Blog

  • Üzemi méret és energiaköltség a zöldséghajtatásban

    Magyarországon a termálenergiára és a megújuló energiára (faapríték-fűtés) alapozott hajtatásos zöldségtermelés kilátásai biztatóak. A zöldséghajtatásban elsősorban a 3 és 5 hektáros méretű üzemek azok, amelyek geotermikus energiával és biomasszával fűtve képesek olyan mértékű üzemi eredményt elérni, amely nagy biztonsággal megalapozhatja a talaj nélküli integrált zöldséghajtatás fejlesztését. A fosszilis energiahordozók 100 Watt fűtési teljesítményre jutó üzemi eredménye a 0,5 és 1 ha-os üzemméretek mellett negatív, vagy csak nagyon alacsony eredményeket értek el a vizsgált zöldséghajtató modellgazdaságokban. Az üzemméretből származó előnyök az összes fűtési mód esetén 3 ha-os zöldséghajtató modellekben jelentkeznek először, de a méret növelésével az 5 és 10 ha-os modellüzemeknél a mutatószám értéke csak kis mértékben emelkedett.

  • Jövedelemtérképek a precíziós növénytermelésben

    A mezőgazdaságban egy-egy terméknél magas tőkeigényű beruházások szükségesek a termeléshez. Ezek fényében érthető, hogy a piac változékonyságát csak lassan képes követni, ezért több időbe telik a piaci hatásokra történő reagálás. Napjaink vezetőinek ma már nem elég kifogástalanul ismerni a növénytermelés rejtelmeit, megfelelő ökonómiai látásmód is szükséges. Ehhez nyújthat segítséget a szemléletes jövedelemtérkép, amely a gazdálkodónak egyértelmű információkkal szolgál a jövedelmezőségről, és amit hazánkban eddigi ismereteink szerint még nem készítettek. Jelen publikációnk a jövedelemtérképezés gyakorlati alkalmazhatóságát hivatott bemutatni.
    A jövedelemtérképek hasznosítható többletinformációkat nyújtanak a hozamtérképekhez képest. Hosszabb időszakot felölelő adatsorok esetén vitathatatlan előnyük, hogy szemléletesen képesek mutatni a jövedelmet, ezáltal megerősíthetik a döntéshozókat munkájukban.

  • Helyi termékek értékesítésének lehetőségei a Nyugat-Pannon EuRégióban

    A Nyugat-dunántúli Régióval szomszédos Burgenlandban nagy hagyománya és számos, eredményes módja található a helyben előállított élelmiszerek értékesítésének. A szomszédos Ausztria jó néhány, több szempontból is példaértékű kezdeményezéssel büszkélkedhet a helyi termékek értékesítésében, az eredmények kulcsa a legtöbb esetben a termelői szerveződésben, szövetkezésben lelhető fel. A regionális értékek, helyi termékek ismertsége meglehetősen kedvezőtlen képet mutat a Nyugat-dunántúli Régióban, és néhány pozitív példától eltekintve az értékesítés is a kezdetleges közvetlen termelői értékesítés szintjén mozog. A Nyugat-Pannon EuRégió (Burgenland tartományt és a Nyugat-dunántúli Régiót foglalja magában) adta lehetőségek kiaknázása, a tapasztalatcsere, együttműködés a közös turizmusfejlesztés, helyi termékadatbázis, termékmarketing és értékesítés fejlesztése terén még várat magára.

  • Az energiafüzek produkciós képessége Dél-Szlovákiában

    A vizsgálatokban megfigyelt energiafűz hibridek legfontosabb produkciós mutatóiról a következők állapíthatók meg:
    • A dugványok megéledésére jelentősen hat az ültetés időpontja, a dugványok vitalitása, illetve minősége, a különböző kártevők és kórokozók jelenléte és a külső klimatikus tényezők.
    • A növekedés dinamikája hibridenként nagyon kiegyenlített, míg a hibridek között a növekedés intenzitásában statisztikailag kimutatható különbség található.
    • Az egyes hibrideknél a vesszővastagság a minőség és a mennyiség mutatója. A méréseknél jelentős eltéréseket kaptunk, a legnagyobbakat az Inger és a Gudrun között.
    • A termelési mutatók közti értékbeli különbség (hajtásszám, vesszővastagság és -magasság) a fent említett energiafüzeknél a biomassza mennyiségében is megmutatkozott.

