A dolgozat bemutatja azokat az export-finanszírozási konstrukciókat, melyek aktívabb alkalmazása több eredményt hozhat a magyar exportőröknek az orosz piacon. Sokéves tapasztalataim – mint banki finanszírozó és mint gyakorló exportőr – azt bizonyítják, hogy az orosz piacon van helye a magyar áruknak és szolgáltatásoknak, s jóval nagyobb helyet is betölthetnének, ha a meglévő és elérhető pénzügyi eszközöket jobban használnák. Oroszország keresi helyét a világban, és ambiciózus terveket valósít meg néhány területen a még elavult, főleg infrastrukturális lemaradása lefaragásában. Ezek óriási lehetőségek a mezőgazdasági, egészségügyi és építőipari ágazatokban.
Blog
-
A területhasználat változásai
A mezőgazdasági termelést meghatározó tényezők – környezeti, gazdasági, társadalmi és politikai szempontból – jelentősen változtak az elmúlt öt évtizedben. Földrajzi elemzésünk eredményeként látható, hogy napjainkban átmeneti időszakban vagyunk, melyet jól definiálható trendek, a mezőgazdasági területek csökkenése és az élelmiszerek iránti kereslet növekedése határoznak meg, ezért hazánkban fontos feladat, hogy e körülmények között a KAP 2014 utáni reformjára felkészüljenek. Fontos, hogy olyan támogatási rendszer érvényesüljön, amely a környezetre ható és a területhasználatban jelentkező negatív folyamatokat új pályára állítja, vagyis fenntartható legyen. Magyarország területhasználati változásairól megállapítható, hogy az Európai Unió országaihoz hasonló utat járt be, a meglévő és a múltbeli különbségek ellenére is. Nagy kérdés, hogy a 2011-ben felszabaduló földpiac és a 2014-ben változó KAP után mennyire tudják a jövő generáció számára megőrizni e hazai tájakat, az értékes termő- és természetvédelmi területeket?
-
A LEADER+ program a dél-mátrai településeken
A LEADER+ programban megpályázható pénzek ugyan nem oldják meg a térség gazdasági és szociális problémáit egyik pillanatról a másikra, de jó lehetőség nyújtanak arra, hogy együttműködő partnerek, a település lehetőségeihez igazodva, projektek megvalósítását kezdeményezzék. Erre vállalkozott 2005-ben a „Dél-Mátra 11” akciócsoport, melynek kedvező fogadtatásain felbuzdulva még 13 település csatlakozott, s „Dél-Mátra” akciócsoportként folytatják a már megkezdett utat.
-
A műszaki fejlesztési környezet néhány meghatározó eleme az Európai Unió mezőgazdaságában
A vizsgálat eredményei rámutattak arra, hogy az EU-országok üzemei meglehetősen heterogének a műszaki fejlesztés feltételrendszerét illetően, amely magában foglalja az üzemi koncentráció mértékét, a műszaki fejlesztés színvonalát, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokon (fedezeti összeg és támogatás) keresztül megjelenő fejlesztési potenciált és a fejlesztésekben lekötött tőke hatékonyságát is. Magyarország helyzetét értékelve, sajnálatos módon kedvezőtlen tendenciák mutathatók ki, hasonlóan a legtöbb 2004-ben csatlakozott EU-10 országhoz. A fennálló problémák megoldását az ágazat racionális fejlesztése jelenti, melyben a tőkehatékonysági szempontok kiemelt szerepet kapnak. A tőkehatékonyság javulását eredményezheti a koncentráció, ami bekövetkezhet egyrészt üzemi szinten – bár empirikus tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem feltétlen eredményez pozitív hatást –, vagy a gazdálkodók kooperációin keresztül. Ez utóbbi folyamat megvalósulása kedvezőbb a mezőgazdaság szociális-társadalmi szerepvállalása szempontjából.
-
A precíziós növénytermelés externális hatásai az Agárdi Farm Kft. esetében
A hagyományos mezőgazdasági termelés negatív hatásainak kiküszöbölése érdekében az Európai Unió országaiban az utóbbi évtizedben egyre fontosabb szemponttá vált a fenntarthatóság, a multifunkcionális mezőgazdasági vállalkozások alakítása. Ahhoz, hogy a vidékfejlesztés, a környezetgazdálkodás az agrárgazdaság integrált részévé váljék, a gazdasági gyakorlatnak számos területen szükséges változtatni: merőben új módszerek alkalmazása, a korábban használt vagy meglévő technológiák megújítása, mások által már kipróbált eljárások adaptálása, mind-mind egy-egy lehetőséget kínál a jól működő, többfunkciós mezőgazdasághoz.
