Blog

  • A magyar élelmiszer-gazdaság aggregált szintű külkereskedelmi teljesítménye az EU-cs

    A szerző a magyar élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi teljesítményét vizsgálja az EU-15 piacain a csatlakozást követően, mint a versenyképességi vizsgálatok egyik kiemelt területe. A versenyképesség mérésére különböző modellek és mutatószámok ismertek. A hazai élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi teljesítményét cserearány-index, koncentrációs mutató, klasszikus Grubel-Lloyd index, egyszerű RCA mutató indikátorokkal vizsgálva megállapítható, hogy a cserearány-index a 2006-2008 közötti években kedvezőbben alakult az előző három évinél. Az élelmiszer-gazdaság export- és import-koncentrációja (H-index) csökkent 2004-től, de az agrárimport továbbra is koncentráltabb; az ágazaton belüli kereskedelem szerepe (GL-index) többnyire nőtt az EU-15 piacain, azonban az értékek jelentősen szóródnak tagállamonként és termékcsoportonként. A megnyilvánuló komparatív előny mutató (RCA) értékei általában csökkentek 2004 után. Növekvő komparatív előny figyelhető meg a gabona és gabonakészítmények viszonylatában, míg több termékcsoportnál (élő állat, hús és húskészítmények, tejtermék és tojás, gyümölcs- és zöldségfélék stb.) csökkenő komparatív előny mutatkozik, sőt egyes termékcsoportoknál a komparatív hátrány növekvő mértékű megjelenését (italok), illetve növekedését (kávé, tea, kakaó, fűszer) tapasztaltuk.

  • Magyar hajtatott zöldség program és a foglalkoztatás összefüggései

    Magyarország Európa és a földkerekség egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa. Azonban az utóbbi évtizedekben ezt az adottságot egyre kevésbé hasznosítjuk a nemzet és a vidék javára. Főként a zöldség-, gyümölcstermelésben, valamint az állattenyésztésben aknázzuk ki legkevésbé a lehetőségeinket, következésképp: ezeken a területeken vannak a legnagyobb tartalékaink. Márpedig egy ország sem érheti el a jólétnek azt a szintjét, amelyre predesztinálva van, ha nem aknázza ki fenntartható módon természeti és emberi erőforrásait. Tanulmányunkban bemutatjuk a világ és EU, valamint a hazai zöldségtermelés alakulását, a hazai zöldség export-import jellemzőit. Fejlesztési program szcenáriókat mutatunk be a fóliaházas zöldséghajtatás terén 1000, 2000 és 3000 ha-os programváltozatokban. Bemutatjuk a fejlesztési program szcenáriók beruházási és működtetési jellemzőit, hatását a költségvetésre, valamint azt, hogy ezek megvalósítása milyen hatással lesz/lehet a foglalkoztatás növelésére, különösen a nagyarányú munkanélküliséggel sújtott hátrányos helyzetű kistérségekben. Javaslatot teszünk a termelők erőegyesítésére a hajtatásos zöldségtermelés és értékesítés területén.

  • A tőkeszerkezet és a jövedelmezőség kapcsolata mezőgazdasági vállalkozásokban

    A versenyképes termelés, a jövedelmez gazdálkodás érdekében a megfelelő tőkeszerkezet, a tevékenység számára „optimális” tőkestruktúra kialakítása elengedhetetlen része a pénzügyi vezetők feladatainak, amit a vállalatok értékmaximalizálása során számításba kell venniük. A vizsgált jövedelmezőségi mutatók regressziós analízise révén igazolódott, hogy a forrásszerkezeti arányok jelentősen hatnak a jövedelmezőségre. Meghatározásra került továbbá egy olyan tőkeáttételi arány – tevékenységi irány és méretspecifikusan –, melyről elmondható, hogy az azt meghaladó érték veszteséges gazdálkodással párosul. Megállapítható, hogy az optimális tőkestruktúra megteremtése érdekében elsőlépésben a saját források szerepének erősítésére szükséges törekedni, mindenekelőtt a jövedelemtermelő képesség helyreállításával, hogy a tárgyévi mérleg szerinti eredmény, mint saját tőkeelem felhasználható legyen a vállalati működés biztosítása, a tevékenység finanszírozása érdekében. A saját tőke és az idegen tőke arányának körültekint alakítását követően a hitelstruktúra összeállításában elsődleges a kötelezettségállományon belüli hosszú lejáratú idegen tőke dominanciája.