  • Nagy kereskedelmi láncoknak eredményesen értékesítő zöldség-gyümölcs kisárutermelők

    A nagy kereskedelmi láncoknak hosszú időn keresztül történő eredményes értékesítés döntő tényezője a kisárutermelő személyes adottsága: a képzettsége, ismereteinek korszerűsége, szorgalma, kitartása, innovációs és változtatási készsége, hosszú távú szemlélete, stratégiai gondolkodásmódja, marketingszemlélete, továbbá a megszokottól eltérő igényekhez való alkalmazkodási képessége, valamint kockázatvállalási hajlandósága.
    Az eredményes kisárutermelők legnagyobb problémája a tőkehiány. A tőkehiányból eredő problémák egy részét a rátermettségükből, találékonyságukból eredően meg tudják oldani. A tőkehiány enyhítésére állami támogatás is szükséges, elsősorban az áruvá készítés és a láncok beszerzési rendszeréhez kapcsolható logisztikai rendszer tekintetében. A kis termelési méretek és a döntően speciális zöldség-gyümölcs fajták miatt olyan beszállítási célprogram indítása lenne indokolt, amely kifejezetten a közvetlenül értékesítő zöldség-gyümölcs kisárutermelők réspiaci beszállítását támogatná.

  • Az agrárkutatások helyzete és a fontosabb tennivalók

    Az agrárkutatás-oktatás kiemelt társadalmi feladat. Az innováció olyan tudatos emberi tevékenység, amely a technikai-gazdasági fejlesztések minden területére kiterjed, s célja új javak és szolgáltatások új módon történő előállítása a tudomány eredményeinek közvetlen felhasználásával. Eredményorientált tevékenység. A gazdasági növekedés motorja. Minél élesebb a verseny a hazai és nemzetközi piacokon, annál nagyobb jelentőségű az innovatív szemléletmód kialakítása.
    Az EU tagországainak adatai alapján a 2005-2008. években az országok gazdasága és a K+F tevékenység intenzitása között nagyon erős pozitív összefüggés található. Minél gazdagabb egy ország, annál többet áldoz a kutatás-fejlesztési tevékenységre.
    Hazai viszonyok közepette az agrár K+F+I területén a legfontosabb tennivalók a következők
    – az innovációs folyamat csak rendszerként kezelhető eredményesen, jól kiszámított útvonalakat szükséges tervezni, s ezek mentén célszerű az innovációs tevékenységet szervezni;
    – a társadalomnak erőn felüli K+F aktivitást kellene bevállalni, ami anyagi áldozatokkal, s csak utólagos hozadékkal jár;
    – csak piacképes, hazai vagy nemzetközi piacokon értékesíthető termék előállítására irányulhat;
    – a szemléletmód gyökeres átformálása, a vállalkozási kedv ösztönzése konkrét anyagi előnyök (pl. adó, támogatás stb.) formájában;
    – integrálódni kell az EU nagy K+F projektjeihez, ugyanakkor az eredményeket nemzeti szinten, a hazai erőforrások bevonásával kell a termék- vagy gyártmányfejlesztésben megvalósítani;
    – gyökeresen át kell alakítani az innováció gazdasági finanszírozását, mozgósítani kell azt a hatalmas szellemi kapacitást, aminek birtokában vagyunk.
    A tudományos transzfer szellemi hátterét az agrároktatási-kutatási intézményeknek szükséges felvállalni. A K+F+I feladatokat az eddigiektől eltérő, célirányosabb útvonalakra kell terelni.
    A generáló elemek: új termék előállítása és új, jobb minőséget adó, vagy olcsóbb termelést lehetővé tevő technológiafejlesztés.
    Az agrárkutatás-fejlesztés területén a kitörési pontok
    – a földhasználat új, lehetséges rendszereinek megkutatása, a birtokviszonyok rendezése;
    – K+F bázis létrehozása, kísérletorientált satelling hálózattal, megfelelő állami megrendelésekkel;
    – innovációs holdingok szervezése regionális vagy vertikális (termékorientált) klaszterek mentén;
    – az értékesítésmarketing-tevékenység új bástyáinak kiépítése;
    – tárolókapacitás, hűtőláncok, logisztikai ellátórendszerek szervezése, párosulva belső piacvédelemmel.
    E feladatok eredményes megoldásához korszerű K+F+I pályáztatási rendszert indokolt működtetni, egyszerűsítve a pályázati rendszert, szabályozva a pályázatíró cégek működését, mert ez a különféle visszaélések melegágya lehet.