Mindezen okok mérlegelése után döntött úgy az Agárdi Farm Kft., hogy átáll a hagyományos gazdálkodásról a precíziós növénytermelésre. A precíziós növénytermelési technológia nem más, mint a gazdaságosság fokozására irányuló olyan törekvés, amely számol a környezetvédelem és a környezetkímélő gazdálkodás igényeivel. Mindez több ponton is találkozik az agrár-környezetgazdálkodási programmal, amit éppen ezért a cég nem kötelezettségként, hanem versenyképessége megőrzésének és növelésének igen fontos tényezőjeként fog fel. Ez a gazdálkodás kitörési pont lehet a magyar mezőgazdaságban, mert alkalmazásával akár 40-50 százalékkal csökkenthető a növényvédő szerek felhasználása, ami pozitív externáliaként jelenik meg a környezetben. -
Fenntarthatósági kihívások és a biomassza-alapú energiatermelés
Az emberiséget érintő globális kihívások között az energiaellátás növekvő fontossága sokak figyelmét ráirányítja az agrárgazdaság ilyen irányú lehetséges szerepére. Magyarország kiváló mezőgazdasági adottságaiból kiindulva többen már biomassza nagyhatalomként is aposztrofálták hazánkat. A biomassza-alapú energiatermelés (azaz a bioenergetika) lehetőségeinek és korlátainak vitájában azonban gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a kérdést a fenntarthatóságtól függetlenül tárgyalják. Ennek következtében országos, ágazati vagy projektszinten is találkozhatunk félrevezető kalkulációkkal, amelyek téves üzleti vagy akár gazdaságpolitikai döntések forrásává válhatnak. Tanulmányunkban azt javasoljuk, hogy a bioenergetikai ágazat stratégiai fejlesztésénél a fenntartható energiagazdálkodás legyen a kiindulópont, és felvázoljuk ennek rendszerét, összetevőit, közéjük illesztve a bioenergetikát is. A bioenergetikai potenciál mértékének meghatározásakor pedig, az egységes fogalomhasználat érdekében, az igen eltérő tartalmú lehetséges potenciálok közül a fenntartható potenciált javasoljuk alapul venni, miután kalkulálni vagy realizálni a bioenergetikai potenciált messze nem ugyanaz. A teljesség igénye nélkül rámutatunk több nyitott kérdésre, amelyek korrekt megválaszolása előfeltétele a formálódó új ágazat, a bioenergetika kibontakozásának. Ezek között fontos szerepe van a környezeti előnyök-hátrányok átfogó mérlegelésének, illetve a társadalmi hatásoknál a közvetlen és közvetett munkahelyteremtő potenciál elemzésének.
-
Vidékfejlődés: bűvészmutatványok örök ellenszélben
A galgahévízi ökoprojekt gondolata a 80-as évek második felére tekint vissza, majd fokozatosan valósul meg 1989-től kezdődően. Az első lépést a faluban szervezett népfőiskola jelentette, melynek keretében a helyi lakosok ismerkedtek a fenntartható jövővel, majd megalakult a „Galgafarm” Első Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezet, amely tevékenységét 1998 óta pénzügyileg is eredményesen folytatja, 40-45 család megélhetését teremtve meg. A Galgafarmon tájgazdálkodás folyik, s 50-60 család számára önellátást valósítanak meg élelmiszer-feldolgozó üzemeikben, de termékeiket nyers és feldolgozott formában is értékesítik. Fontos szerepet játszik az épülő galgahévízi ökofalu, mint lakó- és élettér. Minden tevékenység, s az ökofalu is a természettel való harmóniára törekszik, mindenekelőtt a napenergia maximális hasznosításával, az energiatakarékossággal, az ökológiai lábnyom mérséklésének érdekében. Mindez olyan körülmények között valósul meg, amelyek nem kedveznek a fenntarthatóság helyi megvalósításának.
-
A mezőgazdasági termelők motivációi az állati termékek előállításában
A magyar állattenyésztés helyzete 2004 óta is folyamatosan romlik. A mezőgazdasági kibocsátásból való részesedése több év óta 37-38 százalék körül stagnál, az állatállomány csökken. Mindez szorosan összefügg azzal, hogy a fontosabb ágazatok jövedelemhelyzete bizonytalan, és az évek közötti hullámzása is jelentős. A felvásárlási árak gyakran nem fedezik a termékek költségeit, és csak az állami támogatásokkal jutnak minimális nyereséghez a gazdaságok. Az átlagos értékek hátterében eltérő termelési színvonalon gazdálkodó vállalkozások húzódnak meg: versenyképesen és jövedelmezően termelők, és az eseményekkel sodródó, többnyire veszteségesen termelők. Főleg ez utóbbiakkal kapcsolatban jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon mi motiválja tevékenységüket? Az AKI-ban termelőkkel folytatott interjúkra alapozott vizsgálat keretében kerestük a választ erre.
A motivációk jelentős része nem ágazatspecifikus, mert a vidéki ember állatszeretete mélyen gyökerezik, nehezen adja fel az állattartó életformát. Az alternatív munkalehetőségek hiánya, a megélhetési nehézségek is sokakat tartanak a termelésben. A családi keretekben gazdálkodók döntő többségénél a mezőgazdasági munka és ezen belül az állattartás kiegészítő jövedelemszerzést szolgál. A nagyobb méretű üzemeknél sokszor a munkaerő foglalkoztatása, megőrzése magyarázza az állattenyésztés fenntartását. Ez részben szociális hálóként is felfogható. Ettől viszont nehezen várható el, hogy egyben gazdaságos is legyen. A versenyképes üzemeknél fő szempont a hatékony, gazdaságos termelés, és ezeket, ha tartósan (3-4 év) veszteséges az ágazat, felszámolják, ugyanakkor a felszámolásnak is komolyak a költségei. Az állatokat, még ha áron alul is, csak-csak el lehet adni, de az épületeket, berendezéseket nem, így azok amortizációja és állagmegőrzése terheli a gazdálkodókat. További költségeket jelentenek a korábban felvett hitelek, támogatások fejében vállalt kötelezettségek. A vizsgálatok egyik fontos megállapítása, hogy főleg a kisméretű üzemeknél nem látható a folytatás, nincsen, aki átvegye a gazdaságot. A nagyméretű gazdaságok egy részének jövője is bizonytalan, mert nem tudnak és esetenként nem is akarnak a szigorú egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelni.