szempontból alkalmas a hatékony kockázatmenedzsmentre. Ugyanakkor a hatékonyság rendre elmarad a fejlettebb azonnali részvénypiaci szekciótól. A piaci likviditás és párhuzamosan a piaci hatékonyság jelentősen növelhető lenne, amennyiben a mezőgazdasági vállalkozások megismernék, megértenék a határidős piacokban lévő kockázatmérséklési lehetőségeket.

  • Az agrárfoglalkoztatottság helyzetének vizsgálata Győr-Moson-Sopron megyében

    A vizsgált két szövetkezetnél és egy zrt.-nél a földterületek nagyarányú csökkenését munkaerő-létszámcsökkenés kísérte. A pályát elhagyni kényszerültek jelentős, mintegy 30 százaléka tartósan munkanélkülivé vált, a többiek pedig más szektorokban (ipari, szolgáltatói) helyezkedtek el. A vezetők, illetve a dolgozók körében végzett kérdőíves és mélyinterjús felméréseink szerint a korösszetétel kedvezőtlen képet mutat: a dolgozói kollektíva napjainkra túlságosan elöregedett. A jövedelemviszonyokat figyelembe véve a gazdaságok egyre kevésbé vonzóak a fiatal agrárértelmiségiek számára. A fiatalabb munkavállalók szinte kivétel nélkül kevesellték a bérüket. Az iskolázottságot vizsgálva elmondható, hogy a férfiak körében alacsonyabb, a nőknél több a magasabb végzettséggel (érettségi, felsőfokú) rendelkezők aránya. A megkérdezett dolgozók elégedettek a munkakörülményeikkel, szeretnek az üzemekben dolgozni, és hosszú távon sem kívánnak munkahelyet váltani.

  • A földbirtok-politika intézményeinek lehetséges változásai

    Az üzemszabályozás magyarországi bevezetése olyan modellváltást eredményezne, mely a termőföld-tulajdonlás helyett a birtoklás és használat kérdéseire helyezné a szabályozás hangsúlyait. Ezzel párhuzamosan olyan hatósági ellenőrzési rendszer kiépítésére is lehetőség nyílna, melyen keresztül hazánk a Római Szerződésben rögzített alapelvek (állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalma, tőkeáramlás és letelepedés szabadsága) megsértése nélkül is képes lehet fenntartani birtokpolitikájának nemzeti karakterét.
    Az új szabályozási modellen keresztül a birtokaprózódás mérséklődése is elérhető az agrárüzem mint dologösszesség egy egységben történő öröklésével anélkül, hogy csorbulna az örökhagyó tulajdonos üzeme feletti szabad rendelkezési joga.
    Az osztatlan közös tulajdonban maradó földrészletek feletti rendelkezés, illetve művelése tárgyában a tulajdonostársak döntéshozatala – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályainak alkalmazása helyett – intézményesített formát igényelne.
    Ha a termőföldre kötött haszonbérleti szerződések előzetes hatósági kontroll alá kerülnének, és – egy korlátozottan köthető éves bérleti konstrukció bevezetése mellett – a haszonbérlet minimális időtartamát 7-9 évben rögzítenék a bérlő egyszeri szerződéshosszabbítási jogának biztosításával, megszüntethető volna az előhaszonbérleti jog jelenlegi rendszere, valamint a földtulajdonos bérleti díjban realizálódó jövedelme utáni adómentesség is.
    A gazdasági társaságok számára olyan speciális agrártársasági formák törvényi szintű megalkotása szükséges, melyekkel – megfelelő átmenetet biztosítva – a mezőgazdasági tevékenységet végző társas vállalkozások üzemszabályozáshoz igazodó, kötelező átalakulása is rendezhető.

  • Vannak még illúziók

    A Szerkesztőség felkérésére írom le az agrárgazdaság helyzetével, birtokviszonyaival kapcsolatos véleményemet. A kiindulópontot ehhez Kapronczai István nagyon színvonalas és minden részletre kiterjedő tanulmánya adta meg. Azt azonban nem tartom szerencsésnek, hogy a cikkében olyan új fogalmakat (eltartóképesség, életképesség, versenyképesség) hoz be, illetve állít egymással szembe, amelyek önmagukban is külön elemzést igényelnének, és annak következtetéseiben éppen úgy nem lehetne egyetértésre számítani, mint a kisüzem és nagyüzem körüli vitákban. Ez így nem más, mint a kisüzem és nagyüzem közötti vita más szempontú felélesztése. Lényeg az, hogy a fejlett országokban évente a gazdaságok 2-3%-a szűnik meg, valószínű azért, mert nem eltartóképes, nem versenyképes, egyszóval nem életképes. A bajnak azt tartom, hogy ha leragadunk ezeknél a fogalmaknál, akkor a lényegről tereljük el a figyelmet, arról a lényegről, amely a magyar mezőgazdaságot olyan helyzetbe hozta, amilyenben ma van. Egy ilyen kérdésben mindenre lehet egymással szögesen ellentétes példákat hozni, ha az állapotra koncentrálunk, de ebben az esetben nem az állapot, hanem a folyamat, a tendencia a fontos.

  • A földpiaci sajátosságok és tendenciák

    Az elmúlt években ugyan emelkedtek a hazai földárak, az uniós csatlakozástól várt jelentős árnövekedés és földpiaci forgalomélénkülés elmaradt, sőt, a bérleti díjakban sem hozott átütő fordulatot. A közelmúltban erősödött a magyarországi földpiac megmozdulását várók tábora a 2011 májusában lejáró derogáció miatt. A szakemberek optimisták, mert a lejáró derogációval kiszélesedhet a vásárlói kör. A hazai agrárgazdaság egyik legnagyobb gondja a tőkehiány, ami akadályozza a technikai és technológiai fejlesztést, az ágazat versenyképessé és jövedelmezőbbé tételét. A földpiac megnyitása becslések szerint ezer milliárd forintot hozhatna az ágazatba, hatalmas lökést adhatna az innovációnak és ugrásszerűen javíthatna az agrárgazdaságból közvetve vagy közvetlenül élők helyzetén. A fő kérdés véleményem szerint nem az, vehetnek-e külföldiek termőföldet, hanem az, milyen feltételrendszerrel lehet egyrészt megakadályozni a spekulánsok beáramlását, másrészt ösztönözni a magyar gazdálkodók földszerzését. Véleményem szerint nem kell kizárni a külföldieket a vásárlásból, de lehet úgy alakítani a szabályozást, hogy a magyar gazdák kerüljenek előtérbe, amire számos jó példa található tőlünk nyugatra.

  • Zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelem Hollandiában

    Hollandiában is a piacot a fogyasztók igényei irányítják. A hagyományos árutőzsde átalakult, nemcsak a termelők által behozott termékeket értékesítik, hanem más kereskedelmi tevékenységekkel is foglalkoznak. Ez az átalakulás létszükséglet, mert világviszonylatban a zöldség és gyümölcs értékesítésben fontos szerepet játszik a túltermelés és a konkurencia. A nagykereskedelmi szektorban arra törekszenek, hogy a fogyasztók igényeit folyamatosan egész éven át megoldják, miközben a nagykereskedők költségei jelentősen megemelkedtek az EU szabályozás miatt, mert a piacon maradáshoz fontos a környezetvédelmi- és élmiszerbiztonsággal és termékbiztonsággal kapcsolatos szabályok betartása. A termelőknek pedig bizonyítaniuk a törvényi előírásoknak való megfelelőséget. A magyar termelők és nagykereskedők számára hasznos a holland értékesítés, ha termékeikkel versényképesek akarnak maradni az EU piacon.