Blog

  • A rövid ellátási láncok helyzete és lehetőségei a gömbparadicsom példáján keresztül

    A COVID-19, majd az orosz–ukrán konfliktus drámai hatással volt a globális élelmiszer-kereskedelemre. Ennek gazdasági (például az energiaár-robbanás, inputok megdrágulása), illetve a mezőgazdasági termelés esetében környezeti (például az aszály) hatásai még erőteljesebbek voltak a mezőgazdasági termelésben. Ugyanakkor a termékárak jelentős növekedése kedvező lehetőséget nyújtott a rövid ellátási láncok (REL) terjedésének, mivel magas minőségű, biztonságos élelmiszert állít elő, ráadásul helyi termelők által. Vajon az élelmiszerárak robbanása egyformán érintette a hagyományos és az alternatív élelmiszer-hálózatokat? A göngyöleghatás miatt az élelmiszer-inflációnak alacsonyabbnak kellene lennie a REL-ben. Ezért megfelelő árazási rendszerrel a REL további térnyerése megvalósulhatna, azonban a termelők egy része még a gömbparadicsom előállításának az önköltségével sincs tisztában, így sok esetben rontja a tudatos termelők piaci lehetőségeit. Ebben helyzetben a legtöbbet a képzés/oktatás segíthetne a minőségbiztosítási rendszerek, illetve az erőteljesebb termelői összefogás mellett.

  • A magyar mezőgazdaság modernizációs törekvései és kudarcai az aszálykárok és a globális mezőgazdasági alapanyag-túltermelési válság kapcsán

    A dolgozat a 2022. évi aszálynak az Európai Unió (EU) tagállamaiban legnagyobb területen termesztett gabonák és olajos magvak terméshozamaira gyakorolt hatását vizsgálja, azt feltételezve, hogy a meteorológiai esemény az EU nagy részén komoly nyomot hagyott a termésátlagokban. Ezzel szemben jelentősebb terméskiesés a Kárpát-Balkán és a mediterrán régiók országaiban mutatkozott, amely csak Magyarországon, Romániában és Bulgáriában okozhatott látványos kiesést az országos GDP-ben (1,5%, 1,4% és 0,7%).
    Magyarországra fókuszálva a növénytermesztési ágazatot több alkalommal is sújtotta a 2022. évihez hasonló mértékű aszálykár. Feltűnő azonban, hogy a klímaváltozásnak leginkább kitett és az utóbbi években kibontakozó globális mezőgazdasági alapanyag-túltermelési válságban érintett haszonnövények korábban is magas részaránya a rendszerváltás óta tovább növekedett az agrárium kibocsátásában és az agrárterületekben. A magyar mezőgazdaság két korábbi nagy modernizációs hullámát vizsgálva a tanulmány egy másfél évszázada ismétlődő mintázatot azonosít: a modernizációs törekvések alacsony innovációs igényű termékek előállítását biztosító agrárstruktúrát eredményeztek.

  • A munkaerőköltség alakulásának vizsgálata a vágósertés-előállításban

    Vizsgálatunk egy napjainkban eredményesen működő nagyüzemi sertés-előállító vállalat különböző műszaki színvonalú telepeit figyelembe véve elemzi a munkaerőköltség alakulását. Az újonnan megvalósuló zöldmezős beruházások a magyarországi vágósertés-előállításban azért is foglalnak el kiemelt helyet, mert a technológiai elmaradottság jelentős versenyhátrányt jelent az európai országokkal szemben. A fejlett tartás- és takarmánytechnológiával felszerelt sertéstelepek önköltséget csökkentő hatása hozzájárul ahhoz, hogy a munkaerőköltség aránya szintén mérséklődjön a teljes költségen belül.
    Vizsgálatunk egy konkrét vállalkozás primer adatgyűjtésen alapuló, két elkülönülő vizsgálati egységére, azon belül több telepére terjedt ki, elemeztük többek között a technológiai fejlesztés munkabérköltségekre gyakorolt hatását három év átlagában egy nagyüzemi sertés-előállító vállalatnál 2020–2022 között. Megállapítottuk, hogy számszerűsíthető összefüggés mutatható ki a munkaerő költségével összefüggésben. A modern és korszerű technológiával működő üzemek munkaerőköltsége átlagosan négy százalékponttal kedvezőbb egy korábbi, de nem a legkorszerűbb technológiával szemben. A később bemutatásra kerülő költségszerkezetre gyakorolt négy százalékpontos hatás a takarmányozási költséget követően a legnagyobb, emiatt nem lehetőséget, hanem szükségességet jelent ezen tényezők mélyebb elemzése. Az elemzés esettanulmány jellegét figyelembe véve, az abból leszűrhető következtetések általános alkalmazhatósága korlátos jelleggel bír. Ugyanakkor az kijelenthető, hogy a nemzetközi versenyképesség javítása érdekében elengedhetetlen a 21. század elvárásainak megfelelő sertésüzemek létrehozása. Olyan üzemeké, ahol a munkaerő felhasználása is kedvezőbb, más szóval hatékonyabb a korábban alapítottakhoz képest. Az indok nagyon is egyszerű; a mezőgazdasági munkaerő rendelkezésre állása egyértelműen korlátos és szűkös.

