Blog

  • Az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása az agrárgazdaság 2009. évi helyzetéről készült jelentéshez

    A 2005. évi XXVIII. törvénnyel módosított 1997. évi CXIV. törvény 2.§-a kötelezően írja elő, hogy a Kormány évente számoljon be az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, a végrehajtott intézkedésekről, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról. A hivatkozott törvény 9.§-a az Agrárgazdasági Tanácsot (Tanács) véleményező és javaslattevő szereppel ruházza fel. Ebből a felhatalmazásból adódóan a Tanács 2010. október 22-én megvitatta a Vidékfejlesztési Minisztérium által készített Jelentést, és ajánlásaival kiegészítve támogatja, hogy azt a VM minisztere az Országgyűlés elé terjessze.
    Az Agrárgazdasági Tanács hangsúlyozza a magyar élelmiszer-gazdaság vidékfejlesztésben betöltött többfunkciós szerepét és a nemzetgazdaság teljesítményéhez való hozzájárulását. Az Állásfoglalás a Tanács véleményét tükrözi és azt ennek előrebocsátásával értékelte.

  • Latifundiumok Magyarországon?

    Hazánkban az 50 hektár feletti gazdasági szervezetek átlagosan hasznosított mezőgazdasági területe 650 ha, ami közel hatszorosa az 50 ha feletti egyéni gazdaságok átlagos területének (114 ha), míg a 650 gazdaságban ez a különbség hússzorosra növekszik, melyek összesen 1,4 millió hektáron 2,1 ezer ha átlagos területet művelnek. A közvetlen területalapú kifizetések listája szerint jelenleg Magyarországon a 70 legnagyobb agrárüzem – az Eszterházy család hajdani birtokát 20%-kal meghaladó – 350 ezer hektáros összterületet művel. Többségük (a mágnások birtokának megfelelő méretű) 3-5 ezer hektáros, húsz nagyüzem 5-10 ezer hektáros (a régi arisztokrata birtokok alsó határa) területű, további három már 10-15 ezer hektáros területű „szupergazdaság”, amelyek világviszonylatban mindössze egy latifundium egy üzemrészének megfelelő méretűek.
    A fejlődő és az átalakuló piacgazdasággal jellemezhető országok elmaradott mezőgazdaságuk és krónikus tőkehiányuk miatt fokozatosan külföldi befektetők célpontjává váltak. Ezek az országok a multinacionális vállalatok megtelepedését támogatták, vagy termelésitényező-piacaik megnyitására kényszerültek. A globális tőke a mezőgazdaságba elsősorban vertikális integrációkon, termelési szerződéseken keresztül érkezik. A multinacionális vállalatok jelenléte gátolja a hagyományos és megélhetési gazdálkodási formák fennmaradását, az iparági koncentrációból eredő piaci alkuerő-változás a termelőket és a fogyasztókat is károsítja, valamint sok esetben a környezet és a természeti erőforrások túlhasználatát eredményezi.

  • A bizalom és függőség szerepe a családi gazdaságok együttműködésében végzett gépi munkákban

    A tanulmány a családi gazdálkodók együttműködési hajlandóságát befolyásoló tényezőket vizsgálja – Békés megye egy tradicionálisan mezőgazdasági termelő térségében készült – kérdőíves felmérés és mélyinterjúk tapasztalataira alapozva. A gazdálkodói bizalom és az együttműködési hajlandóság összefüggését elemezve megállapítható, hogy az alacsony függőséget, egyben alacsony bizalmi szintet is igénylő (valójában csak tágabban annak értelmezhető) együttműködési formák (jellemzően a gépi bérszolgáltatás) elfogadottsága a jellemző. Ugyanakkor a fiatalabb generációknál az erősebb függelmi kapcsolatokkal jellemezhető (a hagyományos értelemben vett) együttműködések elfogadottsága nagyobb, amely az agrárgeneráció-váltás bekövetkeztével esélyt teremt az együttműködési formák megerősödésére, megerősítve a családi gazdálkodást, a vidéki közösségeket. Nemzetközi tapasztalatok, illetve a vizsgálatokban készített mélyinterjúk alapján megállapítható az is, hogy a kormányzatnak a közvetlen és közvetett orientációs eszközök alkalmazásával fontos a szerepe az együttműködési hajlandóság alakulásában, illetve ösztönzésében.

  • Néhány gondolat a 2010. évi időjárási szélsőségek nyomán a fenntartható erdőgazdálkodásról

    2010 emlékezetes esztendeje lesz a magyarországi erdőknek, erdőgazdálkodásnak is. Kedvezőtlen időjárási tényezők sora és mértéke okozott nem várt károkat erdeinkben. A fák ezreit, az erdők több száz hektárját tarolta le a kíméletlen vihar és tette kérdésessé az adott területen megcélzott fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodást. A 2010. évi tapasztalatok is megerősítették a klímaváltozással kapcsolatos kutatások folytatásának az indokoltságát és a gyakorlati tapasztalatok összegezését, értékelését, ezek mielőbbi hasznosítását. A folyamatban levő kutatások főleg hosszabb idő elteltével szolgáltatnak majd tudományosan megalapozott, a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket.
    Az erdőket veszélyeztető abiotikus és biotikus károk között a szélsőséges időjárás számottevő részaránnyal szerepel (primér abiotikus károsító). A viharkárok, a hó- és széltörés, -döntés, a zúzmara- és jégkárok, az aszály és az árvíz eddig sem voltak ismeretlenek az erdészetben, de ez fokozódott. Egyelőre a kutatás és a gyakorlat igazolja, hogy a kisebb mértékűekkel szemben védelmül szolgál: az ökológiai adottságoknak megfelelő fafaj és fajtamegválasztás, az elegyes, sok fafajú erdők nevelése, a korszerű, természetközeli erdőnevelés, az új erdők telepítése és a természet törvényeinek megfelelő gondozása, ápolása.

