Blog

  • Tudásközpont a bioenergetikai ágazatban

    A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) 2006-2009 között egy tíztagú, bioenergetikai innovációs konzorcium munkáját koordinálta a „BIOENKRF” jelű kutatási projekt megvalósításában, melyet az NKTH támogatott az „Asbóth Oszkár” húzóágazati pályázati program keretében. A projekt eredményeként létrejött az a tudásközpont, amely fontos szerepet vállalt a bioenergetikai ágazat hazai kialakulásának támogatásában. Az eredményekről és a program folytatásáról a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2009. november 9-én szervezett országos konferencián számoltak be a vezető kutatók. A tudásközpont és a ráépülő, nemzetközivé terebélyesedett tudáshálózat ma már különféle üzleti projekteket szervez és széles körű innovációs szolgáltatásokat végez.

  • Kihívás: a fenntarthatóság megvalósítása vidéken

    A folyamatosságra, vagy másképpen a fenntarthatóságra irányuló emberi magatartás kívánalma bibliai múltra tekint vissza, s az is jól ismert, hogy a természeti erőforrásokat hasznosító mező-erdőgazdasági tevékenységekben, a józan gazdálkodó mindennapjaiban ezek „újratermelése” a gazdálkodás szerves részét képezi, de a folyamatosság, az előrelátás, a beosztás jellemzi a családi élet mindennapjait is. Ennek ellenére – néhány évtizeddel ezelőtt – az emberiség jövőjéért aggódó szakemberek szűk csoportja a fenntartható fejlődést megoldandó tennivalóként tárta a világ elé a természeti környezet, az élővilág gyorsuló pusztulása, a természeti erőforrások mértéktelen kizsarolása miatt. A globalizáció, a klímaváltozás és a közelmúltban kibontakozott pénzügyi-gazdasági világválság csak fokozta a fenntarthatóság időszerűségét és fontosságát. Annak ellenére azonban, hogy az ENSZ is zászlajára tűzte a fenntarthatóság ügyét, globális, regionális szinten a fenntarthatóság alig jutott túl a kívánságokon, óhajokon, lózungokon. Ennek magyarázata, s a nehézség oka is az egyéni, rövid távú, haszonhajhászó és a hosszú távú társadalmi érdek közötti dilemma. Ennek feloldása, a kihívásokra adható válaszok irányába való elmozdulás lokális – települési, vállalkozási, családi-háztartási – szinten a globálisnál, regionálisnál járhatóbbnak ígérkezik.
    A helyi fenntarthatóság kulcsterületei (1) a fenntartható tevékenységek, termelés, szolgáltatás, vállalkozás kezdeményezése; (2) a háztartási, termelői, közületi fogyasztás fenntarthatóság irányú formálása; (3) a települési szintű élhetőségre, jól-létre irányuló lépések megtétele, amihez mindenekelőtt tudatformálás, a helyi közösség megnyerése, nevelés; továbbá helyi szabályok alkotása, megállapodások; végül elmarasztalás, szankcionálás kilátásba helyezése szükséges. Az első lépéseket – az adottságok, lehetőségek ismeretében – az eredményekkel kecsegtető területeken indokolt kezdeményezni.

  • Földhasználat és fenntarthatóság

    A jelen kor legfontosabb problémája, hogy hogyan és miként kezeljük azt a válságot, melynek jelei egyes elemzők szerint már két éve, de kézzel foghatóan is közel egy éve jelen vannak a mindennapjainkban. Egy olyan helyzetről van szó, ami érinti a világ minden országát, az élet minden területét, ezért elengedhetetlen vizsgálni azokat a lehetőségeket, melyek kiutat jelenthetnek ebből a helyzetből. Ez természetesen rendkívül összetett feladat, társadalmi, gazdasági és ökológiai vonatkozásai miatt. A megoldás keresése is komplexitást igényel. Jelen tanulmányban azt mutatjuk be, hogy milyen a földhasználat ebben a különösen kritikus időszakban, illetve melyek lehetnek azok a formái, amelyek elősegíthetik a kiút megtalálását, mindamellett, hogy közben érvényesül a fenntarthatóság is.

  • Üzemi méret és energiaköltség a zöldséghajtatásban

    Magyarországon a termálenergiára és a megújuló energiára (faapríték-fűtés) alapozott hajtatásos zöldségtermelés kilátásai biztatóak. A zöldséghajtatásban elsősorban a 3 és 5 hektáros méretű üzemek azok, amelyek geotermikus energiával és biomasszával fűtve képesek olyan mértékű üzemi eredményt elérni, amely nagy biztonsággal megalapozhatja a talaj nélküli integrált zöldséghajtatás fejlesztését. A fosszilis energiahordozók 100 Watt fűtési teljesítményre jutó üzemi eredménye a 0,5 és 1 ha-os üzemméretek mellett negatív, vagy csak nagyon alacsony eredményeket értek el a vizsgált zöldséghajtató modellgazdaságokban. Az üzemméretből származó előnyök az összes fűtési mód esetén 3 ha-os zöldséghajtató modellekben jelentkeznek először, de a méret növelésével az 5 és 10 ha-os modellüzemeknél a mutatószám értéke csak kis mértékben emelkedett.

