Blog

  • A női foglalkoztatás tendenciái Magyarországon, különösen a gyermekvállalás és az anyasági szabadságról a munkaerőpiacra visszatérő nők esetében

    Napjainkban a munka és a magánélet összeegyeztetése napirenden van nemcsak a családokban, de a vállalatoknál is. A kisgyermekes anyák különösen nehéz helyzetben vannak e problémával kapcsolatban, mert nekik két feladatot kell ellátniuk: alapvető szerepük van a gyermeknevelésben és a háztartásban, de ugyanakkor hozzá kell járulniuk a családi költségvetéshez is. Vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan tudnak a nők megbirkózni ezzel a problémával, és milyen fajta új módszerek vannak a munkáltatók kezében, hogy kezeljék ezt a problémát.
    Vizsgálatunk alapján a válaszadók 84,5%-a érezte úgy, hogy a gyermekes nők hátrányban vannak a magyarországi munkaerőpiacon, és ez a tény elgondolkodtató. A legnehezebb problémák, amelyek jelentkeznek, ha foglalkoztatják őket: a diszkrimináció, az önbizalomhiány, a bölcsődék mennyisége, helyettesítőt találni otthonra, ha a gyermek beteg stb. De másrészt megállapítható, hogy a kisgyermekes nők attitűdjei gyakran nem felelnek meg automatikusan a munkáltató elvárásainak, akinek gyakran kompromisszumot kell kötnie a munka jellegét és tartalmát illetően, ha egy édesanyát szeretne foglalkoztatni. Ezek a korlátok gyakran nehezebbé teszik a nők reintegrációját a munkaerőpiacra, amely hatással lehet munkavállalásukra, és meghosszabbíthatja inaktivitásukat.

  • A mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése a vezetői számvitel és a tesztüzemi rendszer tükrében

    A jelenlegi gazdasági körülmények és a versenyképesség megteremtésének, megőrzésének feltételei között egyre nagyobb a nyomás a vállalatok vezetőin, hogy jobban menedzseljék a költségeiket, hogy pontosabban tervezzenek, és hogy a legmegfelelőbben finanszírozzák a beruházásokat a vállalati hatékonyság növelése, és a megfelelő hosszú távú stratégia kialakítása érdekében. Ezek a tények teszik szükségessé az adatok értékes információvá alakítását, a vállalaton belüli mind nagyobb elszámolhatóságot, a költségek nagyobb átláthatóságát, a jövőre vonatkozó tervek és döntések komolyabb alátámaszthatóságát. Mindehhez segíti hozzá a vállalkozókat a vezetői számvitel szisztematikus alkalmazása, amelynek szükségessége a mezőgazdasági vállalatok körében az ágazat speciális volta miatt kiemelkedő jelentőséggel bír. A tanulmány a magyar mezőgazdasági vállalkozások körében vizsgálja egyrészt a vezetői számvitel alkalmazásának fejlettségét, területeit, módszereit, a vállalkozások vezetőinek hozzáállását, másrészt a tesztüzemi rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokat, megfigyeléseket, lehetőségeket, harmadrészt a két rendszer kapcsolatát, összefüggéseit. Megállapítható a tanulmányban leírt kutatás eredményei alapján, hogy a vezetői számvitel és a FADN adataiból generált elemzések vállalatirányításhoz való felhasználása által a gazdaságok eredményesebbé, hatékonyabbá válhatnak versenytársaikhoz képest, valamint hogy ezeknek az információknak döntés- és vezetéstámogató szerepe van. A vezetői számvitel mezőgazdasági szektorban való alkalmazásával kapcsolatban fontos megemlíteni annak a FADN-nal való kapcsolatát. Összefüggés rajzolódik ki ugyanis a kutatás nyomán a két rendszer működtetése, kiszolgálása által létrejövő információk között, továbbá megfigyelhető a két rendszer egymást támogató hatása is. Az eddigi tapasztalatok a fentieken túl előre vetítik a két rendszer együttes alkalmazásának további jól kamatoztatható felhasználhatósági területeit, mint például a gazdaságok egységes elvekre épülő eredményességi mutatóinak létrehozását, amely többek között a támogatások odaítélésében vagy banki hitelek elbírálásában játszhatnának fontos szerepet.

  • Az együttműködési formák kialakulása és fejlődése a XX. századi magyar mezőgazdaságban

    A magyar mezőgazdaságban elterjedt együttműködési formák típusai alapjaiban eltérnek a nyugat-európai országok integrációs formáitól. Ennek oka elsősorban a II. világháború után végrehajtott kollektivizálási folyamat által kialakított birtokstruktúra és a politikai háttér. Tanulmányunkban bemutatjuk a magyarországi együttműködések változatos formáit, melyek a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban terjedtek el. Magyarországon a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közötti termékpályák összezárultak és lehetővé tették a korszerű termelést. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, valamint ezekkel párhuzamosan működő termelési rendszerek és agráripari kombinátok a kor legmodernebb technológiáit (termelési, tenyésztési és műszaki) használva világszínvonalú termelést folytattak.
    A rendszerváltozást – 1989-et – követő időszakban a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar között kialakult zárt termékpályák feldarabolódtak, és a nagyüzemi gazdálkodást felváltotta az elaprózódott földbirtokra alapozott gazdálkodás, aminek következtében jelentősen csökkent a mezőgazdaság termelési hatékonysága és versenyképessége. Az EU-csatlakozást (2004) megelőző években egyre fontosabbá vált a Nyugat Európában elterjedt együttműködési formák, pl. termelői csoportok kialakítása és elterjesztése. Napjainkban (2008) a termelői csoportok részesedése a mezőgazdasági termelésből nem jelentős.