  • Zöldségtermelés a magyarországi agrárfejlesztés egyik stratégiai lehetősége

    A zöldségtermelés fejlesztése a hazai agrártermelés egyik ígéretes lehetősége, a tevékenység ma még versenyképes, de versenyképessége csökken. Nemzeti, fogyasztói és gazdálkodói érdek az ágazat fejlesztése, hiszen így a vidéki munkanélküliség is csökkenthető. A termelés során nagy hangsúlyt kell fektetni a minőségre, hiszen az EU-ban csak az a termelő tud megfelelni a követelményeknek, aki megbízható minőségű terméket tud rendszeresen szállítani. Az ágazat tőkeszegény, ezért a technikai, innovációs és logisztikai fejlesztések elmaradtak a kívánatostól. Ezen változtatni kell!
    Kedvező adottságaink lehetőséget teremtenek a termékkibocsátás szerény növelésére és a földrajzi fekvésből adódó logisztikai lehetőségek kihasználására. A fejlődéshez egy komplett fejlesztési csomag kell, nevezetesen az ipari háttér megteremtése, a belföldi fogyasztás növelése, biotermékek, különlegességek, hungarikumok termelése, a piaci rések kihasználása, szervezettség, logisztikai és marketingtevékenység javítása, öntözés és termálvizes fűtés elterjesztése, kutatással és szaktanácsadással kapcsolatos tevékenységek kiemelt preferálása szükséges. Termelői összefogás nélkül nincs eredmény. Az öntözés a zöldségtermesztésnél alapvető, az öntözött területet duplájára kellene növelni.
    Kutatásunk alapján a zöldséghajtatás, ha termálvizes vagy biomassza alapú fűtést alkalmaznak, jó eredményeket érhet el.

  • A fenntartható fejlődés kérdései a Gyöngyösi Kistérség településein

    A kutatás célja a fenntarthatóság lokális, helyi (kistérségi, települési) megvalósítási lehetőségeinek, megoldási módjainak, ellentmondásainak és akadályainak feltárása. A kérdőíves vizsgálat az önkormányzatoknál és a lakosságnál is ismerethiányt és gyenge kezdeményezőkészséget jelzett. Igaz, napjainkban Magyarországon a fenntarthatóságot kormányzati és helyi szinten sem kezelik jelentőségének megfelelő helyen, s a nemzeti stratégia is csak 2007-re készült el. Útmutatók és esettanulmányok híján az önkormányzatok is csak tapogatóznak, és a lakosság sincsen tisztában a nemzetközi kezdeményezés jelentőségével. A törvényi háttér csak azt rögzíti, hogy a helyi hatóságok részt vehetnek ilyen stratégiák készítésében, de nem fogalmaz meg kötelezettségeket, elvárásokat. A civil szférából sem érkeznek kezdeményezések, hiszen Magyarországon a demokratikus hagyományok szerények, és a környezeti kérdések is meglehetősen hátul szerepelnek a lakosság értékrendjében. Biztatónak tekinthető, hogy a stratégiák elkészítéséhez szükséges elemek egy részével már rendelkeznek az önkormányzatok. Ajánlható a törvényi szabályozás átgondolása, útmutatók és esettanulmányok készítése és propagálása, valamint a kormányzat helyi fenntarthatóság iránti elkötelezettségének hangsúlyozása. Olyan törvény szükséges, amely kormányzati és helyi szinten is megvalósítható és kötelező előírásokat tartalmaz.

  • A bizalom hatása a szövetkezeti tagok teljesítményére és elégedettségére a ZÖLD-TERMÉK termelői értékesítő szövetkezetnél

    A cikk a tagok közötti, valamint a tagok és menedzsment közötti bizalom hatását vizsgálja egy magyarországi kertészeti ágazatban működő mezőgazdasági marketingszövetkezet példáján. Ezen belül a bizalom szövetkezeti tagok teljesítményére és elégedettségére gyakorolt hatását, valamint a szövetkezetben való maradásban betöltött szerepét vizsgáljuk. Racionális és érzelmi alapú megközelítésben vizsgáljuk a bizalom szerepét. Összhangban az előzetes feltételezésekkel, különbséget találtunk a racionális és érzelmi alapú bizalom csoportkohézióra és a szövetkezeti tagok elégedettségére gyakorolt hatásában.
    A kapott eredmények azt mutatják, hogy a szövetkezeti tagok közötti bizalom pozitív hatással van a csoportkohézióra. A tagok közötti bizalom (racionális és érzelmi alapú) nagyobb hatással van a csoportkohézióra, mint a tagok és menedzsment közötti bizalom (racionális és érzelmi alapú). A tagok közötti, valamint a tagok és a menedzsment közötti érzelmi alapú bizalom együttesen nagyobb hatással van a csoportkohézióra, mint a tagok közötti, valamint a tagok és a menedzsment közötti racionális alapú bizalom. Az eredmények megerősítik a csoportkohézió pozitív hatását a tagok elégedettségének megítélésében. Továbbá az érzelmi alapú bizalom gyakorol nagyobb hatást a tagok elégedettségére, szemben a racionális alapú bizalommal.
    Az érzelmi alapú bizalom nagyobb hatása arra utal, hogy a szövetkezés, együttműködés érzelmi alapjai jelenleg erősebbek, mint a szövetkezés kézzel fogható gazdasági eredményei. A TÉSZ vezetése a szervezet megbízhatóságának növelésével és a személyes kapcsolatok (tagok közötti, tagok és vezetés közötti) erősítésével tudja javítani a szövetkezeten belüli kohéziót, ezáltal a tagok elégedettségérzését, szövetkezetben való maradását. Természetesen a TÉSZ-nek meg kell teremtenie az értékesítés biztonságát, ami a tagok legfontosabb elvárása a TÉSZ-szel szemben.