  • Az energetikai célú növénytermelés megítélése

    A Nyugat-dunántúli Régióban a gazdálkodók körében vizsgáltuk az energetikai növények ismertségét, a termelés megítélését és az alacsony vállalkozói aktivitás okait. A vezetők csupán 7%-a hallott az összes megjelölt energianövényről, míg 11% még egyikkel sem találkozott. Azok a vezetők, akik bizonyos szintű ismerettel már rendelkeznek a vizsgált energianövényekről nagyobb érdeklődést mutatnak az átlagnál. Az információk elérhetőségével a válaszadók 29%-a elégedetlen és 53% közepesen elégedett. A várható támogatásoktól és a realizálható árbevételtől függ alapvetően az energianövények termelésére való vállalkozás, de fontos még a felvásárlási szerződés és a feldolgozó üzem távolsága is. A saját üzemi felhasználás lehetősége csak közepes minősítést kapott. A TÉSZ tagság fontosságát jelentéktelennek ítélték.

  • Az őszi búza réz-mikroelem trágyás kezelésének gazdasági vizsgálata

    Magyarország talajainak jelentős része rézhiányos, így a három legfontosabb makrotápanyag (N, P, K) mellett az esszenciális mikroelemekre, köztük kiemelten a rézre is egyre nagyobb figyelmet szükséges fordítani. Ennek érdekében réz-mikroelem trágyákkal történő kisparcellás őszi búza lombtrágyázási kísérletekben három réztartalmú lombtrágya (réz-amin komplex, réz-szénhidrát komplex és réz-amin ioncserélt szintetizált zeolit) hatását vizsgáltuk az őszi búza hozamára és hasznára. Kisparcellás kísérleteinknél két fenológiai fázisban (bokrosodáskor és virágzáskor) történt a szerek kijuttatása különböző dózisok alkalmazásával, három éven keresztül. Az elvégzett kísérletek alapján a réz-mikroelem trágyás kezelés a minőség javulása mellett a hozamok emelkedésén keresztül a nyereség növekedését eredményezte, melyben legjobban a réz-amin ioncserélt szintetizált szerepelt.
    Összességében javasolható az őszi búza réz-amin ioncserélt szintetizált zeolitos kezelése bokrosodáskor 1,56 kg/ha vagy virágzáskor 1,35 kg/ha rézdózis alkalmazásával. A fenológiai fázis kiválasztásánál a termelőnek mérlegelni kell, hogy a kisebb anyagigényű és nagyobb hozamot biztosító virágzáskori, vagy a kevesebb munkamenettel járó bokrosodáskori kezelés kedvezőbb-e számára.

  • Őszi búza lisztek extenzográfos követelményei

    Az elmúlt két évtizedben a hagyományos búzaminőség-vizsgálatok mellett ipari körülmények között terjedőben, míg laboratóriumi körülmények között szinte rendszeressé váltak a tészta nyújthatóságát célzó extenzográfos vizsgálatok. A piaci igények miatt mindenképpen hangsúlyosak a szükséges minőségvizsgálatok!

  • Alveográfos mérések az őszi búza minőségvizsgálatában

    Magyarországon az utóbbi néhány évben kardinális szerepet kap a jó minőségű búza előállítása, mely mind elméletében, mind gyakorlatában jelentős felkészültséget igényel. Az őszi búza minőségvizsgálatakor elsősorban a külföldi, de egyre gyakrabban a hazai vásárlók is igénylik az alveográfos paraméterek megadását is. A „Pannon” minőségnek fontos paraméterei az alveográfos W és P/L értékek.
    A csekély számú hazai és külföldi szakirodalmi adatok, valamint saját tapasztalataink és vevőink igénye alapján alveográfos sütőipari kategóriákat állítottunk fel. Az osztályozás fontosságát az adta, hogy a vizsgált évek klimatikusan teljesen eltérőek voltak. A fajták eredményei tükrözik, illetve magukban foglalják a fajták eltérő évjáratban kifejeződött minőségét is.

  • A szőlő rügyfakadási idejének becslése

    A szőlő rügyfakadási időpontjának modellezése és előrejelzése növényvédelmi és gazdasági szempontból nélkülözhetetlen lépés a szőlőtermelésben. Tanulmányunkat öt fehérborszőlő-fajta (Chardonnay, Rajnai rizling, Hárslevelű, Pinot blanc és Szürkebarát), valamint ezek klónfajtáinak 2000 és 2004 között felvételezett adataival végeztük. Az ültetvények a Duna borrégión belül, a Kunsági borvidékhez tartozó Helvécián találhatóak.
    Számításainkhoz egy olyan matematikai modellt állítottunk fel, mely kis hibával megbecsüli a várható rügyfakadás napját. A modell az általánosan használt kumulált hőösszegszámításon alapul, az optimalizálást pedig a becsült időpontok napokban számított hibájára végeztük. Az optimális bázishőmérsékletet 6 °C-ban állapítottuk meg. A modell becslésének hibája számításaink alapján 1 és 6 nap között mozog, átlagosan 2,04 nap.