Blog

  • Összefogás mentheti meg a hazai méhészeteket

    A rendszerváltást követően az előző évtizedekben eredményesen működő kistermelői (háztáji) integrációs rendszer úgy szűnt meg, hogy nem lépett a helyébe más termelés- és felvásárlás-szervezést végző együttműködési forma. Figyelembe véve a kialakult helyzetet, valamint azt a tényt, hogy a mézexport az agrár-külkereskedelem lényeges szegmense – a magyar méz mint hungarikum, fontos exportcikk –, továbbá hogy a méhészet, mint pozitív externália a növénytermelésben és a kertészetben is jelentős szerepet játszik, mindenféleképpen szükséges a méhészetek pozíciójának erősítése. A mézgazdálkodásra vonatkozó vizsgálataink – interjúk, saját méztermelési tapasztalatok, az országos és uniós mézgazdálkodás összehasonlítása – alapján megállapítható, hogy a termelők összefogása nélkül nem oldható meg a termelők érdekérvényesítő képessége, méretbeni, technológiai-technikai fejlesztése és minőségvédelme.

  • A TÉSZ-en keresztüli értékesítést motiváló tényezők és körülmények

    A TÉSZ-en keresztüli értékesítés indokait és a TÉSZ tagok aktivitását kérdőíves felmérés alapján vizsgálva megállapítható, hogy a ZÖLD-TERMÉK Szövetkezetnél, valamint a MÓRAKERT Szövetkezetnél a TÉSZ a termelő számára is elfogadható mennyiségű áru átvételével, a beszállításkor mutatott rugalmassággal, a megbízhatósággal és a pozitív személyes kapcsolatok meglétével ösztönzi tagjait a TÉSZ-en keresztüli értékesítésre. A rugalmas és gyors fizetési feltételek, valamint az érvényes szerződések további ösztönzést jelentenek. Az előbbieknél kevésbé fontos tényező az ár, a TÉSZ által nyújtott szaktanácsadás, valamint az egyéb szolgáltatások. A ZÖLD-TERMÉK Szövetkezetnél a tagok többsége rendszeresen vagy alkalomszerűen igénybe veszi az utóbbiakat. Az alapító tagok aktívabbak, mint a később belépők. Az iskolai végzettség emelkedésével csökken a technológiai szaktanácsadás igénybevétele. A TÉSZ azoknak a termelőknek előnyös, akik önállóan is képesek minőségi árutermelésre, de értékesítési lehetőségeik korlátozottak. Ezt támasztja alá az, hogy a tagok a TÉSZ legfontosabb feladatának az értékesítés biztonságának megteremtését tartják.

  • Finanszírozási lehetőségek a magyar–orosz kereskedelemben

    A dolgozat bemutatja azokat az export-finanszírozási konstrukciókat, melyek aktívabb alkalmazása több eredményt hozhat a magyar exportőröknek az orosz piacon. Sokéves tapasztalataim – mint banki finanszírozó és mint gyakorló exportőr – azt bizonyítják, hogy az orosz piacon van helye a magyar áruknak és szolgáltatásoknak, s jóval nagyobb helyet is betölthetnének, ha a meglévő és elérhető pénzügyi eszközöket jobban használnák. Oroszország keresi helyét a világban, és ambiciózus terveket valósít meg néhány területen a még elavult, főleg infrastrukturális lemaradása lefaragásában. Ezek óriási lehetőségek a mezőgazdasági, egészségügyi és építőipari ágazatokban.

  • A területhasználat változásai

    A mezőgazdasági termelést meghatározó tényezők – környezeti, gazdasági, társadalmi és politikai szempontból – jelentősen változtak az elmúlt öt évtizedben. Földrajzi elemzésünk eredményeként látható, hogy napjainkban átmeneti időszakban vagyunk, melyet jól definiálható trendek, a mezőgazdasági területek csökkenése és az élelmiszerek iránti kereslet növekedése határoznak meg, ezért hazánkban fontos feladat, hogy e körülmények között a KAP 2014 utáni reformjára felkészüljenek. Fontos, hogy olyan támogatási rendszer érvényesüljön, amely a környezetre ható és a területhasználatban jelentkező negatív folyamatokat új pályára állítja, vagyis fenntartható legyen. Magyarország területhasználati változásairól megállapítható, hogy az Európai Unió országaihoz hasonló utat járt be, a meglévő és a múltbeli különbségek ellenére is. Nagy kérdés, hogy a 2011-ben felszabaduló földpiac és a 2014-ben változó KAP után mennyire tudják a jövő generáció számára megőrizni e hazai tájakat, az értékes termő- és természetvédelmi területeket?

