Blog

  • A földbirtok-politika intézményeinek lehetséges változásai

    Az üzemszabályozás magyarországi bevezetése olyan modellváltást eredményezne, mely a termőföld-tulajdonlás helyett a birtoklás és használat kérdéseire helyezné a szabályozás hangsúlyait. Ezzel párhuzamosan olyan hatósági ellenőrzési rendszer kiépítésére is lehetőség nyílna, melyen keresztül hazánk a Római Szerződésben rögzített alapelvek (állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalma, tőkeáramlás és letelepedés szabadsága) megsértése nélkül is képes lehet fenntartani birtokpolitikájának nemzeti karakterét.
    Az új szabályozási modellen keresztül a birtokaprózódás mérséklődése is elérhető az agrárüzem mint dologösszesség egy egységben történő öröklésével anélkül, hogy csorbulna az örökhagyó tulajdonos üzeme feletti szabad rendelkezési joga.
    Az osztatlan közös tulajdonban maradó földrészletek feletti rendelkezés, illetve művelése tárgyában a tulajdonostársak döntéshozatala – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályainak alkalmazása helyett – intézményesített formát igényelne.
    Ha a termőföldre kötött haszonbérleti szerződések előzetes hatósági kontroll alá kerülnének, és – egy korlátozottan köthető éves bérleti konstrukció bevezetése mellett – a haszonbérlet minimális időtartamát 7-9 évben rögzítenék a bérlő egyszeri szerződéshosszabbítási jogának biztosításával, megszüntethető volna az előhaszonbérleti jog jelenlegi rendszere, valamint a földtulajdonos bérleti díjban realizálódó jövedelme utáni adómentesség is.
    A gazdasági társaságok számára olyan speciális agrártársasági formák törvényi szintű megalkotása szükséges, melyekkel – megfelelő átmenetet biztosítva – a mezőgazdasági tevékenységet végző társas vállalkozások üzemszabályozáshoz igazodó, kötelező átalakulása is rendezhető.

  • Vannak még illúziók

    A Szerkesztőség felkérésére írom le az agrárgazdaság helyzetével, birtokviszonyaival kapcsolatos véleményemet. A kiindulópontot ehhez Kapronczai István nagyon színvonalas és minden részletre kiterjedő tanulmánya adta meg. Azt azonban nem tartom szerencsésnek, hogy a cikkében olyan új fogalmakat (eltartóképesség, életképesség, versenyképesség) hoz be, illetve állít egymással szembe, amelyek önmagukban is külön elemzést igényelnének, és annak következtetéseiben éppen úgy nem lehetne egyetértésre számítani, mint a kisüzem és nagyüzem körüli vitákban. Ez így nem más, mint a kisüzem és nagyüzem közötti vita más szempontú felélesztése. Lényeg az, hogy a fejlett országokban évente a gazdaságok 2-3%-a szűnik meg, valószínű azért, mert nem eltartóképes, nem versenyképes, egyszóval nem életképes. A bajnak azt tartom, hogy ha leragadunk ezeknél a fogalmaknál, akkor a lényegről tereljük el a figyelmet, arról a lényegről, amely a magyar mezőgazdaságot olyan helyzetbe hozta, amilyenben ma van. Egy ilyen kérdésben mindenre lehet egymással szögesen ellentétes példákat hozni, ha az állapotra koncentrálunk, de ebben az esetben nem az állapot, hanem a folyamat, a tendencia a fontos.

  • A földpiaci sajátosságok és tendenciák

    Az elmúlt években ugyan emelkedtek a hazai földárak, az uniós csatlakozástól várt jelentős árnövekedés és földpiaci forgalomélénkülés elmaradt, sőt, a bérleti díjakban sem hozott átütő fordulatot. A közelmúltban erősödött a magyarországi földpiac megmozdulását várók tábora a 2011 májusában lejáró derogáció miatt. A szakemberek optimisták, mert a lejáró derogációval kiszélesedhet a vásárlói kör. A hazai agrárgazdaság egyik legnagyobb gondja a tőkehiány, ami akadályozza a technikai és technológiai fejlesztést, az ágazat versenyképessé és jövedelmezőbbé tételét. A földpiac megnyitása becslések szerint ezer milliárd forintot hozhatna az ágazatba, hatalmas lökést adhatna az innovációnak és ugrásszerűen javíthatna az agrárgazdaságból közvetve vagy közvetlenül élők helyzetén. A fő kérdés véleményem szerint nem az, vehetnek-e külföldiek termőföldet, hanem az, milyen feltételrendszerrel lehet egyrészt megakadályozni a spekulánsok beáramlását, másrészt ösztönözni a magyar gazdálkodók földszerzését. Véleményem szerint nem kell kizárni a külföldieket a vásárlásból, de lehet úgy alakítani a szabályozást, hogy a magyar gazdák kerüljenek előtérbe, amire számos jó példa található tőlünk nyugatra.

  • Zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelem Hollandiában

    Hollandiában is a piacot a fogyasztók igényei irányítják. A hagyományos árutőzsde átalakult, nemcsak a termelők által behozott termékeket értékesítik, hanem más kereskedelmi tevékenységekkel is foglalkoznak. Ez az átalakulás létszükséglet, mert világviszonylatban a zöldség és gyümölcs értékesítésben fontos szerepet játszik a túltermelés és a konkurencia. A nagykereskedelmi szektorban arra törekszenek, hogy a fogyasztók igényeit folyamatosan egész éven át megoldják, miközben a nagykereskedők költségei jelentősen megemelkedtek az EU szabályozás miatt, mert a piacon maradáshoz fontos a környezetvédelmi- és élmiszerbiztonsággal és termékbiztonsággal kapcsolatos szabályok betartása. A termelőknek pedig bizonyítaniuk a törvényi előírásoknak való megfelelőséget. A magyar termelők és nagykereskedők számára hasznos a holland értékesítés, ha termékeikkel versényképesek akarnak maradni az EU piacon.

  • Az energetikai célú növénytermelés megítélése

    A Nyugat-dunántúli Régióban a gazdálkodók körében vizsgáltuk az energetikai növények ismertségét, a termelés megítélését és az alacsony vállalkozói aktivitás okait. A vezetők csupán 7%-a hallott az összes megjelölt energianövényről, míg 11% még egyikkel sem találkozott. Azok a vezetők, akik bizonyos szintű ismerettel már rendelkeznek a vizsgált energianövényekről nagyobb érdeklődést mutatnak az átlagnál. Az információk elérhetőségével a válaszadók 29%-a elégedetlen és 53% közepesen elégedett. A várható támogatásoktól és a realizálható árbevételtől függ alapvetően az energianövények termelésére való vállalkozás, de fontos még a felvásárlási szerződés és a feldolgozó üzem távolsága is. A saját üzemi felhasználás lehetősége csak közepes minősítést kapott. A TÉSZ tagság fontosságát jelentéktelennek ítélték.

  • Az őszi búza réz-mikroelem trágyás kezelésének gazdasági vizsgálata

    Magyarország talajainak jelentős része rézhiányos, így a három legfontosabb makrotápanyag (N, P, K) mellett az esszenciális mikroelemekre, köztük kiemelten a rézre is egyre nagyobb figyelmet szükséges fordítani. Ennek érdekében réz-mikroelem trágyákkal történő kisparcellás őszi búza lombtrágyázási kísérletekben három réztartalmú lombtrágya (réz-amin komplex, réz-szénhidrát komplex és réz-amin ioncserélt szintetizált zeolit) hatását vizsgáltuk az őszi búza hozamára és hasznára. Kisparcellás kísérleteinknél két fenológiai fázisban (bokrosodáskor és virágzáskor) történt a szerek kijuttatása különböző dózisok alkalmazásával, három éven keresztül. Az elvégzett kísérletek alapján a réz-mikroelem trágyás kezelés a minőség javulása mellett a hozamok emelkedésén keresztül a nyereség növekedését eredményezte, melyben legjobban a réz-amin ioncserélt szintetizált szerepelt.
    Összességében javasolható az őszi búza réz-amin ioncserélt szintetizált zeolitos kezelése bokrosodáskor 1,56 kg/ha vagy virágzáskor 1,35 kg/ha rézdózis alkalmazásával. A fenológiai fázis kiválasztásánál a termelőnek mérlegelni kell, hogy a kisebb anyagigényű és nagyobb hozamot biztosító virágzáskori, vagy a kevesebb munkamenettel járó bokrosodáskori kezelés kedvezőbb-e számára.

  • Őszi búza lisztek extenzográfos követelményei

    Az elmúlt két évtizedben a hagyományos búzaminőség-vizsgálatok mellett ipari körülmények között terjedőben, míg laboratóriumi körülmények között szinte rendszeressé váltak a tészta nyújthatóságát célzó extenzográfos vizsgálatok. A piaci igények miatt mindenképpen hangsúlyosak a szükséges minőségvizsgálatok!