Blog

  • A mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése a vezetői számvitel és a tesztüzemi rendszer tükrében

    A jelenlegi gazdasági körülmények és a versenyképesség megteremtésének, megőrzésének feltételei között egyre nagyobb a nyomás a vállalatok vezetőin, hogy jobban menedzseljék a költségeiket, hogy pontosabban tervezzenek, és hogy a legmegfelelőbben finanszírozzák a beruházásokat a vállalati hatékonyság növelése, és a megfelelő hosszú távú stratégia kialakítása érdekében. Ezek a tények teszik szükségessé az adatok értékes információvá alakítását, a vállalaton belüli mind nagyobb elszámolhatóságot, a költségek nagyobb átláthatóságát, a jövőre vonatkozó tervek és döntések komolyabb alátámaszthatóságát. Mindehhez segíti hozzá a vállalkozókat a vezetői számvitel szisztematikus alkalmazása, amelynek szükségessége a mezőgazdasági vállalatok körében az ágazat speciális volta miatt kiemelkedő jelentőséggel bír. A tanulmány a magyar mezőgazdasági vállalkozások körében vizsgálja egyrészt a vezetői számvitel alkalmazásának fejlettségét, területeit, módszereit, a vállalkozások vezetőinek hozzáállását, másrészt a tesztüzemi rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokat, megfigyeléseket, lehetőségeket, harmadrészt a két rendszer kapcsolatát, összefüggéseit. Megállapítható a tanulmányban leírt kutatás eredményei alapján, hogy a vezetői számvitel és a FADN adataiból generált elemzések vállalatirányításhoz való felhasználása által a gazdaságok eredményesebbé, hatékonyabbá válhatnak versenytársaikhoz képest, valamint hogy ezeknek az információknak döntés- és vezetéstámogató szerepe van. A vezetői számvitel mezőgazdasági szektorban való alkalmazásával kapcsolatban fontos megemlíteni annak a FADN-nal való kapcsolatát. Összefüggés rajzolódik ki ugyanis a kutatás nyomán a két rendszer működtetése, kiszolgálása által létrejövő információk között, továbbá megfigyelhető a két rendszer egymást támogató hatása is. Az eddigi tapasztalatok a fentieken túl előre vetítik a két rendszer együttes alkalmazásának további jól kamatoztatható felhasználhatósági területeit, mint például a gazdaságok egységes elvekre épülő eredményességi mutatóinak létrehozását, amely többek között a támogatások odaítélésében vagy banki hitelek elbírálásában játszhatnának fontos szerepet.

  • A precíziós növénytermelés externális hatásai az Agárdi Farm Kft. esetében

    A hagyományos mezőgazdasági termelés negatív hatásainak kiküszöbölése érdekében az Európai Unió országaiban az utóbbi évtizedben egyre fontosabb szemponttá vált a fenntarthatóság, a multifunkcionális mezőgazdasági vállalkozások alakítása. Ahhoz, hogy a vidékfejlesztés, a környezetgazdálkodás az agrárgazdaság integrált részévé váljék, a gazdasági gyakorlatnak számos területen szükséges változtatni: merőben új módszerek alkalmazása, a korábban használt vagy meglévő technológiák megújítása, mások által már kipróbált eljárások adaptálása, mind-mind egy-egy lehetőséget kínál a jól működő, többfunkciós mezőgazdasághoz.
    Mindezen okok mérlegelése után döntött úgy az Agárdi Farm Kft., hogy átáll a hagyományos gazdálkodásról a precíziós növénytermelésre. A precíziós növénytermelési technológia nem más, mint a gazdaságosság fokozására irányuló olyan törekvés, amely számol a környezetvédelem és a környezetkímélő gazdálkodás igényeivel. Mindez több ponton is találkozik az agrár-környezetgazdálkodási programmal, amit éppen ezért a cég nem kötelezettségként, hanem versenyképessége megőrzésének és növelésének igen fontos tényezőjeként fog fel. Ez a gazdálkodás kitörési pont lehet a magyar mezőgazdaságban, mert alkalmazásával akár 40-50 százalékkal csökkenthető a növényvédő szerek felhasználása, ami pozitív externáliaként jelenik meg a környezetben.

  • Hungarikumok fogyasztói elemzése

    A vizsgálat keretében, 1472 válasz alapján megállapítható, hogy hungarikumnak csak a mai határok közötti magyarországi termékeket tekintik, valamint azt, ami tulajdonságai és hagyománya alapján egyértelműen megkülönböztethető más hasonló termékektől. A hazai fogyasztók nem az ár, küllem, hanem a sajátos íz és minőség alapján döntenek a hungarikum mellett. A külföldi megkérdezettek 75%-ban a személyes élményt jelölték meg választásuk alapjaként, míg az íz, minőség, küllem, ár együttesen csak 25%-ot tett ki. A választ az országban eltöltött idő és élmény magyarázhatja.

  • Piaci kihívások és lehetőségek a Dél-alföldi Régióban

    A Dél-Alföld egyik problémája abban rejlik, hogy viszonylag kevés az egységes arculatot meghatározó, széles körben ismert egyedi termék, és ezek is egymástól elszigetelten léteznek. Ugyanakkor számos olyan, a régióban előállított hungarikum létezik, amelyek alkalmasak a helyi hagyományok megőrzésére, a régió imázsának kialakítására. Ezen termékek körének kiválasztása, menedzselése, védelme az aktív marketingpolitika eszközével hozzájárulhat a Dél-Alföldről kialakított kép pozitív irányú befolyásolásához. Elősegítik a specializált termőkörzetek stabilizációját, a helyi gazdaság megerősödését és az ott élők jövedelmi viszonyainak javulását. A Dél-alföldi Régió marketingstratégiájának kulcsfontosságú elemei lehetnek azok a régióspecifikus termékek (pl. Kecskeméti barackpálinka), amelyek a szigorú előírásoknak és elvárásoknak megfelelnek. Fontos, hogy a Régió egyedi termékei igazi hungarikumok maradjanak, és a védjegyek mögött állandó, garantált minőség jelenjen meg. Ebben a munkában a Szegedi fűszerpaprika és a hungarikum pálinkák marketingelemzésére vállalkoztunk SWOT analízis, mélyinterjúk és imázsprofil-vizsgálatokkal.

  • Az őszi árpa klimatikus igényei és az éghajlatváltozás

    Munkánkban összehasonlító vizsgálatokat végeztünk az őszi árpa fejlődési szakaszainak klimatikus igényeiről. A becsült meteorológiai jellemzők átlagosan nem mutatnak nagy változást a közeljövőre – jóllehet a század végére már igen –, de eloszlásuk alakulása a mezőgazdaságban komoly következményekkel járhat. A növény szempontjából azonban az éves és havi átlaghőmérséklet, illetve csapadékösszegek elemzése helyett sokkal több információhoz juthatunk a növény fejlődési szakaszait külön-külön vizsgálva. Végigkövetve a növény fejlődési szakaszait megállapítható, hogy az őszi árpa klimatikus igényei várhatóan a jövőben is teljesülnek, jóllehet a termésbiztonság ezzel együtt romlani fog.