  • Románia helyzete a kelet-közép-európai országok között a körforgásos gazdaságra való áttérésében

    A tanulmány célja Románia bemutatása néhány alapvető, a körforgásos gazdaságot mérő mutató szemszögéből, valamint a körforgásos stratégia legfontosabb elemeinek áttekintése. A körforgásos gazdaság irányába történő átmenet áttekintése lehetővé teszi, hogy Románia szintjén megfogalmazzuk az ország rövid távon elérhető perspektíváit. A tanulmány első részében áttekintjük a körforgásos gazdaság nemzetközi és romániai szakirodalmát, ezt követően pedig bemutatjuk Románia néhány alapvető körforgásos gazdasági mutatójának alakulását, összekapcsolva a kormány eddigi törekvéseivel. Egy rövid összegzést mutatunk be a romániai körforgásos stratégia néhány kulcsfontosságú eleméről is. Az Európai Bizottság által kidolgozott uniós monitoringrendszerben (EC, 2023) található mutatószámok alapján bemutatjuk a kelet-közép-európai országok rangsorát, értékelve Romániának ebben a rangsorban elfoglalt helyzetét.

  • Magyarország élelmezése válság idején

    Az élelmiszerárak 2015–2020 között 23%-kal, az éves egy főre jutó nettó átlagjövedelem 61%-kal emelkedett, míg 2022–2023-ban az élelmiszerárak 59, miközben a jövedelmek 33,2%-kal növekedtek. Az élelmiszer-infláció jövedelmek növekedését jelentősen meghaladó üteme szükségszerűvé teszi Magyarország élelmezési helyzetének újraértékelését. A tanulmány az élelmezésbiztonság fogalmi keretrendszerét követve vizsgálja az élelmiszerek rendelkezésre állását, felhasználását, az élelmiszerekhez való fizikai és gazdasági hozzáférést, valamint ezen tényezők stabilitását. A vizsgálatban nyilvános adatok (KSH, Nébih, EFSA, WHO, OTÁP), valamint egy online, nem reprezentatív (n=300) kérdőíves felmérés adatai kerültek feldolgozásra. Az eredmények szerint a rendelkezésre állás és a fizikai hozzáférés alapvetően megvalósul Magyarországon, az élelmezésbiztonság Achilles-sarka a gazdasági hozzáférés és a felhasználás közös dimenziója, a minőségi étrendhez szükséges élelmiszerek megfizethetősége. A 2019. évi OTÁP-felmérés szerint a fontos vitamin-, esszenciáliszsírsav- és élelmirost-források (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, száraz hüvelyesek, halak, diófélék, olajosmagvak) fogyasztása nem éri el a dietetikai ajánlásokat. A 2015–2020 közötti jövedelmi szintek szerinti élelmiszer-fogyasztás és átlagjövedelem kapcsolatának vizsgálata (Spearman-féle rangkorrelációs együttható) alapján a magasabb jövedelemmel rendelkezők több gyümölcsöt (rs=0,988), halat (rs=0,976), zöldségfélét és burgonyát (rs=0,964), valamint húsfélét (rs=0,915) fogyasztottak, tehát jobban megfeleltek az OTÁP által ajánlott étrendnek, mint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők. A kérdőív kitöltői között az ezen élelmiszerekből a 2022. január előtti időszakhoz képest kevesebbet vásárlók havi átlagjövedelme a teljes mintáét 3–14 százalékkal múlta alul, a változás okaként első helyen az élelmiszerárak emelkedését jelölték meg. A nevezett élelmiszerekből nagyobb mennyiséget vásárlók átlagjövedelme viszont 13–27 százalékkal meghaladta a minta átlagjövedelmét, tehát feltételezhető, hogy a 2022–2023 közötti – jövedelmek emelkedését meghaladó – élelmiszer-infláció következtében az alacsony és a magas jövedelmű háztartások étrendje közötti minőségi távolság tovább növekszik.

  • A fogyasztói etnocentrizmus jelentősége az észak-alföldi régióban

    A magyar fogyasztóknak nagyon erős a nemzeti öntudatuk, amely hatással van termékválasztásaikra is, valamint árérzékenységük mellett legtöbbször érzelmi alapon döntenek. Az etnocentrikus fogyasztók a külföldről származó termékek vásárlását nem tartják helyesnek, mert véleményük szerint ez negatívan hat a hazai gazdaság teljesítményére és növeli a munkanélküliség mértékét.
    A tanulmány az Észak-alföldi régió lakosainak hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteit és fogyasztói szokásait vizsgálja. A kutatás eredményei alapján a termékek magyarságához leginkább a női fogyasztók ragaszkodnak, illetve azok a lakosok, akiknek a családjukban jellemzően az egy főre jutó jövedelem összege 51–75 ezer Ft. A termékek hagyományos jellege iránt azok a fogyasztók a legkevésbé elkötelezettek, akik maximum nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az eredmények alapján azok a régióbeli lakosok tartanak ki kevésbé a hazafiasság mellett, akiknek a családjukban az egy főre jutó jövedelem összege 100 ezer Ft feletti, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A hazafiasság mértéke szignifikánsan a 18–29 éves korosztályban a legalacsonyabb. A hazafiassággal összefüggésben leginkább a 40–49 éves korosztály elkötelezett, továbbá a maximum nyolc általános iskolai végzettséggel, valamint szakmunkásképző vagy szakiskolai végzettséggel rendelkező fogyasztók körében magasabb szignifikánsan a hazafiasság mértéke.