  • A LEADER+ program a dél-mátrai településeken

    A LEADER+ programban megpályázható pénzek ugyan nem oldják meg a térség gazdasági és szociális problémáit egyik pillanatról a másikra, de jó lehetőség nyújtanak arra, hogy együttműködő partnerek, a település lehetőségeihez igazodva, projektek megvalósítását kezdeményezzék. Erre vállalkozott 2005-ben a „Dél-Mátra 11” akciócsoport, melynek kedvező fogadtatásain felbuzdulva még 13 település csatlakozott, s „Dél-Mátra” akciócsoportként folytatják a már megkezdett utat.

  • A műszaki fejlesztési környezet néhány meghatározó eleme az Európai Unió mezőgazdaságában

    A vizsgálat eredményei rámutattak arra, hogy az EU-országok üzemei meglehetősen heterogének a műszaki fejlesztés feltételrendszerét illetően, amely magában foglalja az üzemi koncentráció mértékét, a műszaki fejlesztés színvonalát, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokon (fedezeti összeg és támogatás) keresztül megjelenő fejlesztési potenciált és a fejlesztésekben lekötött tőke hatékonyságát is. Magyarország helyzetét értékelve, sajnálatos módon kedvezőtlen tendenciák mutathatók ki, hasonlóan a legtöbb 2004-ben csatlakozott EU-10 országhoz. A fennálló problémák megoldását az ágazat racionális fejlesztése jelenti, melyben a tőkehatékonysági szempontok kiemelt szerepet kapnak. A tőkehatékonyság javulását eredményezheti a koncentráció, ami bekövetkezhet egyrészt üzemi szinten – bár empirikus tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem feltétlen eredményez pozitív hatást –, vagy a gazdálkodók kooperációin keresztül. Ez utóbbi folyamat megvalósulása kedvezőbb a mezőgazdaság szociális-társadalmi szerepvállalása szempontjából.

  • A precíziós növénytermelés externális hatásai az Agárdi Farm Kft. esetében

    A hagyományos mezőgazdasági termelés negatív hatásainak kiküszöbölése érdekében az Európai Unió országaiban az utóbbi évtizedben egyre fontosabb szemponttá vált a fenntarthatóság, a multifunkcionális mezőgazdasági vállalkozások alakítása. Ahhoz, hogy a vidékfejlesztés, a környezetgazdálkodás az agrárgazdaság integrált részévé váljék, a gazdasági gyakorlatnak számos területen szükséges változtatni: merőben új módszerek alkalmazása, a korábban használt vagy meglévő technológiák megújítása, mások által már kipróbált eljárások adaptálása, mind-mind egy-egy lehetőséget kínál a jól működő, többfunkciós mezőgazdasághoz.
    Mindezen okok mérlegelése után döntött úgy az Agárdi Farm Kft., hogy átáll a hagyományos gazdálkodásról a precíziós növénytermelésre. A precíziós növénytermelési technológia nem más, mint a gazdaságosság fokozására irányuló olyan törekvés, amely számol a környezetvédelem és a környezetkímélő gazdálkodás igényeivel. Mindez több ponton is találkozik az agrár-környezetgazdálkodási programmal, amit éppen ezért a cég nem kötelezettségként, hanem versenyképessége megőrzésének és növelésének igen fontos tényezőjeként fog fel. Ez a gazdálkodás kitörési pont lehet a magyar mezőgazdaságban, mert alkalmazásával akár 40-50 százalékkal csökkenthető a növényvédő szerek felhasználása, ami pozitív externáliaként jelenik meg a környezetben.

  • Hungarikumok fogyasztói elemzése

    A vizsgálat keretében, 1472 válasz alapján megállapítható, hogy hungarikumnak csak a mai határok közötti magyarországi termékeket tekintik, valamint azt, ami tulajdonságai és hagyománya alapján egyértelműen megkülönböztethető más hasonló termékektől. A hazai fogyasztók nem az ár, küllem, hanem a sajátos íz és minőség alapján döntenek a hungarikum mellett. A külföldi megkérdezettek 75%-ban a személyes élményt jelölték meg választásuk alapjaként, míg az íz, minőség, küllem, ár együttesen csak 25%-ot tett ki. A választ az országban eltöltött idő és élmény magyarázhatja.