  • A magyar tejvertikum diagnózisa

    Magyarország tejtermelése az EU-csatlakozást követően visszaesett. A többnyire alacsony átvételi árak és a szigorúbb minőségi követelmények miatt az elmúlt években sok tejtermelő kiszorult a piacról. A tej- és tejtermékek külkereskedelmében 2004 óta mind volumenben, mind értékben nettó importőri pozícióba kerültünk.
    A tejkvóta-rendszer fokozatos kivezetése (a hazai kvóta kihasználtsága alig éri el a 85%-ot) a hazai tejágazatot közvetetten érintheti: a hatékonyabban termelő tagállamok kerülhetnek előnybe a számunkra fontos olaszországi piacon, így értékesítési lehetőségeink szűkülhetnek, a hazai árakra még nagyobb nyomás nehezedhet.
    Magyarországon a tejfeldolgozás koncentráltsága a vállalatok nagy száma ellenére viszonylag erős. A tejipar kettős prés alatt áll: a kereskedelem a fogyasztók megnyeréséért leszorítja az átvételi árakat, míg a feldolgozók egymással és az exportpiaccal is versenyeznek az alapanyagért és kapacitásaik jobb kihasználásáért. A magyarországi gyártók a technológiában, a hatékonyságban és a termék-innovációban lemaradtak a versenytársaktól.
    A tejtermékek értékesítésében az üzletláncok a domináns szereplők, piaci stratégiájuk egyoldalúan fogyasztó-centrikus, árkövető magatartást folytatnak, kereskedelmi márkás termékeikkel gyengítik a feldolgozók pozícióit. A tej és tejtermékek növekvő behozatala miatt tovább csökkenhet a hazai feldolgozók belpiaci részesedése, ami elkerülhetetlenné teszi a cégek közötti szelekciót és valószínűsíti a külföldi tőke térnyerését.
    Magyarországon a fehérjére és zsírra vonatkoztatva viszonylag drágán termelnek tejet. A termelés költségszerkezetében a leggyengébb pont a takarmányköltség, de meghatározóak az állomány-egészségügyi kiadások és a különféle veszteségek is. A szervezettségben és munkatermelékenységben egyértelmű a versenyhátrány, márpedig a versenyképességet már középtávon a relatív költséghatékonyság határozza meg.
    Magyarországon a társas gazdaságok a saját földterület hiánya miatt a földtulajdonosoknak kiszolgáltatottak. A fejlesztési támogatások iránt igen csekély az érdeklődés, ugyanis az akut tőkehiány, a drága hitelek, a piaci körülmények és gazdasági kilátások, továbbá a támogatások feltételeként előírt termelési kötelezettség a szereplők jelentős hányadát nem serkenti modernizációra.

  • Alternatív energiaforrások lakossági megítélésében bekövetkezett változások

    Jelen tanulmányban alapvető célkitűzésünk, hogy két primer kutatás eredményeinek tükrében bemutassuk, miként változott három év elteltével az alternatív energiaforrások megítélése a hazai lakosság körében. A 2006-ban és 2009-ben folytatott szóbeli megkérdezések eredményeit leíró statisztikák, két- és többváltozós összefüggés-vizsgálatok segítségével elemeztük. Összességében elmondható, hogy pozitív változás tanúi lehetünk: valamennyi energiaforrás esetében mind a tájékozottság, mind az ismeret, valamint a hozzáállás, vélekedés tekintetében kedvezőbb eredmények születtek 2009-ben 2006-hoz képest. Az alternatív energiaforrások lakossági megítéléséhez tervezett kommunikációs politikában – a pozitív változások ellenére is – a tájékoztatásra célszerű fókuszálni, a széles publicitást nyújtó információs eszközökön keresztül, továbbá a korrekt, hiteles és meggyőző érvek kommunikálása is szükséges, megfelelő fórumokon, az ahhoz jól illeszkedő kommunikációs forrás, véleményvezető bevonásával.