A Szerkesztőség felkérésére írom le az agrárgazdaság helyzetével, birtokviszonyaival kapcsolatos véleményemet. A kiindulópontot ehhez Kapronczai István nagyon színvonalas és minden részletre kiterjedő tanulmánya adta meg. Azt azonban nem tartom szerencsésnek, hogy a cikkében olyan új fogalmakat (eltartóképesség, életképesség, versenyképesség) hoz be, illetve állít egymással szembe, amelyek önmagukban is külön elemzést igényelnének, és annak következtetéseiben éppen úgy nem lehetne egyetértésre számítani, mint a kisüzem és nagyüzem körüli vitákban. Ez így nem más, mint a kisüzem és nagyüzem közötti vita más szempontú felélesztése. Lényeg az, hogy a fejlett országokban évente a gazdaságok 2-3%-a szűnik meg, valószínű azért, mert nem eltartóképes, nem versenyképes, egyszóval nem életképes. A bajnak azt tartom, hogy ha leragadunk ezeknél a fogalmaknál, akkor a lényegről tereljük el a figyelmet, arról a lényegről, amely a magyar mezőgazdaságot olyan helyzetbe hozta, amilyenben ma van. Egy ilyen kérdésben mindenre lehet egymással szögesen ellentétes példákat hozni, ha az állapotra koncentrálunk, de ebben az esetben nem az állapot, hanem a folyamat, a tendencia a fontos.
Blog
-
A földpiaci sajátosságok és tendenciák
Az elmúlt években ugyan emelkedtek a hazai földárak, az uniós csatlakozástól várt jelentős árnövekedés és földpiaci forgalomélénkülés elmaradt, sőt, a bérleti díjakban sem hozott átütő fordulatot. A közelmúltban erősödött a magyarországi földpiac megmozdulását várók tábora a 2011 májusában lejáró derogáció miatt. A szakemberek optimisták, mert a lejáró derogációval kiszélesedhet a vásárlói kör. A hazai agrárgazdaság egyik legnagyobb gondja a tőkehiány, ami akadályozza a technikai és technológiai fejlesztést, az ágazat versenyképessé és jövedelmezőbbé tételét. A földpiac megnyitása becslések szerint ezer milliárd forintot hozhatna az ágazatba, hatalmas lökést adhatna az innovációnak és ugrásszerűen javíthatna az agrárgazdaságból közvetve vagy közvetlenül élők helyzetén. A fő kérdés véleményem szerint nem az, vehetnek-e külföldiek termőföldet, hanem az, milyen feltételrendszerrel lehet egyrészt megakadályozni a spekulánsok beáramlását, másrészt ösztönözni a magyar gazdálkodók földszerzését. Véleményem szerint nem kell kizárni a külföldieket a vásárlásból, de lehet úgy alakítani a szabályozást, hogy a magyar gazdák kerüljenek előtérbe, amire számos jó példa található tőlünk nyugatra.
-
Zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelem Hollandiában
Hollandiában is a piacot a fogyasztók igényei irányítják. A hagyományos árutőzsde átalakult, nemcsak a termelők által behozott termékeket értékesítik, hanem más kereskedelmi tevékenységekkel is foglalkoznak. Ez az átalakulás létszükséglet, mert világviszonylatban a zöldség és gyümölcs értékesítésben fontos szerepet játszik a túltermelés és a konkurencia. A nagykereskedelmi szektorban arra törekszenek, hogy a fogyasztók igényeit folyamatosan egész éven át megoldják, miközben a nagykereskedők költségei jelentősen megemelkedtek az EU szabályozás miatt, mert a piacon maradáshoz fontos a környezetvédelmi- és élmiszerbiztonsággal és termékbiztonsággal kapcsolatos szabályok betartása. A termelőknek pedig bizonyítaniuk a törvényi előírásoknak való megfelelőséget. A magyar termelők és nagykereskedők számára hasznos a holland értékesítés, ha termékeikkel versényképesek akarnak maradni az EU piacon.
-
Megteremthető-e a globális élelmezésbiztonság?
Nem állt meg a negatív tendencia, a legfrissebb adatok szerint a világon az éhezők száma tovább növekszik. Egybehangzó vélemények szerint a fő élelmezésbiztonsági probléma nem a megtermelt élelmiszer hiánya, hanem annak nem megfelelő elosztása. Ivóvíz, valamint elegendő mennyiségű, biztonságos, megfelelő minőségű és tápanyag-összetételű élelmiszer biztosítása alapvető emberi jog a Föld minden lakója számára. Ennek megteremtése a jelen és jövő generációk számára napjaink egyik legnagyobb kihívása, amelyre megoldást találni nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem elengedhetetlenül fontos a világ békéjének és biztonságának a megteremtéséhez is.