  • Fenntarthatósági vizsgálatok a vidékfejlesztésben

    A fenntarthatóság jelentősége és aktualitása nem szorul különösebb bizonyításra, mert tapasztalható, hogy a természeti rendszerek körforgásának, vagy az anyagi javak újratermelésének zavarai már az emberi létezést veszélyeztetik. A vizsgálat tárgyául a Tisza-tó térsége, illetve a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanácsba tömörült 73 település szolgált. Hazánkban a fenntarthatósági vizsgálatok szerepe a vidékfejlesztésben kiemelt jelentőségű. A vidéki térségek fejlettségi szintjei és lehetőségei erőteljesen befolyásolhatják a fenntarthatóság gyakorlati megvalósításának esélyeit, amint azt korábbi vizsgálataink is alátámasztották. A vizsgált területen a támogatásokban meghirdetett fejlesztési elgondolások kérdőíves vizsgálatának eredményei alapján megállapítható, hogy a fejlesztési elgondolások nem tükröznek határozott irányvonalat, ami nem kedvez többek közt a helyi sajátosságokon alapuló vidéki, helyi fenntarthatósági törekvéseknek. Az „Új Magyarország Falu Program az élhető vidékért” öt intézkedéscsomagjának helyi megítélése sem minden esetben tükrözi a lokális adottságokban és értékekben rejlő lehetőségek felismerését, mely alapvető akadálya lehet a fenntartható vidékfejlesztésnek.

  • Az Észak-alföldi régió kistérségeinek összehasonlító elemzése

    Rövid munkánkban az Észak-alföldi Régiót vizsgáltuk, főleg annak hátrányos helyzetéből adódóan. A régió kistérségeinek összehasonlító elemzésével az volt a célunk, hogy rávilágítsunk a kistérségek közötti differenciálódás lehetséges okaira, hiszen azok feltárásával a területi egyenlőtlenségek kezelése – mely nem csak Magyarországon, de Közép-Kelet Európában napjaink egyik központi kérdése – eredményesebbé válhat. Ehhez statisztikai mutatókat – például vándorlási különbözet, munkanélküliségi arány, az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma stb. –, főkomponens-analízist és a hatályos kistérségi kategorizálást használtuk fel. Az eredmények egyértelműek: a térség országosan hátrányos helyzetét súlyosbítja a területén belüli heterogenitás, a megyeszékhelyi és perifériális kistérségek közötti óriási különbség. A Nyíregyházi, Debreceni és Szolnoki kistérség régión belüli kiemelkedő helyzete 2006-ra is megmaradt, átlagon felüli helyzetűnek ezeken túlmenően csak a Jászberényi és Hajdúszoboszlói kistérség tekinthető. A Csengeri kistérség fejlettségben továbbra is jelentősen elmarad a régió további térségeitől. Ezen problémák orvoslásának kulcsa lehet a határ mentiség, az infrastrukturális elmaradottság és az alacsony képzettségi színvonal kezelése.

  • Búzatermelés – olcsón vagy jól?

    Az utóbbi időben a mezőgazdasági termelők jó része elfordult az intenzív termeléstől, és költségkímélő módon kezdett gazdálkodni. Nem a körülményekhez képest legnagyobb termés betakarítása a cél, hanem a lehető legnagyobb profit. Célunk a szemléletváltás gazdasági következményeinek vizsgálata, és az elmúlt két év eredményeit vizsgálva kiderült, hogy a profit mindenképpen nőtt a költségcsökkentéssel, ugyanakkor ez a szemlélet hosszú távon jelentős agronómiai problémákat okozhat.

  • A kontrolling alkalmazásának előnyei a hazai kis- és középvállalkozásoknál

    A kutatók és gyakorlati szakemberek számára mindig is nagy dilemmát jelentett az optimális vállalati méret és az ezzel összefüggő hatékonyság kérdése. Napjainkra egyértelművé vált, hogy nem minden tevékenység esetében igaz, hogy a nagyobb méret jelenti a hatékonyabb megoldást.
    Kutatásom eredményeképpen felhívom a figyelmet arra, hogy a gazdaságpolitika céljainak teljesüléséhez – az európai uniós követelményekkel összefüggésben – meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a kis- és középvállalkozások működése hatékonyabbá válhasson, gazdálkodásuk eredményesebb legyen, melyhez elengedhetetlen feltétel különböző eljárások és módszerek adaptációja.
    A vállalkozások részéről fontos, hogy nyitottak legyenek az új innovatív rendszerek iránt, és azt meg kell próbálniuk beépíteni mindennapi döntéshozatali mechanizmusaikba. A kisvállalkozások vezetőinek döntéshozatali folyamatainál is lényeges a hatékony és a racionális gondolkodás, melynek elősegítője a kontrolling szemléletmód kialakítása, a kontrolling funkciók alkalmazása. Kutatásom során bizonyítást nyert, hogy a kontrollingot alkalmazó kis- és középvállalkozások egyértelmű versenyelőnyt élveznek a többi vállalkozással szemben, mely versenyelőny hosszabb távon kifejezőbb, jellemzőbb.