  • Jövedelemtérképek a precíziós növénytermelésben

    A mezőgazdaságban egy-egy terméknél magas tőkeigényű beruházások szükségesek a termeléshez. Ezek fényében érthető, hogy a piac változékonyságát csak lassan képes követni, ezért több időbe telik a piaci hatásokra történő reagálás. Napjaink vezetőinek ma már nem elég kifogástalanul ismerni a növénytermelés rejtelmeit, megfelelő ökonómiai látásmód is szükséges. Ehhez nyújthat segítséget a szemléletes jövedelemtérkép, amely a gazdálkodónak egyértelmű információkkal szolgál a jövedelmezőségről, és amit hazánkban eddigi ismereteink szerint még nem készítettek. Jelen publikációnk a jövedelemtérképezés gyakorlati alkalmazhatóságát hivatott bemutatni.
    A jövedelemtérképek hasznosítható többletinformációkat nyújtanak a hozamtérképekhez képest. Hosszabb időszakot felölelő adatsorok esetén vitathatatlan előnyük, hogy szemléletesen képesek mutatni a jövedelmet, ezáltal megerősíthetik a döntéshozókat munkájukban.

  • Helyi termékek értékesítésének lehetőségei a Nyugat-Pannon EuRégióban

    A Nyugat-dunántúli Régióval szomszédos Burgenlandban nagy hagyománya és számos, eredményes módja található a helyben előállított élelmiszerek értékesítésének. A szomszédos Ausztria jó néhány, több szempontból is példaértékű kezdeményezéssel büszkélkedhet a helyi termékek értékesítésében, az eredmények kulcsa a legtöbb esetben a termelői szerveződésben, szövetkezésben lelhető fel. A regionális értékek, helyi termékek ismertsége meglehetősen kedvezőtlen képet mutat a Nyugat-dunántúli Régióban, és néhány pozitív példától eltekintve az értékesítés is a kezdetleges közvetlen termelői értékesítés szintjén mozog. A Nyugat-Pannon EuRégió (Burgenland tartományt és a Nyugat-dunántúli Régiót foglalja magában) adta lehetőségek kiaknázása, a tapasztalatcsere, együttműködés a közös turizmusfejlesztés, helyi termékadatbázis, termékmarketing és értékesítés fejlesztése terén még várat magára.

  • Az energiafüzek produkciós képessége Dél-Szlovákiában

    A vizsgálatokban megfigyelt energiafűz hibridek legfontosabb produkciós mutatóiról a következők állapíthatók meg:
    • A dugványok megéledésére jelentősen hat az ültetés időpontja, a dugványok vitalitása, illetve minősége, a különböző kártevők és kórokozók jelenléte és a külső klimatikus tényezők.
    • A növekedés dinamikája hibridenként nagyon kiegyenlített, míg a hibridek között a növekedés intenzitásában statisztikailag kimutatható különbség található.
    • Az egyes hibrideknél a vesszővastagság a minőség és a mennyiség mutatója. A méréseknél jelentős eltéréseket kaptunk, a legnagyobbakat az Inger és a Gudrun között.
    • A termelési mutatók közti értékbeli különbség (hajtásszám, vesszővastagság és -magasság) a fent említett energiafüzeknél a biomassza mennyiségében is megmutatkozott.

  • A földbirtok-politika választ igénylő kérdései

    A kérdések széles területet ölelnek fel, ami folytatható a földvédelemmel, a környezetvédelemmel, a földadó kérdésével stb. A politikának – kompromisszumokkal és megegyezéssel – mielőbb lépnie kell, mert a rendezett birtokviszonyok növelik a földárat, élénkítik a termőföld iránti keresletet. Az emelkedő árak ugyanakkor bővítik a földkínálatot, végeredményben élénkül az egész földpiac. Ez a leghatékonyabb eszköz a termőfölddel kapcsolatos spekulációk visszaszorítására.
    Van-e azonban esély a megegyezésre? Politikai síkon aligha! Sőt az agrárközgazdász szakma is meglehetősen megosztott a birtok, a föld kérdésében, hisz köreinken belül is hatnak az érdekek, a megcsontosodott előítéletek. Mégis szükség van egy szakmai vitára, egy őszinte véleménycserére, amely körvonalazhat egy – kompromisszumokkal gazdagon körülágyazott – megegyezést. Valamennyiünknek tudomásul kell vennie, hogy a magyar agrárgazdaságnak rendelkeznie kell egy világos jövőképpel, ha úgy tetszik stratégiával. Ennek pedig alfája és ómegája a hosszú távon stabilnak remélt birtokpolitika.
    E cikk azért íródott, hogy felvessen kérdéseket, leírjon – még ha nem is minden tekintetben kiérlelt – megállapításokat, ezzel lehetőséget adjon a hozzászólásra, a vitára. Hasznos lenne, ha az agrárközgazdász szakma kifejtené véleményét olyan fontos birtokpolitikai kérdésekkel kapcsolatban, mint például a földtulajdon, földbérlet, földpiac, a föld öröklésének szabályozása, az állami szerepvállalás és ennek eszközrendszere.

  • A Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar stratégiai irányvonalai a Károly Róbert Főiskolán

    Új struktúrájú kar kezdte meg működését 2009 szeptemberében a Károly Róbert Főiskolán, a Természeti Erőforrás-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Kar, amely három intézet öt tanszékéből, két kutatóintézetből és az Erdőtelki Arborétumból jött létre. A Kar filozófiáját a szorosan összekapcsolódó oktatás és kutatás határozza meg. A szervezeti egységek éppen ezért kettős felépítésűek, oktatási egységeik mellett a kutatóintézetek tudományos hátterével is rendelkeznek. A Kar méreteihez igazodóan néhány markáns kutatási irányvonalra összpontosít, melyek egyrészt a helyi adottságokból és tradíciókból táplálkoznak, másrészt világszínvonalú és egyben unikális területnek számítanak.
    A Károly Róbert Főiskola politikájával a jövőt szolgálja, mindenekelőtt a meglévő képzési rendszer reformjával, új tartalmával, új képzési területeivel és olyan magas színvonalú technikák és technológiák kutatás szolgálatába állításával, mellyel az intézmény e vonatkozásban is rákerülhet a hazai és a nemzetközi tudományos élet térképére.