Rövid munkánkban az Észak-alföldi Régiót vizsgáltuk, főleg annak hátrányos helyzetéből adódóan. A régió kistérségeinek összehasonlító elemzésével az volt a célunk, hogy rávilágítsunk a kistérségek közötti differenciálódás lehetséges okaira, hiszen azok feltárásával a területi egyenlőtlenségek kezelése – mely nem csak Magyarországon, de Közép-Kelet Európában napjaink egyik központi kérdése – eredményesebbé válhat. Ehhez statisztikai mutatókat – például vándorlási különbözet, munkanélküliségi arány, az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma stb. –, főkomponens-analízist és a hatályos kistérségi kategorizálást használtuk fel. Az eredmények egyértelműek: a térség országosan hátrányos helyzetét súlyosbítja a területén belüli heterogenitás, a megyeszékhelyi és perifériális kistérségek közötti óriási különbség. A Nyíregyházi, Debreceni és Szolnoki kistérség régión belüli kiemelkedő helyzete 2006-ra is megmaradt, átlagon felüli helyzetűnek ezeken túlmenően csak a Jászberényi és Hajdúszoboszlói kistérség tekinthető. A Csengeri kistérség fejlettségben továbbra is jelentősen elmarad a régió további térségeitől. Ezen problémák orvoslásának kulcsa lehet a határ mentiség, az infrastrukturális elmaradottság és az alacsony képzettségi színvonal kezelése.
Blog
-
Búzatermelés – olcsón vagy jól?
Az utóbbi időben a mezőgazdasági termelők jó része elfordult az intenzív termeléstől, és költségkímélő módon kezdett gazdálkodni. Nem a körülményekhez képest legnagyobb termés betakarítása a cél, hanem a lehető legnagyobb profit. Célunk a szemléletváltás gazdasági következményeinek vizsgálata, és az elmúlt két év eredményeit vizsgálva kiderült, hogy a profit mindenképpen nőtt a költségcsökkentéssel, ugyanakkor ez a szemlélet hosszú távon jelentős agronómiai problémákat okozhat.
-
A kontrolling alkalmazásának előnyei a hazai kis- és középvállalkozásoknál
A kutatók és gyakorlati szakemberek számára mindig is nagy dilemmát jelentett az optimális vállalati méret és az ezzel összefüggő hatékonyság kérdése. Napjainkra egyértelművé vált, hogy nem minden tevékenység esetében igaz, hogy a nagyobb méret jelenti a hatékonyabb megoldást.
Kutatásom eredményeképpen felhívom a figyelmet arra, hogy a gazdaságpolitika céljainak teljesüléséhez – az európai uniós követelményekkel összefüggésben – meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a kis- és középvállalkozások működése hatékonyabbá válhasson, gazdálkodásuk eredményesebb legyen, melyhez elengedhetetlen feltétel különböző eljárások és módszerek adaptációja.
A vállalkozások részéről fontos, hogy nyitottak legyenek az új innovatív rendszerek iránt, és azt meg kell próbálniuk beépíteni mindennapi döntéshozatali mechanizmusaikba. A kisvállalkozások vezetőinek döntéshozatali folyamatainál is lényeges a hatékony és a racionális gondolkodás, melynek elősegítője a kontrolling szemléletmód kialakítása, a kontrolling funkciók alkalmazása. Kutatásom során bizonyítást nyert, hogy a kontrollingot alkalmazó kis- és középvállalkozások egyértelmű versenyelőnyt élveznek a többi vállalkozással szemben, mely versenyelőny hosszabb távon kifejezőbb, jellemzőbb. -
A precíziós gazdálkodás terjedésének vizsgálata
A precíziós gazdálkodás – 90-es évek közepétől kezdődő – alkalmazását követően napjainkban is megválaszolásra vár a beruházás megtérülési idejének és a területnagyságnak az összefüggése. Megállapítható, hogy a beruházás az eszközök gyors avulását figyelembe véve 3 éves megtérülés esetén 3 millió Ft (áfával együtt) értékű eszközberuházás, 21 140 Ft/ha inputfelhasználás és 5%-os megtakarítási szint mellett 946 ha-on térülhet meg az inputanyag-megtakarításból. Természetesen több végeredmény is lehetséges a változók függvényében.
-
A falusi turizmus és a mezőgazdaság potenciális kapcsolódási lehetőségei az Észak-Alföldi régióban
A mezőgazdaság a vidéki területek életében, a vidékfejlesztésben jelentős funkciókat töltött és tölt be ma is. A mezőgazdaság alacsony jövedelemtermelő képessége kapcsán azonban szükségessé válhat a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmének kiegészítése. A tevékenységhez kitűnően kapcsolható a gyógynövénytermesztés, biogazdálkodás, kézművesipari termékek előállítása és az idegenforgalom. A falusi vendéglátás klasszikus értelemben a mezőgazdaságból származó jövedelmet egészíti ki, azonban magyar viszonyok között a két tevékenység általában alig kapcsolódik egymáshoz.