A Világbank, az ENSZ szervezetek (FAO, IFAD, IFPRI, WFP) és az IFPRI helyzetértékelésében sok a hasonló vonás, mind az okokat, mind a megoldás lehetőségeit illetően. A fejlődő országokban az élelmezés biztonságát és a mezőgazdaságot szükséges a fejlesztési erőfeszítések középpontjába helyezni, meg kell szüntetni az ágazat több évtizedes alulfinanszírozottságát. A nemzetközi szervezetek által ajánlott ún. kétpályás megközelítésben egy biztonsági háló megteremtése mellett a mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése az alapvető célkitűzés. A világon a szegények és éhezők 75%-a mezőgazdasági kistermelő. Ez a paradoxon egyben a megoldás lehetőségét is jelenti, mivel a kistermelők és családi gazdaságok – külső forrásokra támaszkodva – képesek lennének az önellátáson túl a gazdaság motorjaként funkcionálni.
Bolygónk lakossága 2050-re meghaladja a 9 milliárdot. A megnövekedett népesség ellátására a Föld véges természeti erőforrásai csak kis részben biztosítanak fedezetet. A többlettermelés 80%-ban a hozamok, valamint a termelés hatékonyságának, intenzitásának a növelésével érhető el. Ebben az innováció és a technológiai fejlesztések eredményeihez való hozzáférés, a betakarítás utáni termésveszteség csökkentése (utak, raktározás, elsődleges feldolgozás, piaci infrastruktúra stb. révén) és a mezőgazdasági biotechnológia jut szerephez. Az alapkérdés azonban a mezőgazdasági fejlesztés finanszírozása, részben a magán-, részben a közszféra befektetése révén. A finanszírozás viszont nem egyszerűen pénzügyi kérdés, hanem politikai szándékot, elhatározást igényel. -
Őszi búza lisztek extenzográfos követelményei
Az elmúlt két évtizedben a hagyományos búzaminőség-vizsgálatok mellett ipari körülmények között terjedőben, míg laboratóriumi körülmények között szinte rendszeressé váltak a tészta nyújthatóságát célzó extenzográfos vizsgálatok. A piaci igények miatt mindenképpen hangsúlyosak a szükséges minőségvizsgálatok!
-
Alveográfos mérések az őszi búza minőségvizsgálatában
Magyarországon az utóbbi néhány évben kardinális szerepet kap a jó minőségű búza előállítása, mely mind elméletében, mind gyakorlatában jelentős felkészültséget igényel. Az őszi búza minőségvizsgálatakor elsősorban a külföldi, de egyre gyakrabban a hazai vásárlók is igénylik az alveográfos paraméterek megadását is. A „Pannon” minőségnek fontos paraméterei az alveográfos W és P/L értékek.
A csekély számú hazai és külföldi szakirodalmi adatok, valamint saját tapasztalataink és vevőink igénye alapján alveográfos sütőipari kategóriákat állítottunk fel. Az osztályozás fontosságát az adta, hogy a vizsgált évek klimatikusan teljesen eltérőek voltak. A fajták eredményei tükrözik, illetve magukban foglalják a fajták eltérő évjáratban kifejeződött minőségét is. -
A szőlő rügyfakadási idejének becslése
A szőlő rügyfakadási időpontjának modellezése és előrejelzése növényvédelmi és gazdasági szempontból nélkülözhetetlen lépés a szőlőtermelésben. Tanulmányunkat öt fehérborszőlő-fajta (Chardonnay, Rajnai rizling, Hárslevelű, Pinot blanc és Szürkebarát), valamint ezek klónfajtáinak 2000 és 2004 között felvételezett adataival végeztük. Az ültetvények a Duna borrégión belül, a Kunsági borvidékhez tartozó Helvécián találhatóak.
Számításainkhoz egy olyan matematikai modellt állítottunk fel, mely kis hibával megbecsüli a várható rügyfakadás napját. A modell az általánosan használt kumulált hőösszegszámításon alapul, az optimalizálást pedig a becsült időpontok napokban számított hibájára végeztük. Az optimális bázishőmérsékletet 6 °C-ban állapítottuk meg. A modell becslésének hibája számításaink alapján 1 és 6 nap között mozog, átlagosan 2,04 nap. -
A gyermekkori elhízás és az élelmiszercímke összefüggéseinek marketing szempontú vizsgálata
A fiatalkorúak célcsoportja a piac leginkább befolyásolható szegmensét jelenti. Kutatásaink szerint a fiatalok fele nem fordít különösebb figyelmet az egészséges táplálkozásra, s a fiataloknak csupán egyharmada érti az élelmiszercímke jelöléseit. Súlyosbítja a helyzetet, hogy magas zsír-, só-, cukortartalmú élelmiszereket (például gyorséttermi láncok termékei, kóla, chips) népszerűsítenek. A hazai élelmiszercímke-szabályozásban mindenképpen célszerű figyelembe venni más országok gyakorlatát, különös tekintettel az Egyesült Államok élelmiszercímkéire, valamint a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elképzeléseire. Az elmaradás eredménye a 20%-ban túlsúlyos, egészségügyi problémákkal küzdő fiatal nemzedék!