Jelenlegi kutatásunkban arra törekszünk, hogy felmérjük az Észak-alföldi Régióban működő mezőgazdasági vállalkozók, földtulajdonosok hajlandóságát falusi turizmus végzésére, falusi vendéglátók készségét mezőgazdasági tevékenység folytatására, továbbá a mindkét tevékenységet végző gazdaságok sikeres működésének feltételeit meghatározva, lehatárolni a régió potenciális lehetőségeit a mezőgazdasági tevékenység és a falusi vendéglátó tevékenység összekapcsolására. Vizsgáljuk továbbá azt is, hogy a két tevékenységnek milyen gazdasági eredménye lehet, illetve azok hogyan befolyásolhatják a vizsgált régióban élők jövedelemviszonyait. Munkánk során eddig összesen 122 vállalkozás kérdőíves felmérését végeztük el. -
A tápanyagpótlás és gyomirtás értékelése a helyspecifikus növénytermelési technológiá
A Szent István Egyetem Józsefmajori tangazdaságának relatív jó talajadottságokkal rendelkező tábláiban hektáronként akár 60 kg nitrogénhatóanyag-megtakarítás is elvárható a precíziós tápanyagpótlás alkalmazásával a konvencionális technológiához képest. A precíziós tápanyagpótlási technológiával a vizsgált táblák 50%-ánál tapasztalható anyagköltség-megtakarítás. Ez abban az esetben igaz, ha nem vesszük figyelembe a parcellaszintű hozam-potenciált. Az anyagmegtakarítás mellett azonban célszerű számolni a működési költségek növekedésével. A Szegedi Gabonakutató Kft. Segítségével végzett szántóföldi kísérletek adatai alapján megállapítható, hogy kukoricatermelésnél 48,85% őszi gyomborítottság felett ökonómiailag indokolt a precíziós gyomirtás.
-
Környezetileg fenntartható turizmus: külföldi és hazai relációk
A turisztikai stratégiákra, turizmuspolitikára vagy menedzsmentre vonatkozóan jelenleg már általánosan elvárt igény a fenntarthatóság figyelembe vétele. Bár a legtöbb megközelítés általánosságban foglalkozik a kérdéssel, a kapcsolat és a célok elérhetősége nem mindig világos.
Általánosan elfogadott, hogy a fenntarthatóság három kulcseleme jelölhető ki: gazdasági, társadalmi és környezeti. Ezek arányainak figyelembevételével közelíthetünk eredményesen a fenntarthatósági célok irányába. Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a turizmusban a látogatónak mind a három tényezőre hatása van.
A desztináció-menedzsmentben mind a három fő tényezőre erős figyelemmel kell lenni. A turisztikai fejlesztéseket és célokat fenntartható módon kell elérni. A desztináció-menedzsmentben tehát ezeket a folyamatokat és kulcselemeket fenntartható módon kell figyelembe venni.
Az akcióterveknek és folyamatoknak, illetve magának a turizmusszektor fejlődésének olyan üteműnek kell lennie, hogy a megvalósulást az adott desztináció képes legyen kedvezőtlen társadalmi és környezeti változások nélkül befogadni.
A fenntarthatóság megteremtésében több innovációs lehetőség is áll a turizmus előtt
– termékinnováció: új, a környezeti elveket figyelembe vevő turisztikai termékek kialakítása, pl. ökotúrák;
– folyamat-innováció: melyben a szolgáltatások, tevékenységek működési folyamatait alakítják át a környezetet kevésbé terhelő technológiákra;
– menedzsment-innováció: amelyben a vállalkozások és szervezetek munkatársaikat, a helyi lakosságot és a turistákat is bevonják a környezetet kevésbé terhelő lehetőségek megteremtésébe.
Ebben a komplexitásban a Fenntarthatósági Érték Térkép/Modell egy nagyon előnyösen használható módszer a turizmus területi és létesítményi tervezésében Magyarországon és külföldön egyaránt. -
A mezőgazdaságban keletkező biomassza energetikai hasznosításának agrárgazdasági megk
A gazdálkodás ökonómiai kérdéseivel foglalkozók száma a piaci csere híján fontos feladat az externáliák minél szélesebb körű számszerűsítése, mivel csak a társadalom számára jelentkező összes költség és haszon figyelembevételével lehet megítélni a mindenkori agrárpolitikát, mivel egyre fontosabb az, hogy az milyen agrárpolitikai eszközökkel oldhatók meg a liberalizált kereskedelemmel szembeni elvárások és a nem-termék jellegű javak társadalmilag optimális kibocsátása. Ebben a kettős elvárásban a földtulajdon és földhasználat szétválása előnytelen.